Ahogyan a közúti közlekedés, úgy a légi közlekedés is zajterheléssel jár. Ez elsősorban a felszállópályához közelebb élőknek okoz fejfájást, a reptértől jóval távolabb eső belvárosi részeken lakók e tekintetben szerencsésebbek.
Hogy mit is jelent az, hogy zajosabb lett a légi közlekedés, az laikusként nehezen megragadható, mert a városi nyüzsgésben egyeseknek feltűnik egy felszálló vagy épp landoló repülőgép hangja, míg mások ingerküszöbe jóval magasabb, észre sem veszik.
A hangerő érzékelése szubjektív, az egyedi hallóképességtől függ.
Egy normál beszélgetés körülbelül 60 decibeles hangerőséggel zajlik. 10 dB-nyi hangerő-növekedést nagyjából kétszer olyan hangosnak érzékelünk, vagyis a 60 dB-es hangerőt kétszer olyan hangosnak találjuk, mint az 50 dB-est.
Ami a Csarnoknegyedet illeti, (szerkesztőségi szinten) valamennyi tapasztalatunk nekünk is van. Júliusban épp a Tolnai kertben készítettünk riportot délután 5 óra körül, amikor hangos robaj terelte el a figyelmünket az interjúalanyról, és felnézve az égre realizáltuk: egy − feltehetőleg Ferihegyről felszálló − repülőgép volt az. A hangja nem volt fülsüketítő, de az interjúalany a zajt érzékelve automatikusan felemelte a saját hangerejét. Ebből különösebb konzekvencia nem vonható le természetesen, egyszeri esetről beszélünk.
Tájékoztatást kértünk tehát a HungaroControltól, történt e bármiféle változás a Józsefvárost is érintő légi folyosó kijelölésében. A légi forgalomirányításért felelős szervezettől azt a választ kaptuk, hogy „a fővárosi repülőtér felszálló járatai számára előírt indulási eljárások földrajzi nyomvonalában 2018 augusztusa óta nem történt változás,
az érkezési és megközelítési eljárások viszont nem érintik a Csarnoknegyedet”.
A Csarnoknegyed felett tehát nincs a fel- és leszálláshoz szorosabban köthető légi tevékenység.
Hozzátették, a Józsefvárost érintő induló gépek átlagos tengerszint feletti magassága most júliusban 4600 láb volt. Ez körülbelül 1400 méter föld feletti magasságot jelent. Viszonyításként: egy repülőgép szokásos utazómagassága 10-13 ezer méter (földön érzékelhető zajhatása gyakorlatilag nincs).
Arról is érdeklődtünk a HungaroControlnál, hogy milyen zajhatás megengedett a város felett elrepülő gépek számára, de erre sem pontos, sem hozzávetőleges meghatározást nem kaptunk, a válaszban annyit írtak, hogy a „mértékadó zajterhelés kiszámításának szabályait és annak paramétereit a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet tartalmazza”.
A Budapest Airport honlapján az olvasható, hogy zajmonitor- és járatkövető rendszert üzemeltetnek és zajmérő műszer szolgáltat folyamatosan mérési adatokat. A közzétett
zajtérkép szerint a zajhatás 45 és 75 dB közé eshet, attól függően, hogy éjszaka vagy nappal van.
Az értékek nem Budapest egész területére vonatkoznak, csak a kiindulóponttól számított zajzónákra. Távolodva a kiindulóponttól értelemszerűen csökken a zajszint is. A kerületünkben észlelhető hanghatás ezért vélhetően ezen határértékek alá esik.
A HungaroControl Zrt. feladata a hazai légtérben közlekedő légi járművek hatékony áramlásának biztosítása, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre érkező és onnan induló járatok irányítása, de dolgoznak olyan technikai és módszertani eljárásokon is, aminek eredményeként a zajhatás csökkenhet – írják a weboldalukon. Itt arról is beszámolnak, hogy intenzív időszakban 30-40 másodpercenként lép be egy gép Magyarország légterébe, a napi átlag 1700 (a rekord 3527) repülőgép irányítása volt egy nap alatt, ez éves szinten mintegy 600 ezer repülőt jelent.
A hazánk felett átrepülő forgalom közel tízszerese a le- és felszálló gépekének. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre a nyári csúcsidőben mintegy 150 gép fordul meg, ami 150 felszállást és 150 leszállást jelent.
A forgalom nem oszlik meg egyenletesen, vannak napközbeni csúcsidőszakok.
A reptér forgalma a magyar tánczene egyik legismertebb előadóját, Korda Györgyöt is megihlette.
A repülőgépek széllel szemben szállnak fel. A felszállás vagy leszállás iránya a meteorológiai helyzettől (szélirány, időjárás) függ. Az aktuális pályairány-előrejelzés a HungaroControl honlapján itt csekkolható. Az ott feltüntetett útvonalak szerint a gépek Józsefvárosnak leginkább az ÉNY-i részeit érintik, azt is minimálisan.
Ha valaki túl hangosnak találja a felettünk szálló gépeket és panasszal kíván élni, azt megteheti a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér honlapján található telefonszámon, vagy a szintén az ugyanott található bejelentő űrlap használatával.
Érdemes továbbá tudni, hogy
létezik több olyan mobilos applikáció is, melynek segítségével tájékozódhatunk az éppen úton levő repülőgépek pozíciójáról.
Ilyen például a Flightradar, aminek online verziója is van. Ha bejelentést tennénk, csak le kell ellenőrizni az alkalmazáson keresztül a járatot, az feltehetőleg segíti az érintett szervet a beazonosításban.
Nyitókép: Unsplash
