Mondhatja egy polgármester, hogy ő a saját településén, városában, kerületében bizonyos utcákra nem szívesen lép ki sötétedés után?
Ha a polgármester abban a városban lakik, és azt az életet éli, mint a lakosainak többsége, akkor igen. A józsefvárosiak bizonyos hányada, talán többsége tudja, hogy milyen helyekre nem menne szívesen. Erről sokat beszélnek is. A polgármesternek az a dolga, hogy ezekre a problémákra megoldást találjon, és nem az, hogy szépítse.
A Fidesz nagyjából arra építette fel a kampányát az elmúlt két választás előtt, hogy borzasztó közállapotok vannak a VIII. kerületben. A mondás valós volt, csak a stílussal volt probléma?
A mondás sem volt valós, leplezte azt a kormányzati felelősséget, hogy az ország folyamatos romlásáról – mások mellett azok a szociális vagy társadalmi bajok, amelyek aztán közbiztonsági problémát eredményeznek – az elmúlt tizenhat évben a Fidesz tehet. 2013-ban meghirdette a Fidesz a Drogmentes Magyarországot, elfogadott egy stratégiát 2020-ig, aztán a vége az lett, hogy nem megszűnt a drogfogyasztás, hanem gyakorlatilag úszunk a pancsolt drogban.
A közbiztonság fenntartása állami feladat. A Fidesz minden állami feladatellátást leépített, nemcsak a közoktatást, a szociális ellátásokat, az egészségügyet,
de a közbiztonság fenntartását is.
Ennek látjuk most az eredményét: nincs elegendő rendőr, nem tudunk megküzdeni olyan közterületi jelenségekkel, amelyek szerintem joggal aggasztják a fővárosi lakosokat, és az új kormánynak gyakorlatilag újra kell építenie a rendőrséget. A Fidesz átrakta a felelősséget másra, felnagyított nagyvárosokban természetes jelenségeket, amelyeket aztán összekötött a közbiztonság romlásával. Egy olyan kerületben, ahol tizenkettőnél is több hajléktalanellátó intézmény van, az, hogy hajléktalan embereket látunk az utcán, még nem jelenti a közbiztonság romlását. A közbiztonság romlását az jelenti, ami most van: agresszív szerhasználók inzultálják vagy fenyegetik a lakosságot.
Vagy éppen megszúrják a villamoson.
Vagy éppen. A közbiztonság romlott, az pedig egy nagyon durva és nagyon aljas politikai kampány volt, amikor a legelesettebb és legszerencsétlenebb társadalmi réteget, a fedél nélkül élők jelenlétét használták ki. Nagyon rossz lenne, ha a Fidesz által megágyazott hajléktalanellenes propagandára most ráépülne egy hamis helyzetértékelésből eredő előítélet. A közbiztonság javítását gátolja, ha
összekeverünk egy kalap alá nem vehető csoportokat,
a többségében tisztességesen dolgozó hajléktalan embereket, a szegényeket, a palackgyűjtőket és az emberek biztonságát ténylegesen fenyegető agresszív alakokat. Ha viszont a biztonságunkat ténylegesen fenyegetőkre koncentrálunk, és a közbiztonság területén tudunk eredményeket elérni, akkor növeljük azt a közbizalmat, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy nagy szociális programokat el tudjunk indítani. Amelyeknek az alanyai olyan emberek, akikkel kapcsolatban komoly társadalmi előítéletek vannak. De most a legfontosabb az, hogy az utcákon, a lépcsőházakban, a társasházakban olyan rend legyen, ami garantálja a józsefvárosiak biztonságát.
A minden szempontból ellenzékben lévő Fidesz a kerületben változtatott korábbi álláspontján, vagy inkább csendes megfigyelőként van jelen?
A Fidesz szétesett. Egry Attila lemondott, nem tudjuk, ki jön a helyére. Akik korábban hangadói voltak a Fidesznek, azok vagy másfele keresnek maguknak politikai helyet, vagy visszavonultak. Hallott valaki mostanában Kocsis Mátéról? Nem mintha nekem hiányozna, de azért ez érdekes.
