A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) február 28-án bocsátotta társadalmi egyeztetésre azt a törvénymódosítási javaslatot, amely előírná, hogy az önkormányzatoknak a pénzeszközeik egy részét kötelezően a kincstári egységes számlán (KESZ) kellene elhelyezniük. Bár a tervezet hivatalos indoklása szerint a cél „a helyi önkormányzatok pénzügyi-gazdasági helyzetét ellenőrző állami intézményrendszer megerősítése”, valamint az államháztartás gazdálkodásának átláthatóbbá tétele, a tervezet kritikusai egészen más indítékot látnak a háttérben.

A törvényjavaslat ütemterve szerint:

• 2025. március 31-ig az önkormányzatoknak a hazai forrásból származó, 50 millió forintot meghaladó költségvetési támogatásokat a Magyar Államkincstárnál (MÁK) vezetett számlára kell utalniuk.
• 2025. október 1-jétől a megyei jogú városok, a Fővárosi Önkormányzat és a kerületek,
• 2027-től a városi önkormányzatok,
• 2028-tól valamennyi települési önkormányzat

köteles lesz az éves költségvetési kiadásának 5 százalékát meghaladó, illetve a napi működéshez nem szükséges pénzeszközeit a kincstári számlán tartani.

A kormány számításai szerint az önkormányzatok összesen mintegy 900 milliárd forintot tartanak a számláikon, és ebből 2025 októberétől kezdve először 49 önkormányzat lép be az új rendszerbe, ami körülbelül 300 milliárd forint átutalását jelentené a kereskedelmi bankoktól az államkincstárhoz.

Pénzügyi bajban az állam

Sátly Balázs, Józsefváros alpolgármestere szerint a törvényjavaslat üzenete túlmutat az önkormányzatok problémáin. „Az önkormányzatnak a tulajdonával való rendelkezési joga ugyanúgy az alaptörvényben garantált jog, mint bármilyen magánszemélynek. Ha nekünk megmondják, mit csináljunk azzal a pénzzel, ami éppen áll a számlánkon, ami egyébként közpénz, hogy ide tegyem, oda tegyem, szedhetem-e annak kamatait vagy nem, akkor az borzasztó rossz üzenet minden magyar állampolgár számára” – mondja az alpolgármester.

Sátly Balázs szerint a javaslat mögött az a valódi ok, hogy a

és Nagy Márton miniszter úrnak már mások zsebében kell kotorásznia ahhoz, hogy a költségvetés fizetési számláját megtámogassa, s így jutottak el, feltételezem, az önkormányzatokig”.

Egy Harminckettesek terényi veszteség Józsefvárosnak

Józsefváros számára az intézkedés konkrét, számszerűsíthető kárt okozna. „Az idei költségvetésben 400 millió forintot terveztünk kamatbevételből. Ezek a bankbetétek, illetve a bankban nem lekötött, de a nap végi kamatokból származó bevételek” – mondja a VIII. kerületi alpolgármester. Az önkormányzat jelentős kamatot kap a banktól a számláján lévő pénz után, és ez most veszélybe került.

A veszteség nagyságrendjét érzékeltetve az alpolgármester azt mondja, hogy „ez annyi pénz, amennyit társasházak életveszély-elhárítására költött az önkormányzat az előző évben.”

A helyzetet súlyosbítja, hogy a tervezet nem tisztázza a pénz sorsát. „Ha a legrosszabbat kell feltételeznem, akkor azt feltételezem, hogy a kamatbevételtől el fog esni az önkormányzat.”

Az október 1-i hatálybalépés különösen problémás, mivel évközi beavatkozást jelent a már elfogadott költségvetésbe. „Egy több száz milliós bevételkiesést év közben szinte lehetetlen mással kompenzálni, mint feladatok elmaradásával, mindez veszélyezteti az önkormányzati feladatok, elsősorban a fejlesztések megvalósulását.”

Kormánypárti városvezetők is érintettek

Sátly Balázs szerint nemcsak az ellenzéki, hanem a kormánypárti vezetésű önkormányzatoknak is érdeke lenne fellépniük a tervezet ellen. „Nagyon számítok azokra a nagyvárosokra, melyeket fideszes polgármesterek vezetnek, ugyanis ezek a szabályok őket is húsba vágóan érintik. Ami nálunk 400 millió forint, az egy Debrecen méretű város esetében egy nagyságrenddel is magasabb lehet. Ezt a debreceni polgárok is komolyan meg fogják érezni. Én arra számítok, hogy bátrak lesznek a fideszes polgármesterek, és képviselni fogják a választóik érdekét akár a kormányukkal szemben is.”

Az önkormányzati autonómia fokozatos felszámolása?

Az alpolgármester a javaslat tágabb politikai vonatkozásait is említi. „A Fidesztől, vagy a Fidesz kormányzásától mindig megszokhattuk, hogy a nagyon technikainak látszó intézkedések mögött is van valamilyen politikai cél, ami sajnálatos módon általában nem jó az önkormányzatoknak vagy a magyar embereknek.”

Sátly Balázs szerint a cél kettős: egyrészt a költségvetés helyzetét javítja, másrészt korlátozza az önkormányzatok függetlenségét. „Ez egy újabb lépés az önkormányzatok függetlenségének, autonómiájának felszámolására, hiszen a települések korábban hitelt sem vehettek fel, majd elvonták a bevételeiket a szolidaritási hozzájárulással, és most már a megmaradt pénzüket sem kezelhetik szabadon.”

Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere február közepén kezdett el elszámoltathatóságot követelni az államtól az általa vezetett kerülettől elvont szolidaritási adó felhasználását illetően. A városvezető nem az igazságosabb forráselosztás elvét kifogásolja, hanem az átláthatóság teljes hiányát, miközben az elvonás mértéke öt év alatt több mint tizenháromszorására emelkedett. Őrsi Gergely azt ígérte,  kezdeményezni fogja, hogy a kormány tegye nyilvánossá, pontosan hol és milyen fejlesztésekre fordítják az elvont forrásokat, hiszen a II. kerületiek büszkék lennének, ha látnák, milyen hátrányos helyzetű térségeket segítenek adójukkal.

A törvényjavaslat aggasztó része az is, hogy költségvetési biztost jelölhetnek ki az önkormányzatokhoz, de a feltételek nincsenek pontosan meghatározva. „Nem tudjuk, hogy a költségvetési biztos kirendelésének mi az objektív feltétele, ez nem szerepel a szabályozásban, tehát ha úgy látják, hogy rosszul gazdálkodik egy önkormányzat, akkor úgy látják” – mondja.

A gyakorlati problémák sem elhanyagolhatók. „Nekem valószínűleg egy komoly IT fejlesztést meg kell valósítanom itt a hivatalban, meg embereket kell arra ráállítanom, hogy napi szintű pontossággal meghatározzák, hogy éppen mikor mennyi készpénzre van szüksége az önkormányzatnak.”

Józsefváros szakmai kritikája: hiányosságok 14 pontban

A józsefvárosi önkormányzat részletes szakmai véleményt fogalmazott meg a törvényjavaslatról. Ebben kiemelik, hogy a tervezet „súlyosan sérti az önkormányzatok önálló gazdálkodását, veszélyezteti működésük biztonságát”, és az Alaptörvénnyel, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvénnyel (Mötv.) is összeegyeztethetetlen.

Az önkormányzat szerint „a tervezett szabályozás indokolatlanul és jogsértően túlbonyolítja, akadályozza az önkormányzatok szabad pénzeszközeivel történő gazdálkodást és a kifizetési kötelezettségek teljesítését”. Figyelmeztetnek: fennáll a veszély, hogy az önkormányzatok késedelembe esnek fizetési kötelezettségeikkel, ami jelentős többletkiadásokat generálhat a késedelmi kamatok miatt.

A 14 pontos kritika többek között arra is kitér, hogy a jogszabálytervezet nem rendelkezik a devizaszámlákról, az EU-s pályázatok elkülönített számlájáról és számos más részletkérdésről.

„Működni fogunk 2026-ban is, bármilyen szabályt hoznak”

Minden nehézség ellenére az alpolgármester bizakodó. „Bízom abban, azért lehet, hogy az észszerűség elemei megjelennek majd ebben a jogszabályban. Meg tudom ígérni a józsefvárosiaknak, hogy az önkormányzat 2026-ban is működni fog, hozhatnak bármilyen szabályt, mi a kereteket maximálisan bejátszva a józsefvárosi lakók érdekében fogunk politizálni.”

Sátly Balázs ígéretet tett arra is, hogy minden eszközt bevetnek a kerületi célok megvalósítása érdekében. „A polgármester úr programját pedig minden eszközzel megpróbáljuk megvalósítani. Nyilván, ha elfogy a pénz, akkor kell vonalakat húznunk, prioritásokat átrendezni, de mi nem szeretnénk úgy hozzáállni, hogy bármit is feladnánk abból, amit ígértünk a választóknak.”

A döntéshozatal a jelek szerint már a finisben van, a törvényjavaslat várhatóan ősszel lép hatályba. Az önkormányzati jövedelmeket ismét megcsapoló intézkedés újabb terhet ró a helyi közösségekre, a kérdés már csak az, vajon az érintett önkormányzatok együttes tiltakozása képes lesz-e megváltoztatni a jogszabályt.

Mi van a kasszában?

Március 10-én kijöttek a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai a magyar költségvetésről. Ezek szerint a magyar büdzsé februárban 1655 milliárd forintos hiányt termelt, így az éves deficitterv 42 százalékánál tart már az év második hónapjának végén. Ez valamivel jobb a tavalyi februári adatnál, de továbbra is aggasztó tempó.

A büdzsé lyukainak forrása jól körülhatárolható. Az áfa-visszatérítések szezonális jellege miatt a nettó áfabevételek mindössze az éves előirányzat 4 százalékát tették ki. A téli időszakban a rezsicsökkentés 151 milliárd forintot emésztett fel. A 13. havi nyugdíj és egyéb juttatások pedig 536 milliárd forintot vittek el a költségvetésből.

Különösen szembetűnő a kamatkiadások alakulása: csak februárban 653 milliárd forintot kellett erre fordítani, ami 93 milliárddal haladja meg a tavalyi értéket. Ebből mintegy 370 milliárd a Prémium Magyar Állampapírokhoz kapcsolódik. Az egészségügyi kiadások is megugrottak: a gyógyító-megelőző ellátásokra 145 milliárd forinttal többet költött az állam, mint tavaly ilyenkor.

Az első két hónap után így összesen 1723 milliárd forintos hiány keletkezett. A helyzet minimális vigasza, hogy az elmúlt években a deficit aránya az éves tervhez képest még rosszabb volt február végén.

Fotók: Huszár Boglárka