Az új szervezeti egység a Fővárosi Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) keretein belül a szolgálati igazgatóhelyettes irányítása alatt fog működni, és elsődleges feladata a budapesti közösségi közlekedés biztonságának javítása lesz – mondta Kiss Ambrus (korábbi főpolgármester-helyettes, jelenleg főigazgató) a Magyar Nemzetnek.
A szervezet 75 fős alapállománnyal indul, amit további 20 fővel egészítenek ki azokból a rendfenntartókból, akik jelenleg is a BKK és BKV alvállalkozóiként dolgoznak. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal vezetője elmondta, hogy a FÖRI-n belüli elhelyezés azért is előnyös, mert itt már rendelkezésre állnak olyan közterület-felügyelők, akik jogosultak hivatalos intézkedéseket foganatosítani.
Az új rendészet „gyorsreagálású, 24 órás, 365 napos készenléti, kivonuló szolgálatként” fog működni. Ennek részeként legalább 5 kivonuló zavarelhárító járművet szerelnek fel állandó rendészeti személyzettel, valamint állandó járőrszolgálatot biztosítanak a város kritikus pontjain és közlekedési csomópontjain.
A rendszer hatékonyságának növelése érdekében több technikai újítást is bevezetnek: a BudapestGO alkalmazásba segélyhívó gombot építenek be, amellyel az utasok közvetlenül jelezhetik, ha problémát észlelnek. Emellett az összes 2029 után is forgalomban maradó járművet bekamerázzák 2029 májusáig, a rendészek pedig testkamerát viselnek majd, ezekkel dokumentálják az intézkedések jogszerűségét.
A BKK és FÖRI közös diszpécserszolgálatot üzemeltet majd, ez fogadja a járművezetőktől és az utasoktól érkező bejelentéseket, követi a kameraképeket és járműveket, valamint koordinálja a rendészek munkáját. Kiss Ambrus azt mondta, hogy bűncselekmény gyanúja esetén továbbra is kizárólag a rendőrség járhat el, ezért már egyeztetnek a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal az együttműködés részleteiről.
A rendészet létrehozása körüli vitában központi szerepet kapott a hajléktalanság kezelése. Vitézy Dávid, aki eredetileg 200 fős létszámmal tervezte a szervezetet, kampánya során hangsúlyozta a „messziről bűzlő, másokat zaklató, nőket fogdosó” utasokkal szembeni fellépés szükségességét. Ez a retorika vitát generált, különösen A Város Mindenkié kifogásolta a hajléktalanság és az erőszakos viselkedés összemosását.
Az elfogadott előterjesztés szerint a BKK-rendészet szorosan együttműködik majd a fővárosi szociális intézményekkel, különösen a Menhely Alapítvánnyal és a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeivel (BMSZKI). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha valakit leszállítanak a járműről, és jelzi, hogy nincs otthona, esetkocsit küldenek és szállót ajánlanak fel neki. A rendszer már most is működik: télen például a járművezetők külön figyelnek a megállókban alvó emberekre.
Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta, hogy az utazási szabályokat megsértők többsége nem hajléktalan ember, és a rendészet célja nem a hajléktalan emberek elleni fellépés, hanem az utasok biztonságérzetének javítása. A főpolgármester szerint nem az lesz a gyakorlat, hogy az emberek majd jelentik a hajléktalan utasokat, mivel alapvetően nem ők jelentik az elsődleges veszélyt az utazóközönségre.
A rendszer hatékonyságáról Kiss Ambrus azt mondta, hogy csak Kőbánya-Kispest állomáson akkora a forgalom, mint a két érintett kerület lakossága összesen: több mint 130 ezer ember. „Ahogy rendőr sincs minden sarokra, úgy BKK-rendész sem” – mondta. Azaz a rendészet nem oldhat meg azonnal minden problémát.
Bár a BKK-rendészet kisebb létszámmal indul, mint azt Vitézy Dávid eredetileg tervezte, a kezdeményezést a Fővárosi Közgyűlés októberben egyhangúlag támogatta. A rendészet létrehozásával párhuzamosan kiemelt feladat lesz a közösségi közlekedési eszközökről leszállított hajléktalan emberek megfelelő ellátása is, különösen a téli időszakban, amikor a megállókban való tartózkodás életveszélyes lehet.
Nyitókép: Huszár Boglárka