A képviselő-testületi Fidesz frakció új vezetője, Soós György képviselő úr jelezte, hogy konstruktív együttműködésre törekszik a frakció a többséggel, és minden olyan előremutató intézkedést, amit az önkormányzat vezetése hoz a józsefvárosiak érdekében, támogatni fognak. Ezt mindig el szokta mondani egy ellenzéki párt, de
a Fidesztől ez komoly előrelépés.
A tavaszi KT-üléseken látszott is ennek valami csírája.
Rövidebbek és konstruktívabbak lettek a viták. Az jó irány, hogy a józsefvárosiak ügyeivel foglalkozunk. Azért még fel kell dolgozni az itt hagyott súlyos örökséget. Nehéz elfelejteni, hogy az előző hét év úgy telt el, hogy a Fidesz konkrétan Józsefváros ellen dolgozott. Nehéz azt megemészteni, hogy gyakorlatilag a mi pénzünkből kampányoltak ellenünk. Ez legalábbis nehezíti a jövőbeni együttműködést.
Visszatérve a közbiztonságra. A rendőrségi statisztikákból elég nehéz kiindulni, mert csak azt tudjuk, hogy 2025-ben mi volt a helyzet. Nem hivatalos információk szerint kis mértékben emelkedett a bűncselekmények száma, de nemcsak a garázdaság tartozik ide, hanem mondjuk az online csalás, ami nem csapódik le az utcákon. Tehát a számok nem feltétlenül támasztják alá, hogy romlott a közbiztonság. Akkor miért érzik ezt az emberek? Lehetséges, hogy a kellemetlenségekből van több? Ami csak szabálysértés, vagy még az sem?
Lehetséges. A kristályozók miatti konfliktusok jelentős része nem konkrét bűncselekmény, hanem olyan viselkedés, ami félelmet vagy fenyegetettségi érzetet kelt. Ráadásul ezek az esetek nem az utcákon történnek, hanem társasházak lépcsőházában, függőfolyosókon. A lakók megosztják ezt a közösségi médiában, ezáltal aztán közös tudássá és élménnyé válik. Olyan helyzetek alakulnak ki, amelyeket nagyon nehéz tolerálni köztisztasági, higiéniás szempontból, és ez már közbiztonsági kérdésként jelenik meg.
A másik pedig az, hogy a rendőrök is beszélnek arról, hogy a rendőrségi statisztikák nem kőbe vésett igazságok. A statisztika szerint 2024-ben Józsefvárosban összesen 24 drogbűncselekmény volt, ami 2025-re 16-ra csökkent.
Ennyit derítettek föl, nem?
Igen. De nem lehet attól a rendőrségtől, amelyik óriási létszámhiánnyal küszködik, olyan teljesítményt elvárni, ami egy teljesen feltöltött rendőrségtől is pluszmunkát jelentene. Rengeteget lehet hallani arról, mi minden akadályozza a rendőrség felderítő munkáját. Nem lehet elzárni a bűnelkövetőt, mert nincs elég fogda. Ha egy drogteszt költsége több mint egymillió forint, és sem az egészségügyi intézményrendszerben, sem a rendőrségnél nincs erre fedezet, akkor nem lesznek olyan drogtesztek, amelyek alapján eljárás indulhat.
Van egy sor objektív ok, ami miatt a rendőrség most nem száz százalékon pörög, ezért megtették a belvárosi polgármesterek a javaslataikat, amire kaptunk egy nagyon korrekt és pozitív választ a Belügyminisztériumtól. Ez önmagában üdítő dolog. A fővárosi rendőrök bérpótléka napirenden van, emellett továbbra is fenn fogják tartani a legproblémásabb közterületeken
a kiemelt rendőri jelenlétet,
a nemzeti dohányboltok feletti hatósági jogkörök visszakerülhetnek az önkormányzathoz, a rendészeink, közterület-felügyelőink pedig többletjogosítványokat kaphatnak. A héten, amikor találkoztunk Karácsony Gergellyel, azt a feladatot szabtuk magunknak, hogy megtaláljuk, melyek azok a jogkörök, amelyek a rendészeink számára valódi hatékonyságnövelést jelentenek.
