Az 1814-ben született, osztrák eredetű családból származó Ybl Miklós a XIX. század második felének legjelentősebb magyar építőművésze, a historizmus nemzetközileg is kiemelkedő művelője volt. Életútja két korszakot köt egybe: a feudalizmus céhes világának építőmesteréből vált a nagy kapitalista fellendülés vezető tervezőjévé, a mai sztárépítészek – a Gehryk és Hadidok – elődjévé. 1874-től józsefvárosi lakos: a Kálvin tér 11-ben élt és dolgozott 1891. január 22-én bekövetkezett haláláig.
Aminek emléke is alig maradt
Jó lenne háznéző túránkat az Ybl lakásának és irodájának helyet adó Kálvin tér 11. alatti bank- és bérházzal kezdeni, amit 1872-ben a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak tervezett, ezt azonban a II. világháború után elbontották. Egy régi metszeten azonban láthatjuk (címképünkön), hogy a hatalmas épület, melyet a Múzeum utca, a Kálvin tér és a Baross utca határol, milyen finom arányokkal bír, és hogyan határozza meg a tér szépségét. Mai utódja, egy üveg-acél irodaépület most agresszíven követel helyet magának a téren, és pökhendin fordít hátat a Múzeumnak – szomorú emlékműve Ybl múltba vesző fenséges Budapestjének.
A Nemzeti Múzeumot övező kertvidék már az 1800-as évek elejétől népszerű lovaglóhely volt. A Nemzeti Lovaregylet a Múzeum mögött, az Ötpacsirta utcában (ma Pollack Mihály tér 8.) építtette fel Ybl tervei alapján lovardáját és tornacsarnokát, aminek megnyitása 1858-ban közéleti szenzációnak számított. A hatalmas lovaglócsarnok emeleti szalonjában szórakozó úri társaság üvegezett árkádsorról figyelhette a manézst. A létesítmény 1870-ben máshová költözött, a tornacsarnok helyére pedig egy Esterházy-palota épült. A lovarda a háborúban pusztult el, területén a Magyar Rádió 1952-ben épült atombunkere és később irodaházzal körülépített stúdióépülete létesült.
Nincs nyoma már annak a kertészetnek sem, melyet Ybl Károlyi Alajos számára tervezett 1869-ben a Csokoládé térre (ma Teleki tér 6.). A főépület egy üvegház volt, magasított középrészén pálmaházzal, szélein kiszolgáló épületekkel. A gyorsan terjeszkedő város foglalta el a helyét.
Ybl palotanegyede
A ma is látható helyi Ybl-örökség túlnyomó része – 7 épület – a Palotanegyedben található, egymáshoz egészen közel. A Múzeum utca 9-es, ma is lakott bérházat Ybl Miklós 1870-ben tervezte Bókay János gyermekgyógyász professzornak. A nyugalmat sugárzó neoreneszánsz épület elrendezése a korszellemet tükrözi: az utcai front tágas lakásaiban jómódú polgárok, a beépített udvar körfolyosóinak kis lakásaiban az alacsonyabb népréteg élt.
Az Ötpacsirta utca 4-es sarokház Pálffy Pálné grófnő bérpalotája volt, ma a Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteményének ad helyet. Ybl 1867-es terve urbanisztikai szempontból is példásan oldotta meg a telek kialakítását. A Reviczky utcán folytatódó sarokrészt meghagyta kertnek, így nemcsak a két szűk utcácskának, de a méretes épületnek is elegendő teret adott, amivel az a visszafogott stílus ellenére is izgalmassá vált.
A Szentkirályi utca 33–35. ma is lakott bérházát gróf Károlyi Lajos és fia, Alajos megrendelésére tervezte Ybl 1863-ban. A Károlyi-palota kertjére néző tűzfalat ablakok sziluettjét idéző vakolattal tették esztétikussá, ami most is látható a Múzeum utca felől.
Ugyanezen a telken, a Pollack tér 10. alatt épült fel Károlyiék palotája 1863–1879 között. Ybl városi környezetben szokatlan megoldással, szabadon álló épületet tervezett nagy kocsifeljáróval. A hányatott sorsú, belül igen leromlott épület utolsó gazdája a Magyar Rádió volt.
A Pollack Mihály tér és a Bródy Sándor utca sarkán áll gróf Festetics György palotája. Ez volt Ybl első pesti palotaépülete, 1862-ben kezdte tervezni, s még romantikus jegyeket ötvözött a neoreneszánsz stílussal. A belső térszervezéssel kiválóan különítette el a palota funkcióit, de más házai is tökéletesen használhatóak a mai napig. A német nyelvű Andrássy Egyetem működik ma itt.
A Bródy Sándor utca 14. és Puskin utca 24. alatti kétudvaros épület gróf Degenfeld-Schomburg Imre palotabérháza volt, amit Ybl 1872-ben tervezett, s ma is lakóház. A Bródy Sándor utcai oldal hatalmas előcsarnokából széles lépcsőház vezet a palotarész elegáns lakásaihoz. A Puskin utcai épületrész a bérházaknál megszokott körfolyosós kialakítású.
A Bókay-házzal átellenben, a Múzeum másik oldalán, a Bródy Sándor utca 8. alatt, a Sándor-laktanya helyén épült fel az 1865-ös országgyűlés számára az Ideiglenes Képviselőház Ybl tervei szerint. Az alsóházi üléseket addig a Nemzeti Múzeumban tartották, de ebben az épületben már bizottsági termek és hivatali szobák is helyet kaptak. Az ideiglenesség 1902-ig tartott, akkor költöztek a Parlament új épületébe. 1935-től az Olasz Kultúrintézet használja a díszeit részben elvesztett épületet.
A nagykörúton túl
Egy Ybl-házat ismerünk a József körúton túli oldalról. A Nagy Templom utca és a Nap utca sarkán, lakótelepi toronyházak árnyékában áll Ybl Miklós 1875–77 között épült földszintes háza, amit az Első Bölcsődei Egylet számára emeltek. A Nagy Templom utcai felében ma is bölcsőde működik, míg a Nap utcai rész a Józsefvárosi Zeneiskola székhelye.
A Fiúmei úti sírkertben két síremléket tulajdonítanak Yblnek. A Ganz-mauzóleum megvalósítására Ybl 1868-ban kapott megbízást az özvegytől. Ybl tervezte Ganzék Duna-parti bérházát is. A kupolás építmény a temető meghatározó síremléke, ami a temető kiemelt pontján áll.
Arany János síremléke a 14. parcella sarkán Stróbl Alajos és Gerster Kálmán tervei szerint valósult meg 1884-ben, azonban Ybl hagyatékában is találtak hozzá tervlapokat. Itt csak valószínűsíteni lehet Ybl keze nyomát.
Képek: Huszár Boglárka, Arcanum
