A Kéményseprő-ház is megújul, az egyetem irodái lesznek itt

2022. március 22.

Felújítják a Kéményseprő-házat

Az új Pázmány Campushoz (új nevén Budapest Campus) területileg kapcsolódó, ám attól mégis független fejlesztés, a Bródy projekt részeként felújítják az egykori Kéményseprő-házat a Bródy 15. szám alatt, és, úgy fest, egy bónusz kis campus is épül.

A Kéményseprő-ház, ami nevét a kapu fölött őrködő kéményseprő szoborról kapta, 1855-ben Hild Károly tervei alapján épült klasszicista stílusban a svájci-olasz kéményseprőmester, Devecis Mihály megrendelésére. Az épület, amely

átvészelte Budapest ostromát és a tőle néhány méterre kirobbant 1956-os forradalmat,

azonban felújítás, gondozás híján régóta nagyon rossz állapotban volt. Megvételére a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jelentkezett be, ami 2017-ben előszerződést kötött a Józsefvárosi Önkormányzattal – írta meg az epiteszforum.hu.

A ház fejlesztése jelenleg tervezés alatt áll, az örökségvédelmi és az építésügyi engedélyeztetés folyamatban van, párhuzamosan pedig készül a részletes kiviteli és restaurátori terv. Az épületet műszakilag felújítják és korszerűsítik, és mivel a házba kerülő új funkció nem igényli az eredeti térrendszer megváltozását, így azt megtartják.

A kéményseprő szobrot rossz állapota miatt leemelték az épületről, ám úgy néz ki, megmenthető, és restaurálás után visszakerül a megújult épületre. A felújítás után az épületbe az egyetemi karok szervezeteinek irodái költözhetnek.

A Kéményseprő-ház éppen egy éve a google street-view-n

Korábban már mi is beszámoltunk arról, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem gigaberuházást indít a Palotanegyedben, minekutána a Bölcsészettudományi és Társadalomtudományi Kara is beköltözött a kerületbe. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felajánlotta a piliscsabai campust az államnak, cserébe megkapott több – a Nemzeti Nemzeti Múzeum mögött elterülő – állami tulajdonban lévő józsefvárosi épületet, köztük a Magyar Rádió egykori épületeit. valamint a Pollack Mihály téri Eszterházy- és Károlyi-palotát is. A campust így a Múzeum utca, Pollack Mihály tér, Bródy Sándor utca és Szentkirályi utca által határolt tömbben, mintegy 53 ezer négyzetméternyi területen alakítják ki. A beruházás 2027-re valósul meg.

A műemléki védelem alatt álló ház fejlesztése azonban nem ehhez a beruházáshoz, hanem egy korábbi tervezethez, a 2019-ben indult, szintén államilag támogatott Bródy-projekthez kapcsolódik – ami az egyetem jogi karához köthető elsődlegesen –, ahogyan a Szentkirályi utca 26. felújítása is.

E szerint a Szentkirályi utcában egy új, 2500 négyzetméteres campus is kialakításra kerül – legalábbis erről számolt be a magyarepitok.hu még 2019 januárjában. Ezzel szemben az egyetem honlapján elérhető közbeszerzési dokumentum szerint a létesítendő épület alapterülete mintegy 10 ezer négyzetméter lesz.

A leírásban az is szerepel, hogy a projekt elsődleges célja, hogy „az egyetem számára egy olyan új épület kerüljön kialakításra, mely a jelenlegi működés funkcionális igényeit kielégíti (oktatási területet növel). Továbbá cél, hogy a kivitelezéssel érintett épületek az Egyetem józsefvárosi jelenlétét, továbbá a Pázmány belvárosi campusát erősítsék.”

Fotó: Huszár Boglárka

A Pázmány honlapján Becker Pál fejlesztési főigazgatóval készült interjúból az derül ki, hogy bár a Bródy-projekt területileg és az egyetem szellemiségét tekintve kapcsolódik az átfogó Campus-programhoz, mégis független projektként kezelik. „Úgy igyekszünk a Bródy projektet megvalósítani, hogy akkor is optimális megoldást nyújtson az egyetemnek, ha a Campus netán valami oknál fogva nem valósul meg.” A Szentkirály utcai „kis” campus egyébként előreláthatóan előbb elkészül majd, mint nagy testvére.

Nyitókép: Huszár Boglárka

Kapcsolódó cikkek

2026. október 13.
Miért látunk jóval kevesebb hajléktalan nőt az utcákon, mint férfit? Miért maradnak sokan bántalmazó kapcsolatban akkor is, ha menekülni szeretnének? És mit ér a szociális munkások erőfeszítése, ha a szállón élő embernek még arról sincs lehetősége dönteni, kivel osztja meg a szobáját? Ezekről a kérdésekről beszélgettek szociális szakemberek és feminista aktivisták a Józsefvárosi Múzeumban. A kerekasztalon az is kiderült, hogy a női hajléktalanság jóval összetettebb jelenség annál, mint amit az utcán látunk belőle.
2026. október 13.
Hogyan működik a józsefvárosi részvételi költségvetés az ötlet megszületésétől a szavazáson át a megvalósításig? Milyen problémákból születnek a javaslatok, hogyan formálódnak közösségi üggyé, meddig élhetnek tovább, és milyen hatása lehet egy-egy kezdeményezésnek?
2026. október 12.
Józsefvárosban négy éve folyik egy olyan program a gyerekek számára, amiben az étkezésen, ételkészítésen keresztül ismerik meg az ökológiai fenntarthatóság komoly kérdéseit.

További cikkek

2026. október 13.
Miért látunk jóval kevesebb hajléktalan nőt az utcákon, mint férfit? Miért maradnak sokan bántalmazó kapcsolatban akkor is, ha menekülni szeretnének? És mit ér a szociális munkások erőfeszítése, ha a szállón élő embernek még arról sincs lehetősége dönteni, kivel osztja meg a szobáját? Ezekről a kérdésekről beszélgettek szociális szakemberek és feminista aktivisták a Józsefvárosi Múzeumban. A kerekasztalon az is kiderült, hogy a női hajléktalanság jóval összetettebb jelenség annál, mint amit az utcán látunk belőle.
2026. október 12.
Józsefvárosban négy éve folyik egy olyan program a gyerekek számára, amiben az étkezésen, ételkészítésen keresztül ismerik meg az ökológiai fenntarthatóság komoly kérdéseit.
2026. október 10.
Józsefváros tele érdekes műhelyekkel, kisiparosokkal, és van ahol a gyártáson túl tanítással és közösségépítéssel is foglalkoznak: Biró Gergő szitanyomó műhelyében jártunk.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.