Az ökumenikus imahetet világszerte megrendezik minden év kezdetén. Paul Wattson anglikán lelkésztől ered a kezdeményezés, aki 1908. január 18. és 25. között felekezeti hovatartozástól függetlenül imanyolcadra hívta a keresztény hívőket. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa 1943-ban alakult, 11 tagegyházat és további 20 egyházat, egyházi szervezetet fog össze.

Józsefvárosban is sok évtizedes hagyomány az imahét, amikor a papok, lelkészek egymás templomaiban prédikálnak, imádkoznak közösen. Idén ez volt a „Krisztus-hívők egységéért” meghirdetett januári imasorozat programja:

15-én a Kálvin téri református templomban Erdő Péter római katolikus érsek és Kondor Péter evangélikus püspök,
16-án a Horváth Mihály téri rk. templomban Bacskai Bálint református lelkipásztor,
17-én a József utcai baptista imaházban Michels Antal rk. plébános,
18-án a Magyarok Nagyasszonya téri rk. templomban Fabulya Hilda evangélikus lelkipásztor,
19-én a Kőris utcai református templomban Boros Dávid baptista lelkész,
20-án a Nap utcai baptista imaházban Vargha Miklós Péter rk. plébános,
21-én a Salétrom utcai református templomban Balla Péter baptista lelkipásztor hirdetett igét.

A Bolba Márta vezette evangélikus gyülekezet, melynek temploma a Mandák-házban van, s harminc éve vesz részt az eseményen, nem kapott meghívót.

Mi a baj Bolba Mártával?

A lelkésznő tíz éve, amióta itt szolgál, szervezője az imahétnek. „Én küldöm ki a meghívókat, beírom a plakátba, melyik nap ki a házigazda, ki az igehirdető”, mondja. Idén azonban azzal szembesült, hogy világnézeti okból nemkívánatos lett a személye. Most ténylegesen kizárták a programban való aktív részvételből, de mint mondja, ez a folyamat már tavaly elkezdődött, mostanra eszkalálódott.

Az ügy előzménye az a novemberi állásfoglalás volt 2021-ben – Kiállás az Ige igazsága mellett és szembenállás az egyházban is jelen lévő LMBTQ-propagandával –, amit néhány evangélikus lelkész kezdeményezett, online lehetett hozzá csatlakozni, és pár száz lelkész alá is írta mindenféle felekezetből – Bolba Márta azonban nem. Emiatt Bacskai Bálint, a Salétrom utcai református gyülekezet lelkésze levelet írt a kerületi imahetet szervező papoknak, lelkészeknek, hogy a közös imákon „csak akkor tud velem együtt lenni, ha egyek vagyunk ebben a novemberi nyilatkozatban is”, emlékszik vissza Bolba. „Ezek az egyházak egymással számos kérdésben nem értenek egyet, ez nem az a kör, amiben mindenben egyetértésre kell jutnunk. Az ökumené szelleme a megbékélt különbözőség, s nem azt szeretnénk, ha azonosak lennének a tanításaink, de együtt imádkozunk.”

Emiatt Bolba állásfoglalást kért püspökétől, Kondor Pétertől is, aki informálisan biztosította együttérzéséről, de a megosztottsággal terhes helyzetben nem kívánt megnyilatkozni.

Bacskai megszavaztatta a kérdésről a lelkészkollégákat is, Kovács Dávid Emilt is, de nem zárták ki Bolba Mártát, „az imahét lement egységben”. A Salétrom utcai közös imán azonban Bacskai helyett a kolléganője volt az igehirdető.

Egy év múlva találkoztak az imahetet szervező lelkészek újra az önkormányzat adventi gyertyagyújtásán, ahol Bolba Márta is szolgálattevő volt. Kihasználva az alkalmat, jelezte a többieknek, hogy ideje lenne az imahét megszervezéséről is beszélni, de Kovács Dávid Emil Kőris utcai református lelkész erre azt mondta, „neki van egy kis problémája ezzel, s megkeresi a többieket”. Bolba úgy gondolta, „a felelősségét érezhette talán, hogy nem sokkal előtte lett az egyházügyi tanács társelnöke”. (Az egyházügyi tanácsról később lesz még szó.)

