A kerületi székhelyű Molnár Ani Galéria szakmai programja változatos, egyaránt mutat be hagyományos festészetet és fotót, installációt vagy konceptuális videómunkát, de igazán a geometrikus absztrakt irányzat a hangsúlyos. Az új am projects galériával az a terv, hogy az első évben kizárólag fiatal magyar női művészeket szerepeltet, ezzel segítve a pályakezdők nehézségein. A második évtől kicsit változik a program, más generációk és külföldi művészek is képviselve lesznek, illetve a két galéria között is lesz átjárás, így a továbbiakban arányokról lesz majd szó, mondja el Fülöp Tímea kurátor.
Nemzetközi sztenderd a Palotanegyedben
Egyelőre a Molnár Ani Galéria jár külföldi vásárokra, az am projects ehhez még fiatal. Molnár Annamária galériatulajdonos a galériák jövőjét is a Palotanegyedben képzeli el, itt indult el galeristaként, és megszerette a környéket – mondja.
„Nemzetközi szintű művészetben gondolkodunk:
szeretnénk tehetséges magyar művészeket képviselni itthon és külföldön, és izgalmas külföldi művészeket Magyarországon bemutatni.”
Molnár a 90-es évek második felében kezdett el a művészeti világban dolgozni, galériáját 2008-ban nyitotta meg. „Fiatal női művészek mellé fiatal női kurátort szeretett volna Ani, így kerültem én a képbe” – mondja Fülöp Tímea, akinek írásait az Új Művészet szakfolyóiratban olvashatjuk, és a galéria nyitvatartási idejében a Bródy 22.-ben elérhető.
Két fiatal művésznő alkotásaiból jött létre az első kiállítás az am projectsben, szobrok és festmények láthatók, avat be a részletekbe Fülöp Tímea. A kiállítás címe Panelpompa, ami egy oximoron; „panel, mint a legolcsóbb lakhatási lehetőség, a pompa pedig, mint a fényűzés csúcsa”. Amennyire édeskések Combarro Petra Inez nippjei, annyira feszültséget keltők Koltay Dorottya Szonja képei. Combarro Petra Inez új kontextusban kelti életre az összetört porcelánfigurákat. Különböző nippek darabjait epoxigyantával illeszti össze, így ment át egy-egy dísztárgyat új kompozícióba, magyarázza Fülöp a mitikus lényeket idéző alkotások keletkezését. A szocializmus nagymamáinak nipp-kultúrája giccsesnek számít mai szemmel nézve, túlszépít – abban az időben megvolt ennek a jelenségnek a jelentősége; hogy szeretnénk valami szépet, ami eltereli a figyelmet a valóságunkról.
A képek lakásbelsőket ábrázolnak a belső, érzelmi élet allegóriájaként, tele vannak radikalizálódással. Koltay Dorottya Szonját foglalkoztatja a társadalommal szembeni kritika megfogalmazása, harsány színű képeiben feszültség van. „A galéria egy lekerekített tip-top terület a Palotanegyedben, nekem az az izgalmas, hogy ez ledominálja-e a képeket, vagy érvényesülni tud a kritikai élük.”
A járvány után felélénkült a műtárgypiac
Fülöp Tímea szerint szerencsés, hogy egyre több a galéria a kerületben. Ha egy galéria rá tud venni valakit, hogy besétáljon az utcába, akkor kézenfekvő, hogy bemegy a következő galériába is. A művészek tevékenységét pedig segíti, ha látható helyen vannak.
Egy-egy galéria körül mindig kialakul a gyűjtői kör, Molnár Aniék is zömében velük állnak kapcsolatban. „Ritkábban vásárolnak betérő vevők, turisták. Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre többen követik és látogatják a kiállításainkat a környéken élők közül.”
Az utóbbi években – különösen a járvány után – felélénkült a műtárgypiac, sokan vásárolnak alkalomszerűen is alkotásokat. „A vásárokon nagyrészt gyűjtőkkel, kurátorokkal, intézmények képviselőivel találkozunk, de ott is sok a nézelődő. Pozitív tendencia, hogy az érdeklődők, gyűjtők között egyre többen a fiatalabb generációkból kerülnek ki – mondja Molnár Annamária. – Nagy öröm, hogy van igény a kortárs művészet iránt.”
Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf
