Júliusban szokásunkhoz híven beszámoltunk a képviselő-testületi ülésen történtekről, amelyen bejelentették, hogy Gondos Juditot, a Fidesz volt képviselőjét megfosztják tagságától a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottságban. Könczöl Dávid, a Közösen Józsefvárosért frakció vezetője azzal indokolta a döntést, hogy eljutott hozzájuk több dokumentált ügy is, amelyek egyes társasházak pénzkezelésével kapcsolatban vetnek fel súlyos aggályokat Gondossal szemben, és ezek közül több hatósági eljárásban van. Könczöl szavait lényegében szó szerint leírtuk a tudósításunkban:
Augusztusban aztán Gondos Judit jogi képviselői útján helyreigazítási kérelmet juttatott el kiadónkhoz, a JKN Zrt.-hez, hogy
igazítsuk helyre a cikk állításait (azaz Könczöl szavait),
mert Gondos ellen semmilyen hatósági eljárás nincs folyamatban, a „súlyos aggályok” alaptalanok, mi pedig megtévesztő módon keltünk valótlan látszatot Gondos Judit szakmai tevékenységéről.
Mi ezt a helyreigazítást nem voltunk hajlandóak lehozni, mert úgy tudtuk, folyik ilyen eljárás. A helyreigazítási határidő lejárta után végül november 18-án érkezett meg a keresetlevél a perről, december 8-án pedig megtörtént maga a tárgyalás és elsőfokú ítélet is született, melyben dr. Kovács András Tamás bíró elutasította Gondos keresetét.
Kiadónk összefoglalva és röviden úgy érvelt, hogy a közszereplőknek jobban kell tűrniük, hogy véleményeket fogalmazzanak meg róluk, ezt több bírósági, alkotmánybírósági ítélet, állásfoglalás is kimondja, a sajtószabadság alkotmányos érték, a sajtótörvény szintén. A sajtó ugyanis a közhatalom gyakorlóit ellenőrzi. (Nem árt ezt hangsúlyozni most, amikor a pécsi önkormányzat ellehetetleníti a helyi újság szokásos megjelenését.) A hamis vagy nem létező tényeket nem védi a szólásszabadság,
lapunknak viszont birtokában van egy kérelem,
amelyben a Rákóczi Liget Társasház fizetésképtelenség megállapítása és felszámolás elrendelése iránti kérelmet terjesztett a Fővárosi Törvényszék elé az Arany-Anker Kft. ellen.
A cég Gondos Judit többségi tulajdonában van. A társasház 10,74 millió forint (és járulékai) visszafizetését akarja így elérni (közjegyzői jogerős fizetési meghagyás után), illetve annak hiányában az adós fizetésképtelenségének kimondását, és a felszámolás elrendelését. Az ügy még 2023-ra nyúlik vissza, a kérelem pedig 2025. május 14-i.
A törvényszék az ítéletében a jogi környezet felsorolása után azt írja, a bíróságnak azt kellett megítélnie, történt-e valótlan tényállítás, és hogy lapunk a valóságot hamis színben tüntette-e fel. Nem, mert a cikkünkben olvashatóak „tényekből levont következtetéseknek, azaz véleményeknek tekinthetőek.
A tudósításhoz közérdek fűződik,
nincs annak jelentősége, és tőle (a tudósítótól – a szerk.) nem elvárható, hogy Könczöl Dávid szavai hitelességét ellenőrizze”. Gondosék azt állítják, a felszámolási, végrehajtási kérelmek megszűntek azóta, de a bíróság szerint mindez irreleváns, mert létező eljárások voltak, melyek alapot adhattak Gondos felmentésére. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a cikk szerzője egy képviselő-testületi ülésről számolt be, „mely nemcsak joga, de kötelessége is volt az olvasók tájékoztatása szempontjából”.
„Összefoglalva, a közügyek vitatása körében a szabad véleménynyilvánításnak a sajtó esetében is minél szélesebb körben kell érvényesülnie. […] A PK.12 III. pontja értelmében a vélemény, értékelés, bírálat és a társadalmi vita önmagában nem lehet sajtó-helyreigazítás tárgya. Az alperes részéről akkor valósult volna meg a valótlan tényállítás, ha az általa közölteknek semmilyen ténybeli alapja nem lenne. Ebben az esetben azonban maga a témában megszólaló Könczöl Dávid által a képviselő-testületi ülésen elhangzottak, valamint a csatolt okirati bizonyítékok adják a ténybeli alapot ahhoz, amit az írása tárgyává tett.”
A bíróság a felperest a perköltség megfizetésére kötelezte, aki lapzártánkig nem fellebbezett. Frissítés: Jogerőre emelkedett a döntés, nyertünk.
Fotók: Mile Máté