Kovács később felhívta, időpontot kért, „önkormányzati, politikai ügyben”, mondja Bolba. A Mandák-házban ültek le, ahol Kovács azt mondta, idézi fel Bolba: „Nem szeretnénk, hogy az ökumenikus imahéten részt vegyél, mert a melegeket pártolod, és felsorolt egy csomó nevet, hogy kik értenek egyet ebben, nagyjából mindenkit, akit itt ismerek. Erre kikísértem az ajtón, majd felhívtam a katolikus plébánost, (Michels) Tóni atyát, mert azt gondoltam, köztünk volt egy baráti viszony. Tóni atya elmondta, hogy Kovács Dávid Emil arról tájékoztatta a lelkészeket, hogy én szervezem a Budapest Pride-ot, és ennek okán az önkormányzat engem kitüntetett, ezért ki kell zárjanak az ökumenikus imahétről, és ki is zártak. Megmondták, hogy ne jöjjek oda.” Bolba azt kérte a plébánostól, állítsák helyre a dolgot, mert ez hazugság, nem ő szervezi a Budapest Pride-ot, és nem ezért tüntette ki az önkormányzat, a laudáció nyilvános irat, meg lehet erről győződni. „Ez annyira buta dolog, hogy ilyet nem mond senki, csak egy politikus”, jegyzi meg félig magának.

A melegekkel való törődésről azt mondja, nem moralizál ezzel kapcsolatban, nem int senkit toleranciára, „Istenről beszélünk, úrvacsorát veszünk, imádkozunk, szociális munkát végzünk. Tartottam már a Mozaik közösséggel együtt istentiszteletet, imádkoztam velük együtt, de ezt megteszik katolikus, református lelkészek is.”

A lelkésztársak döntését az ökumenikus szellemiség megsértésének tartja, emiatt levelet is írt nekik még januárban, hogy állítsák vissza az egységet, hiszen „amióta világ a világ, a gyülekezetünk házigazda és résztvevő”. Azt a választ kapta, hogy az önkormányzattól jött egy jelentés, amiben az olvasható, hogy a Pride-ot támogatja, de nem tudták pontosítani, hogy milyen irat ez, küldeni sem tudtak belőle.

Nem önkormányzati az ügy, vagy nem úgy

Kovács Dávid Emil református lelkész beszélgetésünk elején mindjárt kijelentette: az önkormányzatnak semmi köze a történtekhez. Ő hívta össze az imahetet szervező józsefvárosi egyházi közösségek vezetőit – Bolba Márta kivételével –, és felvetette, idén bővíteni lehetne a kört a Magyarok Nagyasszonya téri katolikus templommal, amit Vargha Miklós Péter plébános már régen szorgalmaz. Azért nem tudott eddig csatlakozni, „mert sokan voltunk már, és valahogy el kellett osztani, hol nem tartunk imát, ki az, aki nem prédikál. Ő kimaradt folyamatosan, és most, hogy tudtuk, hogy be akar lépni, és örültünk is neki, mert szeretjük nagyon, hát az volt a kérdés, hogyan”. Ez lenne tehát az oka annak, hogy most Bolbáék kimaradnak. A szervezés területi alapon történik, és van egy másik evangélikus gyülekezet is a kerületben, annak képviselőjét meghívták.

Bolba is hivatkozott arra, hogy az imahét területi alapon szerveződik, de mint elmondta, ebben a kerületben az ő gyülekezete a józsefvárosi gyülekezet. A Gulácsiné Fabulya Hilda vezette Szlovákajkú Evangélikus Gyülekezet, aminek központja ugyan a Rákóczi úti Luther-házban van, nem területi szerveződésű, hanem nemzetiségi alapon, országos ellátású.

A mostani imahéten Fabulya Hildát hívták meg Bolba helyett, Fabulya azonban végül kimentette magát, beteget jelentett, így végül mégiscsak képviselet nélkül maradtak a helyi evangélikusok.

Kovács Dávid Emil is megerősítette, hogy Bolba már egy éve is kapott jelzést arra, hogy ha továbbra is kiáll a melegek támogatása mellett, „nem tudjuk befogadni”. Az ominózus önkormányzati jelentésről ő sem mondott részleteket, de megerősítette, hogy abban az szerepel, „Bolba Márta tiszteletes asszony a Pride-ért dolgozott, tett valamit”. Ugyanakkor szerinte nem a jelentés a lényeg, és „nem az a kérdés, hogy valaki meleg és jóban vagyok vele, segítem vagy nem segítem, hanem a Pride propagálása”. Szerinte Bolba erről nyilvánosan nyilatkozott, a Facebook-oldalán is olvasható.

