Jó ideje vezeti a legnagyobb internetes filmes adatbázis (IMDb) legjobb filmeket rangsoroló listáját, minden második ember rajong érte: ez A remény rabjai, (a magyar származású) Frank Darabont 1994-ben bemutatott, tehát idén 30 esztendős börtönfilmje, amit február 11-én meg lehet nézni a Corvin legnagyobb vásznán.
Annak idején a Corvinban is vetítettük, de csakúgy, mint a világ többi részén, Magyarországon sem vonzott nagy közönséget: mindössze 57 000 néző váltott jegyet a filmre. 1995 tavaszán, amikor A remény rabjait vetíteni kezdték a magyar filmszínházak (csak feliratos kópiákkal), ez nagyon kevésnek számított. Addigra már az is kiderült, hogy a filmet hiába jelölték 7 Oscarra, egyet sem kapott meg – és a jelölések hatására se nézték meg sokkal többen az USA-ban, mint előtte, amikor bemutatták és alaposan elhasalt. A kritikusok imádták, de ez nem hatotta meg a nézőket.
Aztán a VHS-megjelenés körül történt valami. Imádták a kölcsönzők, majd a tévék is óriási sikerrel sugározták. Néhány hónap alatt kultfilm lett Stephen King nem feltétlenül stephenkinges, de nagyon izgalmas történetéből Andyről (Tim Robbins), akit elítélnek gyilkosság vádjával, s kénytelen beilleszkedni egy amerikai börtönben az 1940-es években. És igyekszik életben maradni. És közben nem feladni azt, ami életben tartja.

Az biztos, hogy A remény rabjai Hollywood történetének egyik legnépszerűbb alkotása, a párbeszédeket generációk tudják kívülről – pedig korántsem vígjáték, sőt kifejezetten élesen drámai hatású produkció –, s a finálé több jelenete is állandó szereplője az olyan klipeknek, amelyekben a mozi legemlékezetesebb pillanatait vágják össze. És Morgan Freeman ezzel a filmmel lett legenda.
De hogy miért talált el ilyen nehezen a nézőkhöz Andy felemelő szenvedéstörténete? Ki tudja… Talán túl sok volt abban az évben a jó film a mozikban (1994-ben olyan címeket mutattak be az USA-ban, mint a Forrest Gump, a Ponyvaregény, Az oroszlánkirály, az Ed Wood, az Interjú a vámpírral, a Féktelenül, a Négy esküvő és egy temetés, s még tovább is sorolhatnám), mindenesetre kivárta a sikert, ahogy főhőse a szabadulást – és szerencsére még ma is lehet időnként adósságot törleszteni felé a moziban.
Például, amikor levetítik a Corvinban!
Kovács Gellért
Nyitókép: Mile Máté