Még 2019-ben, az önkormányzati választás után kötött megállapodást a főváros és a kormány, amelynek egyik pontja szerint az előbbi csak akkor támogatja a ferencvárosi atlétikai stadion megépítését, mely a 2023-ra tervezett atlétikai vb helyszíne, ha a kormány is támogatja az egészségügyi fejlesztéseket a fővárosban.

2020-ban működött is az Egészséges Budapest (EBP) nevű program. Márciusban megírtuk, mennyi jutott Józsefvárosnak az első évben és mennyi jut 2021-ben. A források az egyes kerületek igényeit figyelembe véve érkeznek, nem minden évben ugyanannyi, hanem változó mennyiségű. A kormány a kerületekkel köti meg a szerződéseket, a cél a kerületi fenntartású alapellátás és járóbeteg-szakellátás intézményeinek fejlesztése. Sok rendelő ugyanis még a 20. századi követelményeknek sem felel meg.

Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő korábban kritikát fogalmazott meg, szerinte nem a felszereléshiány a legnagyobb probléma a fővárosban, hanem a szakemberhiány.

Nem jönnek a pénzek

Józsefváros is így kapott 462 millió forintot 2020-ban, sok új – kisebb, de fontos – orvostechnikai eszközhöz jutott a VIII. kerület. 2021-re azonban megakadni látszott a program, szeptemberben arról írtunk, hogy idén még nem utalt a kormány. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának a feladata lenne, hogy a kormányhatározat alapján megkeresse a támogatott kerületeket, akik ezután a szakmai programot és a pénzügyi tervet nyújtják be, és amennyiben azt elfogadja a kormányzat, aláírja a támogatói okiratot.

Pedig nem így indult a történet. A Fővárosi Közfejlesztési Tanács meglehetősen konfliktusos márciusi ülésén ez az egy napirend volt, ami látszólag simán átment. Aztán hiába várt a főváros, csak nem jelent meg róla a kormányhatározat, s közel 4 hónapot kellett rá várni, júliusban hozott róla döntést a kormány, és határozatában 30 napos határidővel az Emmi miniszterét, Kásler Miklóst bízta meg a végrehajtással. A kormány saját határideje is lejárt 3 hónapja, szerződést egyik érintett önkormányzattal sem kötöttek, de még csak érdemi egyeztetések sem kezdődtek az önkormányzatokkal. Erről Havasi Gábor, a főváros egészségügyi tanácsnoka, momentumos képviselő informált minket ezúttal is. Pedig még Kocsis Máté fideszes frakcióvezető, egykori polgármester is megemlékezett a két új JEK-es röntgengépről, ami 100 millióba került.

A kormány nem tartotta be a határidőt

Szeptemberben új fejezet indult a történetben, a Fővárosi Közgyűlés egyik napirendi témája az volt, hogy Budapest visszavonja-e a hozzájárulását az atlétikai vb-hez. Annak idején ugyanis a kormány és Budapest között kötött megállapodásnak nemcsak az egészségügyi fejlesztések megvalósulása volt az egyik feltétele, hanem a tervezett Diákváros megépítése is, amit a kínai Fudan egyetem tervei veszélyeztetnek. A Fudan volt az idei nyár egyik forró politikai témája. Karácsony Gergely kijelentette, hogy amennyiben a kormány úgy dönt, hogy a Diákváros helyett a kínai magánegyetem tervét favorizálja, akkor megvétózza a 2023-ra tervezett atlétikai világbajnokságot.

A Fővárosi Közgyűlés szeptember 1-jei ülésén 18-13 arányban úgy döntött, hogy Budapest nem adja hozzájárulását a 2023-as atlétikai világbajnoksághoz, amennyiben

• végrehajtják a Fudan-törvényt,
• és az eredetileg a Diákvárosnak szánt területből telket adnak át a Fudan Egyetemnek,
• és ha a kormány az Egészséges Budapest Program 2021-es kifizetéseit október 31-ig nem teljesíti.
   

Hogy mi az oka annak, hogy a kormány nem tartja be a megállapodást, pontosan nem tudni. Az évi 10 milliárdos költség nem jelent akkora volument, ami a költségvetésben gondot okozhatna – bár nyáron voltak olyan hírek, hogy más területeken leálltak kifizetések, amiknek a szeptemberi gigantikus méretű állami hitelfelvétel vetett véget.

A Fudan-Diákváros vita lehet az egyik lehetséges ok – erről egy, a helyzetre rálátó forrásunkkal beszélgettünk –, azaz a kormány azért tartja vissza a pénzeket, hogy kivárják, miként alakul ez a történet. A másik elképzelés, hogy működési anomáliák vannak a kormányon belül, és az EBP ügyében a Miniszterelnökség és az Emmi egymásra mutogat. A főváros igyekezett a folyamatot megkönnyíteni, elküldték a kidolgozott szakmai programot és pénzügyi tervet az Emminek, erre válaszként a minisztérium azt mondta, hogy létrehozták az Egészséges Budapest Főosztályt és haladéktalanul jelentkeznek – ez sem történt meg azóta sem.