Kutattuk a neten Bolba és a Pride kapcsolatát, de az állításokhoz képest nagyon sovány eredménnyel, még a Pride angol nyelvű podcastjában is csak az hangzik el, hogy imádkozik velük. A Facebook-oldalán pedig ezt írja 2021. július 24-én: „Otthonról támogatom a szexuális kisebbségek jogegyenlőségét. Tegnap felhívott egy pasi, hogy érdeklődne a holnapi homoszexuális tüntetésről, mikor kezdődik. Mondtam, hogy nem tudom, sajnos nem érek rá (férjem dolgozik, én vagyok a gyerekekkel). Javasoltam, nézze meg a Pride oldalán. Ekkor kiderült, hogy a Deák téri ellentüntetés miatt keres. Kérdeztem, mi közöm nekem ahhoz. Mondta, hogy nekem tudnom kell, hiszen evangélikus lelkész vagyok és az a Deák téri evangélikus templom előtt lesz, bemondták mindenhol a rádióban, tévében. Ekkor esett le nekem, hogy azt gondolja, hogy én szervezem… erre nagyon dühös lettem, összeállt a kép, hogy aki keresztény, az biztos homofób és pedofilnak tartja a melegeket. Belemondtam a telefonba, hogy értse meg, hogy én a buzikkal vagyok. Ha mennék is valahova holnap, akkor a Pride-ra mennék. Azt mondta, szégyelljem magam. Hát nem szégyellem, vettem is egy csodaszép kézműves fülbevalót. Az eladó is azzal jött, hogy lehet, hogy ez is tilos lesz… mondtam, hogy akkor minden nap fogom viselni. Ugye a szivárványkoalíció, meg buzilobbi, meg bűnpártolás… na nem. Minden ember méltóságának a tisztelete és jézusi szeretetparancs, igen.”

Kovács Dávid Emil azt mondja, az alapprobléma a melegek mellett való kiállás volt. Az önkormányzat jelentése is erről szólt, amit a lelkészek megkaptak, de hogy annak mi az eredete, ki írta, azt nem tudja, kérdezzem meg Bacskai tiszteletes úrtól.

Azt firtatom, miért nem hívták meg Bolbát arra a beszélgetésre, ahol döntöttek róla, miért nem hallgatták meg? „Azon az állásponton vagyok, hogy nem fogok senki háta mögött beszélni, és ezért van, hogy nem hívtam meg, mert nem arra voltam kíváncsi, mi a véleménye, azt mindenki tudja. A kollégáknak elmondtam, most amellett kell dönteni, hogy vagy részt veszek én a Kőris utcai gyülekezetünkkel az ökumenikus imahéten, vagy Bolba Mártát nem hívjuk be. Ezt kértem tőlük, és azt mondták, őt nem hívják meg.” Ő is megerősíti Bolba állítását, hogy itt világnézeti különbségről van szó, aminek pedig az önkormányzat egyházügyi tanácsához nincs köze. A Pride támogatását nem tartják biblikusnak, ha lelkész teszi. „Kondor Péter evangélikus püspök úrral is egyeztettem erről nemrég, s mondtam, nem az egyházzal van baj, és ő ezt nagyon tisztán látja.”

Bacskai Bálint református lelkész elmondta, valóban kaptak egy önkormányzati anyagot, „egy tízoldalas jelentést a lelkészekről”, de a szöveget közösen egyeztetve kiderült, ez nem más, mint a 2023–2028-ra érvényes, sokféle fórumon, még lakossági egyeztetésen is megfordult Józsefvárosi Esélyegyenlőségi Program 11. fejezetének az egyházak helyi szociális tevékenységéről szóló része. Ők a 117 oldalas program – nem jelentés! – néhány lapját kapták meg, forrásmegjelölés nélkül.

Bacskai szerint fontos tudni, hogy az ökumenikus hetet szervezők csak informális kapcsolatban állnak egymással, nincs hatalmuk, nem határoznak meg normákat, és „igazából nem is szabadna ebből a körből semmilyen információnak kimennie, mert ez egy belső lelkészi kör, ha kikerülnek dolgok, az rontja a bizalmat, s végül semmit nem mondnak el egymásnak”. Szerinte nem arról van szó, hogy Bolba Mártát és gyülekezetét kizárta volna bárki is az imahétről, csak arról, hogy ebben az évben nem kapott szolgálatot, és a gyülekezetének nem jutott a hét napjai közül egy, amikor náluk találkoznak, „ők ugyanúgy meg voltak híva az imahét alkalmaira”.

Bolba ezzel kapcsolatban azt mondta, ha nem vehet részt lelkészként, ez megalázó a gyülekezet számára is. „Nyilvánvaló, hogy ez nehéz dolog, de jelzés is, az ökumenikus közösség visszajelez a tagjainak helyben, ha valami extrémet csinálnak”, mondja erre Bacskai. Arra nem tudott mit mondani, hogy Bolbát miért nem hívták meg a megbeszélésre, „eddig valamelyikünk, Márta, én, Michelis atya hívta össze a megbeszélést, most Kovács Dávid Emil, s azt nem ellenőrzi senki, hogyan szól a meghívó, és ki miért nem jön el, ez nem formális ülés”. Úgy véli, a Bolba-ügy a melegtéma aktualitásával függ össze. „Az előző alkalommal volt Bolba Mártával egy nehéz beszélgetésünk is, amiben én mondtam azt, hogy mivel ő nagyon kiáll a szivárványos zászló mellett, és mi együtt jelenünk meg, olyan mintha mi is odaállnánk a szivárványos zászló alá. Az embereknek ez jön át, mert ez innen-onnan és a médiából aktuális téma. Ezt én éreztem így, nem volt nagy közös megbeszélés. Én nem akartam közösen szolgálni, ezért én ugyan részt vettem az alkalmakon, de más szolgált a gyülekezetből. Most nem volt vele ilyen beszélgetés, és ezt nagyon szerencsétlennek tartom. Későn esett le a tantusz, hogy ez nem jó így.”

