Csakugyan

csakugyan050
2024. november 10.

Egy festményhamisító is önmagát adja, azért bukik le

„Sajnos úgy látom, hogy hamis képből sokkal több van, mint eredetiből” – Végvári Zsófia festményvizsgálati szakértő elmondja, hogyan ismerhető fel egy hamisítvány, és miért nem mindig szempont az, hogy kiderítsék, egy műalkotás eredeti-e.

Powered by RedCircle

„A hozzánk bekerülő képek nagyjából hetven százaléka hamis”,

mondja Végvári Zsófia, a Festményvizsgálati Laboratórium alapítója és vezetője. Míg hivatalosan egy kép eredetiségének megállapításához elég egy művészettörténészi szakértői vélemény, amely főként a stílusjegyeket és a kép eredetiségének történetét veszi figyelembe, a Festményvizsgálati Laboratórium természettudományos módszerekkel dolgozik. Ehhez hozzátartozik a festék összetételének vizsgálata, a kép röntgenvizsgálata és még számos módszer. Ezek összességéből, továbbá a festő személyét és művészetének jellegzetességeit figyelembe véve állapítják meg a hamisítás vagy az eredetiség tényét, és az eredmény nagyon kellemetlen lehet egy több tízmilliós, frissen vásárolt festmény esetében.

Végvári Zsófia
Végvári Zsófia

Végvári Zsófia szerint ma már tíz Rippl-Rónai-festmény közül egy eredeti, legalábbis a hozzájuk érkezett és vizsgált képek alapján. Hogy ezek miért maradnak sokszor mégis piacon, az egy összetett kérdés, de úgy tűnik, végül a hamisítványoknak is meg lehet a helyük és szerepük, állapítja meg a szakértő.

Ami biztos, hogy „mindig azt érdemes hamisítani, ami fut az aukciókon”.

Ez mostanában Czóbel Béla, Scheiber Hugó, Rippl-Rónai és más modern alkotók mellett a kortársakra is kiterjed. Azt viszont érdemes tudni, hogy nagyon kevés hamisítvány megy át egy laboratóriumi teszten, mert már a festék összetétele el szokta árulni a nagy értékű turpisságot. Ebben a titánfehér használata mellett például szerepet játszanak a radioaktív szennyeződések, amelyek Végvári Zsófia elmondása szerint csak az 1945 után keletkezett festékekben találhatók, azokban viszont szükségképpen megjelennek.

„Aminek színe van, annak meg lehet határozni a korát”,

mondja Végvári Zsófia, és a Csakugyan legújabb adásából kiderül még, hogy

  • mi történik, ha egy aukción vásárolt kép hamisnak bizonyul,
  • kinek lehet érdeke nem felfedni a hamisítást,
  • hány és milyen festmény található egy festmény alatt,
  • hol jelennek meg a gombolyaggal játszó kiscicák képei,
  • mi a jelentősége egy kép repedezettségének,
  • milyen festéket használt Picasso,
  • mi volt Vaszary mániája,
  • milyen lenne az a hamisítvány, amit a festményszakértő gépei nem fednének fel.

Bendl Vera és Végvári Zsófia

Ha tetszett az adás, iratkozzon fel csatornáinkra, hogy mindig értesüljön az újabb beszélgetésekről!

Spotify / Apple Podcasts / YouTube

Fotók: Mile Máté

Kapcsolódó cikkek

2026. október 24.
Köztéri sírok emlékművei a városi tereken.
2026. október 24.
A harcokban elesetteket sokszor kényszerből közterületen, ideiglenes sírokba temették el a forradalom alatt. Mostantól különleges, korabeli fotókat tartalmazó kősztélék állítanak nekik emléket.
2026. október 24.
A munkálatok alatt nyomáscsökkenésre és vízzavarosodásra lehet számítani, de felsőbb emeleteken vízhiány is előfordulhat.

További cikkek

2026. október 23.
Hetven év. Ma már alig néhányan élnek azok közül, akik felnőttként élték meg 56-ot, ám sokan gyermekkori emlékeket őriznek ezekről az időkről, vagy a családi emlékezetet viszik tovább.
2026. október 22.
A hivatalos ünnepségekről készült fényképek mellett, családi ebédek, kirándulások és baráti találkozók emlékeit is várja a Néprajzi Múzeum.
2026. október 18.
A mesterséges intelligencia egyre több területen válik a mindennapjaink részévé, miközben a használata számos kérdést vet fel. Arról kérdeztük a józsefvárosiakat, hogyan viszonyulnak hozzá, mire használják, milyen előnyöket, veszélyeket látnak a terjedésében.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.