A Budapest-pótlékot Demszky Gábor vetette fel legelőször, az ugye mikor is lehetett?
Tele vagyunk ilyen sztorikkal! Mióta nem emelték a családi pótlékot? Hogy csak egy példát mondjak. Az egész kormányváltás-rendszerváltásnak hatalmas a feladattömege, nem egyszerűen négy év elhibázott döntéseit kell most rendbe rakni, sőt nem is tizenhat évét, hiszen húsz-harminc éves ügyek jönnek elő. Ügynökakták például.
Egészségügyi reform, oktatási reform, igen. A belső kerületekben tapasztalható rossz komfortérzet egyik oka a palackgyűjtők megjelenése. Nem is az, hogy gyűjtik a palackot, hanem a kupleráj, amit hagynak, illetve az, hogy nem bébitápszerre költik a pénzt. A MOHU elvileg partner lenne abban, hogy ne lehessen készpénzre váltani a palackvisszaváltásból származó tételt, az Élő Környezetért Minisztérium viszont ezt mereven elutasította. Lehetséges, hogy ősszel valamilyen megoldás születik? És ha ez a bevételszerzési forrás elapad, az érdemben javítana a közhangulaton?
Mindent, ami nehezíti a kristályhasználók jövedelemhez jutását, rendvédelmi és közbiztonsági okokból támogatok. Ám ez olyan lépés lenne, aminek a következményeit végig kellene gondolni, szemben azzal, amikor a palackvisszaváltást bevezették. Biztosan kialakulna egy másodlagos piac, emellett azok, akik elvesztik ezt a pénzszerzési lehetőséget,
nem biztos, hogy hazamennek, sőt.
Reális az a félelem, hogy majd megszaporodnak a kis értékű bűncselekmények, betörések, lopások.
Bár önmagában nem tiltakoznék, ha lenne szigorítás, jobb, ha a polgármesterek közös konszenzusa felé hajlunk, ami a szigorítás ellen van. Sok esetben még a kerületek között is van egyet nem értés. Soproni Tamás a legradikálisabb mindannyiunk közül, és ő azt mondja, függesszék föl az egész visszaváltást, amíg nem lesz megoldás.
Ő más ügyekben is elég radikális volt.
Így van. Én próbálok pragmatikus lenni, és azt mondom, amíg át nem tudják alakítani az egész rendszert, javítsunk rajta. Legyen több átvételi pont. A másik, hogy az ön szavával élve, a legnagyobb kuplerájt az okozza, hogy fél nappal az ürítés előtt kihúzzák a társasházakból a konténereket, amiket azonnal szétkapnak a flakonozók. Szeretnénk elérni a társasházak számára, hogy ne fizetős, hanem alapszolgáltatás legyen, hogy a MOHU embere bemegy az épületbe, kihúzza, kiüríti, majd visszatolja a kukát. Ennél is fontosabb, hogy abból a bevételből, amit a MOHU kap a palackvisszaváltásból, csorgasson vissza valamennyit takarításra. A palack-visszaváltási rendszer bevezetése óta
két-háromszor annyit kell takarítanunk.
Vannak olyan napok, amikor óránként, kétóránként kapják szét az utcai szemeteseket.
Egyik alpolgármestere, Udvarhelyi Tessza több nyilatkozatot is tett az elmúlt hetekben, ami, ha nem is megy gyökeresen szembe a polgármesteri kommunikációval, de eléggé más. Teljes mértékben a szociális vonalra állt rá, mondván a rendészeti és a közbiztonság-javító irány zsákutca. Ez valós konfliktus, vagy a demokrácia csodálatos virágzásának vagyunk tanúi?
