A szupermarketek mostanság az áraik és a hatósági áras áruhiány miatt alkalmasak a vérnyomás emelésére, de szorosan ezek nyomában ott nyomul a pénztárak kérdése is. A pénztárakkal a következő gond lehet: 1) túl gyors (aldis-lidl-ös verzió), 2) túl lassú az ügymenet, nagyok a sorok, avagy csak önkiszolgáló van, ami sokaknak bonyolítja az életet („hol a szilvás-tepertős gluténmentes táska kódja? Ez most jonatán vagy idared alma?”) –, de mások épp az önkiszolgálót szeretik.

A nagy kasszaproblematika egyik fejezete volt decemberben a Lövölde téri Lidl esete, ide a cég szinte csak önkiszolgáló kasszákat rakott be még októberben (pontosabban volt egy élőkasszás, ami azonban sokszor volt üres), ezt azonban a környékbeli idősek nem vettek jó néven (az a tévhit is élt, hogy itt csak kártyával lehet fizetni, de ez nem igaz). Az elégedetlenség okán a kerület idősügyi tanácsnoka egyeztetett a Lidllel, hogy állítsák vissza a humán kasszá(so)kat. Az idősek végül győztek, és háromra növelte a cég a humán kasszák számát, maradt kilenc önkiszolgáló.

Hollandiában pedig még ennél is tovább mentek. A hír nem új, 2021 októberében lépte meg a Jumbo szupermarket, hogy bevezeti a csevegő kasszákat: itt a vevő trécselhet is kicsit a pénztárossal. Főleg az időseket terelik ebbe az irányba, a cél, hogy enyhítsenek valamit a magányukon. Az 1,3 millió 75 éven felüli holland állampolgár körében egyre nagyobb gond a magány (ahogy amúgy világszerte is, ami egyébként növeli a mortalitást, azaz a magányosabbak rövidebb ideig élnek), és ez a lépés egy állami programba is illeszkedik: az Egyén a magány ellen elnevezésű program keretében igyekeznek szervezeteket, közösségeket, cégeket arra buzdítani, hogy segítsenek az idősek magányosságán. Az első csevegős kassza (hollandul Kletskassa) 2019-ben nyílt meg Hollandiában Vlijmen városában.

Érdekes a cég érvelése: úgy látják, családi cégként és szupermarketként a társadalom lényegi részeként működnek, az üzleteik fontos találkozóhelyek, és úgy érzik, van szerepük a magány elleni küzdelemben. Kis gesztus, de mégis fontos, hogy a kasszások elbeszélgethetnek a vevőikkel és egy kicsit megismerhetik őket. Ez az üzletlánc több akar lenni puszta bevásárlóhelynél, szeretne beindítani helyi kezdeményezéseket is.

A szolgáltatást végül 200 boltban vezették be Hollandia-szerte. A holland állam beállt különféle helyi kezdeményezések mögé: támogatott idősek rendszeres látogatásáról szóló programot, telefonos szolgáltatásokat, vagy olyan tematikus térképek létrejöttét, amelyről az idősek megtudhatják, a környéken milyen nekik szóló, őket érdeklő programok vannak.

Nem kérdés, hogy az időskori magány nálunk is probléma, amire eklatáns példa, hogy a háziorvosi ellátás egy része igazából szociális szerepet tölt be: sok helyi idős ember a gondjai megbeszélése miatt jár rendszeresen háziorvoshoz, ami persze nem ideális megoldás: feltartja a valódi ellátást igénylőket, az orvost. (Az általunk megkérdezett háziorvos azt mondja, ő már telefonon kiszűri, megbeszéli ezeket, ideje sem lenne ilyesmikre a rengeteg, államilag kötelező adminisztráció miatt, ami inkább elveszi a gyógyítástól az idejét.)

Fotók: Mile Máté