Dögmeleg volt, a Kálvária tér betonplacca csak úgy ontotta magából az érzetre 50 Celsiust (bár ez hétfőre csak rosszabb lett). A konferansziét ez sem tántorította el, lelkesen mondta bele mikrofonjába a kutya-szépségverseny és a tombola nyerteseit. Mindenki más a tér szélén álló pavilonok, vagy a fák árnyékába húzódva várta eredményét, vagy beszélgetett.

A programra meghívott szakértői részvétel azonban sokkal jobb, mint a helyszínválasztás. Baloghné Jankovics Tünde kutyakozmetikus, – a Magyar Pumi Egyesület elnökség tagja, de erről majd később – olyan szakmai elánnal válaszolt mindenre, hogy egy idő után már kérdeznem sem kellett különösebben. Lelkesedése, és a végtelenségig részletes előadása alatt majd el is felejtettem, hogy tulajdonképpen én nem is vagyok érintett. Nincs kutyám. Sajnos. A belvárosi lét hozta döntés.

Éva, a különdíjas Csoki gazdája elmesélte, hogy több kategória is volt a versenyen; kis, közép és nagytestű kutyákat külön zsűrizték, a legjobbak pedig ajándékokkal térhettek haza. A szempontok olyanok voltak, hogy hogyan néz ki az eb, milyen ápoltságú, és mennyire van összhang kutya és gazdája között. Csoki egyébként egy 2 és fél éves lány keverék kutyus, menhelyről fogadtak örökbe. 

Tünde folytatta. A rendezvényen tanácsadás folyt, nem konkrét kozmetikázás. Elmondta, mennyire fontos, hogy a gazdák megtanulják, hogyan lehet rendben tartani otthoni körülmények között az állatot addig is, amíg nem jut el kozmetikába.

„Vannak olyan dolgok, amiket egyszerűen tudni kell, és kész. Például azt, hogy sosem a kutya büdös igazából.”

Meglepő lehet, de mégis: hetente bele kell szagolni a kutyának a fülébe. Könnyen begyulladhat ugyanis a kutyák füle a nagy melegben, de a nagyon párás időben is. Ha fura a szaga, állatorvoshoz kell menni. Ha kutyaszaga van, az oké, ha kellemetlen szúrós szagú, akkor orvoshoz kell menni – mondja Tünde.  A tacskóknak például kívülről meg kell tisztítani a fülét. Nem is muszáj samponnal, lehet sima meleg vízzel. Ha fel karjuk frissíteni a kutyát, elég tiszta vízzel fürdetni, kutyasamponnal pedig havi egyszer elégséges, de fajtától is függ. Érdemes minden szőrtípusú kutyát kikefélni, az is frissíti őket, de még tisztítja is. Emberek számára készült sampont pedig nem szabad használni, mert gyakran allergiás reakciót vált ki. A kutyasampon viszont ilyet nem szokott – folytatta Tünde részletekbe menően.

Ekkor megjelent egy fekete drótszőrű cukiság gazdájával nyakában kullanccsal. Ugyanabban a pillanatban Kövérné dr. Szekeres Erzsébet állatorvos egy gyors és szakavatott mozdulattal ki is kapta azt. Azt mondta, sokan visznek be hozzá állatot, hogy vegye ki a kullancsot, mert sok a zavar a fejekben, hogyan is kell eltávolítani azt. 

Merre tekerjük? 

Erre, vagy arra tekerjük, tekerjük-e egyáltalán, vagy ne tekerjük, húzzuk? Sokszor van az, hogy megpróbálják kiszedni, de beleszakad a fej – meséli Erzsébet.

Lehet kapni patikába kanál-szerű kullancskiszedőt, azt alá kell rakni – mármint a potroha alá -, tökmindegy melyik irányba; jobbra vagy balra, lényeg, hogy ne oda-vissza, de körülbelül 360 fokot kell tekerni, aztán kihúzni. Ennyi. Meg lehet tanulni könnyen – mondta el a tuti módszert az orvos.

„Nem a méret a lényeg”

Jármai Nóra, kutyatréner kutyája mellett nehéz lett volna elmenni. Fédra úgy egy jó 50 kilós német dog, a kérdés pedig adódik: milyen kutyát érdemes városban tartani? Illetve volt egy olyan feltevésem, hogy lakásban kutyát tartani nem javasolt, de Nóri biztosított róla, hogy ha van pénzünk például egy német dog jellegű lusta óriást etetni, akkor csak bátran. Ők viszonylag kis mozgásigényűek, de kis ölebeknek sem kell nagy tér, és gondoskodni róluk is kisebb költség.  A mozgékonyabb kutyafajták pedig természetesen rendszeres futtatást, agilityt stb. igényelnek, és akkor minden további nélkül lehet őket városban, lakásban tartani. 

Visszatérés a szőrhöz

Ha hosszúszőrű a kutyánk, például husky vagy csau-csau, akkor mindenképp fésülni kell, nem feltétlen a nyírás a megoldás – folytatta újfent Tünde. Aztán belekérdeztem a tutiba; mi a helyzet, ha pulink van? Tünde azt mondta ő erről úgy 3 órát tudna beszélni – hittem neki – mert, hogy ő egyébként nem csak a Magyar Pumi Egyesület elnökségi tagja, hanem a Duna-Tisza Pásztorkutyás Sportegyesület Elnökségi tagja is… Lényeg, hogy kiállítási kutyát tartsunk csak zsinóros szőrben – mert az úgy 10-15 kiló -, amúgy meg a pulikat érdemes nyírni tavasz-nyáron olyan 3-5 cm hosszúra. Még egy fun fact, aztán már vége, ígérik; de hogy nem vakul meg a puli, ha levágják a szeme elől a szőrt. 

Tünde még elmondta, elképesztő mik vannak! Gazdik azt hiszik, hogy a kan kutyáknak nincs emlője. Volt olyan, aki azt hitte kullancs, ki akarta venni. „Uram, Ön nézett már tükörbe?”

Ezen a ponton úgy döntöttem, hogy egy hideg sörre azonnali jelleggel szükségem van, na meg persze a barátokra, akik Kaposvárról jöttek be a nyolcba, hogy velem nézzék a magyar-francia meccset, úgyhogy én eltekertem, jobbra, 160 fokba. Biciklivel, egészen a Mikszáthig. Aztán gól és öröm.

Fotók: Huszár Boglárka