A tragikus baleset után a főpolgármester elmondta, hogy szeretné, ha 2050-re nem lennének halálos közúti balesetek Budapesten, ami megfelel a vonatkozó EU-s irányelvnek. Persze ez nem az egyik napról a másikra történne meg, így 2030-ra Budapest kívánja elérni, hogy a jelenlegi állapot 50%-kal javuljon. Igaz, ebben nemcsak a fővárosnak, hanem az országos törvényhozásnak is volna feladata.
Karácsony Gergely a balesetet követő napon máris egyeztetést kezdeményezett a fővárosi rendőrfőkapitánnyal, és jelezte, hogy a rend őrei mellett a közútkezelőnek is feladatai lennének a változás elérésében. Hamar döntés született arról, hogy a fővárosban négy új állandó sebességmérőt szereljenek fel – bár ezek nem a kerületünkben lesznek, hanem főútvonalakon.
Február utolsó hétvégéjén nyilvánosságra is hozták a BKK (Budapesti Közlekedési Központ) közlekedésbiztonsági stratégiáját. Az online összefoglaló változat mellett elérhető és letölthető a teljes, részletes anyag is.
A szakmai munka az ún. Vision Zero szemléletet tükrözi, ez egy skandináv kezdeményezés, ami szerint a tervezés alapvetően határozza meg az eredményt. Abból indulnak ki, hogy az emberek igenis szoktak hibázni, ami a közlekedésre is igaz – és a koncepciónak ezt is figyelembe kell vennie, amikor a nagyobb biztonságot és az emberéletek megmentését tűzi ki célul. Azzal, hogy az emberi hibatényezőt eleve bekalkulálják, nemcsak a felelősséget osztják meg a közlekedők és a tervezők közt, hanem jobb eredményt is érnek el.
Tény, hogy a balesetek egy részét nem lehet megelőzni, de azok súlyosságát igenis előre ki lehet küszöbölni az ilyen rendszerszintű gondolkodásmód bevezetésével.
Ugyan az elmúlt években a halálos kimenetelű közúti balesetet jelentős csökkenését lehet megfigyelni országosan, van még hová fejlődni.
Budapesten 2011 és 2021 között 471-en haltak meg a közutakon. Az látszik, hogy a covid-időszakban valamelyest csökkent ez a szám, de egyébként közel egy évtizede stagnál.
A közúti balesetek halálozási adatait európai összehasonlításban vizsgálva elmondható, hogy míg Budapesten 2,9 a 100 000 főre vetített halálozás, addig a Vision Zero gondolkodást bevezető skandináv államokban ez jóval alacsonyabb, ha nem is nulla, de erősen közelít ahhoz. Bécs, Berlin, London is jobban teljesít, míg Rómában már 5 feletti ez a szám.
Az új stratégia nemcsak tiltásban és büntetésben gondolkodik, de tény, hogy erre is szükség van a szabálykövető közlekedési magatartás elérése céljából. Több sebességmérést és ellenőrzést irányoz elő az új koncepció Budapesten, legalább 100 helyszíni kamerával. Ezzel párhuzamosan
a sebességhatárokat is csökkenteni kell a fővárosban: a Hungária-gyűrűn belül maximum 50 km/h-s, a Nagykörúton és azon belül maximum 40 km/h-s sebességhatár bevezetését javasolják.
A terv szerint ugyanakkor a lakó-pihenő övezetek és a 30-as zónák kiterjedését megdupláznák.
A sebességcsökkentés már önmagában segíthet: az ütközés sebessége és a baleset súlyossága között elég komoly összefüggés figyelhető meg. Míg 30 km/h-s ütközésnél csak minden tizedik gázolás halálos, 50-nél ez már 40%-os, 65-nél pedig 80%-os valószínűségű.
A közlekedési szabályok változtatása mellett fontos szerepet kap az is, hogy az infrastruktúrát is fejlesszék. Jelenleg 5240 gyalogátkelőhely van a fővárosban, ennek több mint felét felújították az elmúlt három év során. Ezt a programot is folytatni kell, valamint további baleset-megelőzési fejlesztéseket kialakítani. (A koncepció weboldalán ezt épp józsefvárosi példával, egy Népszínház utcai csomópont fotójával illusztrálják.) A kereszteződések mellett fontosak a hatékony gyorsforgalmi utak, melyekből még létre kell hozni párat és a meglévőket is fejleszteni kell. A főutakat is biztonságosabbá kívánják alakítani, valamint a nem kívánt autóforgalmat is korlátoznák egyes területeken.
A járművek biztonságosabbá tétele ugyancsak fontos eleme a koncepciónak. A közösségi közlekedésben használt járműveknél a biztonsági eszközöket bővítik, a nehézgépjárművek forgalmát korlátozzák és a mikromobilitási szolgáltatásoknál is előírják a távvezérelt sebességkorlátozás meglétét.
Ugyancsak fontos eleme a stratégiának az edukáció. Évente ötvenezer gyereknek szeretnének célzott közlekedésbiztonsági oktatást nyújtani, és felnőttek számára is terveznek szemléletformáló kampányokat.
A cél elérése érdekében a BKK együttműködik civil szervezetekkel, szakmai formációkkal és a kormányzattal is, proaktívan fellépve, akár KRESZ-módosítási javaslatokkal vagy útügyi szabályozások előírásával.
A társadalmi egyeztetés lényege az, hogy a végleges döntéshozás előtt az érintettek véleményét is meghallgassák, kommunikáljanak a közzel, és a felmerülő javaslatokat, kritikai észrevételeket beépítsék a végső változatba. A véleményeket a bevonas@bkk.hu e-mail-címre várják.
Ezután következhet majd a közlekedésbiztonsági stratégia nyilvános vitája, és amikor az is lezárul, a végleges javaslatról már a Fővárosi Közgyűlés szavaz majd.
Nyitókép: Nagy Dániel István
