Krisztina

Vegyes érzéseim vannak, amikor a kerületben sétálok vagy éppen iskolába viszem a gyerekem. Általában elkísérem, nehogy valaki belekössön. Sokszor látok hajléktalanokat és koldusokat, de próbálok célirányosan menni és nem figyelni rájuk. Sajnos lehetetlen kikerülni őket. Sötétedés után nem szívesen mászkálok egyedül, főképp egyes kis utcákban, tartok a rablástól, támadásoktól. Hallottam már olyan esetekről, hogy valakit kifosztottak vagy megtámadtak. A Facebookon olvastam pár bejegyzést, és ez megrémiszt. Rendőröket ritkán látok a környéken, pedig szerintem fontos lenne a jelenlétük, hogy visszaszorítsák a bűnözést. Több biztonsági kamera kihelyezését tartanám szükségesnek.

István

Itt élek már több mint 30 éve és úgy érzem, sokan hajlamosak veszélyesebb környéknek gondolni, mint amilyen. Tapasztalatom szerint barátságos, sőt szinte családias a hangulat. Engem sosem ért komoly atrocitás, mindig biztonságban érzem magam. Sokféle embert látok a kerületben lófrálni, de bántalmazást sosem láttam. Természetesen itt is akadnak nehezebb helyzetben élők, mint minden városrészben, de ők is emberek, szívesen köszönnek, barátságosan megszólítanak. Egyikük sem támadó szándékkal közeledik, egyszerűen próbálnak túlélni és a tiszteletre tisztelettel válaszolnak. A munkanélküliség és a szegénység a probléma forrása, ami a városvezetéstől független, sőt globális probléma. A bűncselekmények megelőzésére jó megoldás lenne több munkahely teremtése és a szigorúbb büntetés.

Barbi

A palackvisszaváltással újra megjelentek a kukázók, szemetet túrnak az utcákban, rombolva a közbiztonságot és az utcaképet. Úgy érzem, újra visszatért az a félelmetes VIII​. kerületi hangulat. A Népszínház utcát és a Teleki tér környékét különösen veszélyesnek tartom. Este mindenképp kerülöm, mert túl sok hajléktalan és koldus fordul meg itt és zaklatóan viselkednek. A férjemmel többször előfordult, hogy az utcán próbálták kirabolni, szerencsére sikertelenül. Pár éve a lakásunkba is betörtek volna, ha nincs erős vasrács az ablak előtt. Rendőri jelenlét alig van, kiszolgáltatottnak érezzük magunkat. Hiányzik az a biztonságérzet, amit korábban már kezdtünk elérni.

Fotók: Karancsi-Albert Rudolf. Nyitókép: Mile Máté.