Rossz állapotú lakások, az írásbeliség hiánya a panaszkezelésben, elsikkadó panaszok, átláthatatlan működés, gazdátlan házak, tanácstalan lakók, akiknek fogalmuk sincs, hova fordulhatnának a kérdéseikkel, problémáikkal – ezek voltak a legfőbb kiinduló gondok, melyek miatt a 100%-ban önkormányzati tulajdonú bérházak lakói úgy döntöttek 2021 őszén, hogy összefognak, csoporttá alakulnak, és az igényeiket együtt próbálják meg közvetíteni az önkormányzat és a JGK felé.

Pikó András polgármester teljes mellszélességgel támogatta a kezdeményezést. Rendszeres havi találkozókat tűztek ki célul, melyeken a JGK vezetői is részt vettek. A csoport megfogalmazta 12 pontból álló alapvető kéréseit, melyeket most nem sorolunk fel újra helyhiány miatt, a berloikozosseg.hu oldalon megtekinthetők.

Zajlik a szemléletváltás

A csoport nyomására elindultak a rendszeres lakógyűlések, így az önkormányzat is jobban átlátja, mi a helyzet az egyes házakban, és a lakókat is közvetlenebbül tudja tájékoztatni a történésekről.

A 12 pont egyike így hangzott:

Végre kialakulni látszik a JGK házfelelősi rendszere, ami még tesztfázisban van, de minden házban lesz valaki, aki átlátja az ott folyó ügyeket.

A Bérlői Fórumokon az érintett házak problémáit rangsorba téve listát készítettek, abból pedig egy teendőjegyzéket. Ebből sok minden már megvalósult. A kisebb javítások – mint a tetőszakaszcsere, udvarrendezés, ereszjavítás, veszélyes fák eltávolítása – megtörténtek, a drágább javításoknál pedig ígéretet kaptak arra, hogy a beruházási igényt beépítik a 2024-es költségvetésbe.

Az üres bérlakásokba most főként olyanok költöznek, akik eddig bontandónak nyilvánított házakban éltek. A bontandó házak telkeinek eladásából származó bevételből több önkormányzati lakást lehet felújítani, ezt a gyakorlatot a Bérlői csoport nagyon is támogatja és üdvözli.

Lassan változnak az évtizedes rutinok

Nagy gondok voltak a panaszkezelési rendszerrel. Egyrészt a JGK általában nem adott írásos dokumentumot az irodájukban benyújtott panaszokról, így rengeteg bejelentés szimplán elsikkadt, másrészt a „polgarmester” és „jegyzo” címekre küldött e-mailek mintha fekete lyukban vesztek volna el.

A levelek problémája megoldódott, az önkormányzatnál minden héten külön meetinget tartanak arra, hogy a fenti címekre érkező panaszokat felvegyék, delegálják valakinek, és az utánkövetéssel is foglalkoznak.

A panaszkezeléssel kapcsolatban viszont nem megy egyik pillanatról a másikra az évtizedes rutin átállítása: a bérlők tapasztalata szerint magától még ritkán ad a JGK írásos nyomot a felvett panaszról, de ha a bérlő kéri, gond nélkül megteszik.

Ami megoldásra vár

A csoport konkrét ígéreteket kapott az otthonfelújítási támogatás megítélésének változásával és a biztonság fokozása érdekében rácsos kapuk felhelyezésével kapcsolatban (amennyiben ezt a ház igényli).

Igény volt arra, hogy bérlők cserélhessenek egymás között lakást, ha két család igényei találkoznak. Ez annyiból javult, hogy ha véletlenül egymásra talál két család, elvileg meg tud valósulni a csere. Azonban felület arra továbbra sincs, hogy nagyobb eséllyel történjenek meg ezek a találkozások, a Bérlői csoport az önkormányzat vagy a JGK hirdetőtábláját javasolná erre.

Jelenleg az egyik legnagyobb, egyelőre megoldatlan probléma a szerződések kezelése a JGK részéről. Sok bérlőnek van egy éve lejárt szerződése, amit azóta sem sikerült megújítani, hiába adta be a bérlő a papírokat a hosszabbításhoz. Új beköltözőknél szintén nagyon lassan készül el a szerződés. Ez sok bérlőben félelmet, bizonytalanságot kelt, mi lesz velük, ha a mostani vezetés helyett új jön, ki garantálja, hogy nem tekintik őket jogcím nélküli lakáshasználónak és nem kerülnek utcára szerződés hiányában?

A csoport szeretné elérni, hogy a JGK vezessen egy táblázatot a hamarosan lejáró szerződésekről, és még azelőtt hosszabbítsák meg a szerződéseket, hogy lejárnának.

Fotók: Huszár Boglárka