Karácsony sem siet vétózni

Most tehát ismét a fővárosnál pattog a labda, a kérdés az, mit lép erre, miután a három pontból egy, az utolsó biztosan nem teljesült (és bár területadás valóban nem történt, azért az árulkodó, hogy a néhány napja a háttérben egy főigazgatót azért csak kinevezett a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány élére a kormány). Ha Karácsony Gergely ugyanis az ígéret ellenére mégsem vétózna, akkor az komoly politikai arcvesztést jelentene, miközben az sem lenne jó, ha elmaradnának az egészségügyi fejlesztések.

Utóbbiakról már kormánypárti polgármesterek is a fővárosnál érdeklődnek levélben, hogy mikor várhatják ezeket a forrásokat.

Pokorni Zoltán, a XII. kerület fideszes polgármestere például azt írta, hogy már így is késést szenved a beruházás, ez több mint 6000 beteget érint, és sajnálatos lenne, ha ezeknek az embereknek az egészségügyi ellátása politikai kampányviták áldozatául esne – a Szilágyi Erzsébet fasorban működő háziorvosi rendelők felújítására ígért 300 millió forintot hiányolta, ahogy erről a Népszava is beszámolt.

Csütörtökön a Főpolgármesteri Kabineten zajlott egy megbeszélés, amin a hogyan továbbról döntöttek, mit lépjen tovább a főváros a november 24-i közgyűlésen. Arra jutottak, hogy hivatalos tájékoztatást kérnek az érintett kerületek polgármestereitől, felvette-e velük a kapcsolatot az Emmi vagy sem.

Eközben a kormány tagadja, hogy a főpolgármesternek az atlétikai vb megrendezésének kérdésében bármilyen illetékessége lenne, mert az arra vonatkozó szerződés a Nemzetközi Atlétikai Szövetséggel (IAAF), illetve a Magyar Atlétikai Szövetség és a kormány között köttetett, amiben nincs szerepe Budapestnek. Karácsony Gergely korábban ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a gyakorlat azonban az, amennyiben egy város vezetése nem akar megrendezni egy ilyen sporteseményt, akkor az IAAF új helyszínt keres, kerülve a politikai vitákat.

Ugyancsak érthetetlen Havasi Gábor szerint, hogy amennyiben tényleg nincs Budapestnek a tervezett vb megrendezésébe beleszólása, akkor 2019 végén miért kérte a kormány a fővárossal kötött EBP-re vonatkozó megállapodáskor Karácsony hozzájáruló nyilatkozatát a világbajnokság megrendezésére, amit az IAAF-nek kellett elküldenie.

Az október 31-i határidő lejárt, de annyi mozgástér tehát még van, hogy amennyiben addig megköti a kormány a kerületekkel a megállapodásokat, akkor nem kell megvétóznia Budapestnek az atlétikai vb-hez adott hozzájárulást.

Megy a politikai üzengetés

Eközben a kormány több szereplője is úgy viselkedik, mintha nem venne tudomást Budapest egyértelmű üzenetéről, és folyamatosan Karácsony Gergelyre mutogat. Fürjes Balázs a minap úgy nyilatkozott, hogy

„jó lenne, ha a főváros eldöntené, támogatják-e a vb megrendezését vagy nem. A vitát le kell zárni.”

Azaz úgy tesz, mintha a kormánynak nem lenne felelőssége az ügyben, noha a beígért kifizetések a kormányhatározat ellenére is elmaradtak. Érthetetlen az is, miért tesznek úgy, mintha nem tudnának a szeptember 1-jei fővárosi döntésről, noha a kormánypárti képviselők szintén ott ülnek a fővárosi közgyűlésben.

Gulyás Gergely az október végi Kormányinfón az ATV kérdésére pedig már egyenesen fenyegetően ezt mondta:

„Mi szeretnénk, hogyha a főváros tájékoztatna bennünket arról, hogy ezt egy fennálló megállapodásnak tekinti vagy sem, és hogy ha fennállónak, akkor nem kívánja ezt sem felmondani, vagy ha felmond egy megállapodást akkor a polgárjog alapvető szabályai szerint jár, azaz visszafizeti azt, amit addig kapott.”

Ez a fenyegetés azonban nem állja meg a helyét jogilag, a 2019-es megállapodás ugyanis politikai alku volt, nem pedig szerződés. Ettől függetlenül kötötték az önkormányzatokkal a szerződéseket, abban semmi ilyenre nincs utalás – ezeket a pénzek tehát csak akkor lehet visszafizettetni, ha az adott önkormányzat nem arra, nem úgy, nem szabályosan költötte el a pénzt. Nyilvánvalóan politikai kommunikációs fogásról van szó Gulyás részéről, bár ha akar, a kormány be tud tenni más oldalról is. Valószínűleg nyomásgyakorlásnak szánják, hogy a november 24-i Fővárosi Közgyűlésen a polgármesterek ne szavazzák meg az esetleges vétó kimondását.

A JEK bővítése ihatja meg a levét

Kerületünknek erre az évre ugyan kevesebb pénz jut(ott volna), az 50 milliós összeget a Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ (JEK) bővítésére szánják, pontosabban a plusz épület tervezésére és hatósági engedélyeztetésére, amit a jövőben több száz milliós összegek követnek. Vagy csak követnék, ha nem születik megállapodás.

Nyitókép: Huszár Boglárka