Belekeverték az önkormányzatot

Az önkormányzat esélyegyenlőségi programjában ez olvasható Bolba Mártáról (103. oldal):

„A másik országosan is ismertté vált és ugyancsak jelentős karitatív tevékenységet végző közösség, a Józsefvárosi Evangélikus Gyülekezet, melyet Bolba Márta lelkésznő vezet a Mandák Házban, ahol hátrányos helyzetűek, hajléktalanok ellátása folyik és tanodafoglalkozás is üzemel. A lelkésznő gyermekprogramokat, és bérlői érdekvédelmi csoportot is szervez a Magdolna és Orczy Negyed Szociális Városrehabilitációs Program Lakóház és Család Mentorálás projekt részeként. Emellett nagyon sokat tesz mindenféle kisebbség: etnikai, vallási, szexuális kisebbségek befogadásának előmozdításáért egészen odáig, hogy a Budapest Pride népszerűsítését is fölvállalta.”

Szili-Darók Ildikó alpolgármester, aki az egyházi kapcsolatokért is felelős, megerősítette, hogy erről az írásról lehet szó. Az egyházak tevékenységéről szóló leírást, így Bolba Mártáét is Vizner Balázs szociológus állította össze nyilvános cikkekből.

Szóba került az egyházügyi tanács is, aminek Szili-Darók az alelnöke, Kovács Dávid Emil pedig társelnöke. A tanácsnak nincs jogosítványa, mondja Szili-Darók Ildikó, nem hoz kifelé érvényes határozatokat, határozatai csak az ajánlások megfogalmazására vonatkoznak. A tanács dolga, hogy javaslatokat adjon szociális ügyekben, és ő azért tartja fontosnak a testület létét, mert az egyházak is részét képezik a szociálpolitikának. Más kerületekben ugyan emiatt nem hoznak létre formális testületet, informális kerekasztal-megbeszéléseken beszélik át az egyházakkal ezeket a kérdéseket, szerinte azonban így jobban ki van emelve a fontosságuk.

A tanács a covid idején alakult meg, online üléseztek, akkor az egyik résztvevő javaslatára választották Kovácsot társelnöknek, amit most novemberben erősítettek meg jogi érvénnyel is, mondta még az alpolgármester.

Pikó András polgármester a Bolba-ügy kapcsán felmerült állításokra így reagált a Facebook-oldalán: „Az egyházi vezetők vitáját világi választott vezetőként nem kommentálom, nem is kommentálhatom. De amikor ezekben a vitákban az általunk megszavazott díjat, a Józsefvárosi Becsületkeresztet is felhasználják, azt állítva, hogy ezt Bolba Márta a Pride szervezéséért kapta, akkor ott nem hitbéli vitáról van már csak szó, hanem politikairól is, annak is a mocskosabbik fajtájáról. Ebbe, úgy tűnik, hogy belekeverték az önkormányzatot is, ezért az Egyházügyi Tanács következő ülésén erre magyarázatot fogok kérni, és elvárom, hogy ha ez történt, megkövessék az önkormányzatot.”

Az elindított vizsgálattal kapcsolatban pedig azt közölte lapunkkal:

„Miután a sajtóban Bolba Márta evangélikus lelkész ökumenikus imahétből való kizárása kapcsán olyan információk jelentek meg az Egyházügyi Tanáccsal kapcsolatban, amelyről nem volt tudomásom, elolvastam a legutóbbi – részvételem nélkül megtartott – ülés honlapunkon található jegyzőkönyvét. Indokoltnak tartok egy vizsgálatot arról, hogy az ott hozott döntések összhangban vannak-e az önkormányzatunk működését meghatározó törvényekkel és helyi rendeletekkel.

Ezt a vizsgálatot a kerület aljegyzője elindította.

A vizsgálat eredményéről, illetve az abból fakadó teendőinkről egy általam összehívott rendkívüli Egyházügyi Tanács ülésén fogom tájékoztatni a tagokat, majd ezt követően a nyilvánosságot.”

Nyitókép: Huszár Boglárka