Egyik sem. Alapvetően ugyanazt mondjuk, csak két másik oldalról. Ő arról beszél, ami alpolgármesterként a feladata, hiszen a szociális ügyek hozzá tartoznak. Ez egy tudatos szereposztás. Tessza a mélyebb és hosszú távú megoldásról és feladatellátásról beszél, én pedig arról, ami most a józsefvárosiakat a leginkább érdekli. Ő a szociális krízis és válság megoldását hangsúlyozza, én pedig próbálom kezelni a közbiztonsági válságot, ami most problémát okoz a többségnek. Én most a többséggel foglalkozom, Tessza pedig a problémával magával, de a kettő
nincsen egymással ellentétben,
ugyanannak az éremnek a két oldala.
Egyelőre az ő megnyilvánulásai alatt a közösségi média kommentszekciójában nem a megértés látszik, inkább egy brutális gyűlölethullám szele érezhető. A Magyar Narancs hasábjain ön is megírta, hogy fennáll a veszélye annak, hogy egyfajta náci hangok felerősödnek, hogy jöjjenek a bűnvadászok, ha a rendőrség meg az önkormányzat nem képes csinálni semmit. Mennyire reális ez a veszély?
Nagyon is reális. Rengeteg frusztráció, harag, elfojtott indulat tör most föl, és egy ilyen közbiztonsági helyzet, amikor az államot újjá kell építeni, élménymedence a szélsőjobbnak. Az érthető indokból és okokból felháborodott embereket könnyű behúzni akár politikai érdekből is.
Erről az egész helyzetről Churchill jut eszembe. 44-ben vagy 43-ban a brit parlament döntött a költségvetésről. Minden ment hadi kiadásokra. Egyetlen sorhoz nem engedett hozzányúlni Churchill, a kulturális kiadásokhoz. Amikor ezt szóvá tették a képviselők, azt mondta: sosem szabad elfelejteni, miért is harcolunk. És ez most is így van. Amikor a közbiztonságért verjük az asztalt, akkor sem szabad elfelejteni, hogy alapvetően mi civilizált társadalom szeretnénk lenni, amelyik
nem hagyja az utcán a rászorulót,
és nem szélsőjobboldali, fasisztoid szervezetekre bízza a társadalmi problémák kezelését, mert képes arra, hogy ezt saját maga tegye meg.
Nem sokkal a választások után lehetett arról hallani, hogy előrehozott önkormányzati választást akar a Tisza, lehetőség szerint most ősszel. Ez nyilvánvalóan elmarad, de még benne van a levegőben?
Nem tudom, van-e ilyen konkrét szándék, de ha lenne is, az nehezen fér bele az időbe. Egy előrehozott önkormányzati választáshoz önkormányzati rendszerátalakítás is kell, amire egyébként szükség lenne, de csak alapos társadalmi egyeztetés után, alkotmányozás keretében lehet levezényelni.
Az idén ősszel erre biztosan nincs idő.
Egy ilyen átalakításhoz sokkal több idő kell. Ha politikai és társadalmi szinten, az önkormányzatokat is bevonva konszenzusra jutunk, és megszületik a döntés 2027 végéig, akkor is leghamarabb 2028 első felében lehetne előrehozott választás.
Akkor már minek?
Akkor egy évünk lenne hátra ebből a ciklusból, vagyis lehet, hogy érdemesebb békén hagyni. Ugyanakkor a kormánynak még két éve lesz hátra, pont a ciklus felénél lesznek. Vidéken nagyon erős a társadalmi igény, hogy az, ami a parlamentben megtörtént, az történjen meg helyben is.
Hogy a beragadt fideszeseket még ki lehessen pattintani. De Budapesten a beragadt nem fideszeseket kéne. Vagy ez úgyse sikerülne?
(nevet, széttárja a kezét)
