A putyinizálódás felé tett újabb lépésként értékelték többen a kormány július 1-jén kiadott rendeletét, amely betiltotta volna az anonim adományozást civil szervezetek részére. A most is élő rendelet szerint a civilek által kiadott közhasznúsági jelentésben le kell írni az adományozó nevét, aki a pénzt adta, a cégek esetében azok tulajdonosát, azaz a végső adományozót. A civil szervezetek egy része támadta ezt a rendelkezést, mondván, megfélemlíti az adományozókat, és amúgy is Alaptörvény-ellenes – amúgy is többen az Alkotmánybírósághoz fordultak, mint az Átlátszó, Csordás Anett, a C8 képviselőjelölt-jelöltje pedig az Alapvető Jogok Biztosához. 

Aztán a Fidesz is rájött, hogy ez neki is túl sok (talán azért, mert a kormánybarát CÖF-CÖKA és Megafon támogatói is a napfényre kerülnének ezáltal?), és Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár szombaton már arról írt, csak az 500 ezer forint feletti adományozók nevét kéne nyilvánosságra hozni, az alatt nem. 

Hétfőn aztán a Marom Budapest, a Bánkitó Fesztivál, az Auróra és a Zsidó Kultúra 2028 mögött álló egyesület nyilatkozatot adott ki a Facebookon, amely szerint ezt a rendeletmódosítást „értelmetlennek, betarthatatlannak, alkotmány-ellenesnek (sic!), a demokratikus értékekkel összeegyeztethetetlennek” tartják, ezért az összes adományozóval tudatják, ezt a kötelezettséget nem fogják betartani. „Nem adjuk át az államnak az egyéni támogatóink, sem a céges támogatóink mögött álló magánszemélyek nevét”. A Marom Budapest szerint a jogalkotó célja az, hogy elijessze azokat, akik támogatják a magyar civil és kulturális szcénát, mert nekik köszönhető, hogy a folyamatos állami pénzelvonások és „üldöztetés” ellenére a civil szervezetek azért tudnak erősek maradni, mert a „tudatos, elszánt és a demokratikus értékek mellett elkötelezett társadalmi többség” támogatja őket.

Szerző: Dercsényi Dávid; Kép: Huszár Boglárka