Számos épület viseli az építtető nevét, de most olyan házakat kerestünk, amiknek „saját jogon” van nevük. Ilyen a Pillangóház a Szűz utcában, nevét az udvar kitárt lepkeszárnyakra emlékeztető formájáról kapta, vagy a Kolónia a Golgota utcában, amit a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára építtetett a munkásainak 1910-ben, a sok épületből álló társasház a mai napig külön világ. A Józsefváros régi fotókon Facebook-csoport tagjait kérdeztük, ismernek-e e még hasonló házakat.
Székely Ágnes az Ádám-palotáról írt (Bródy Sándor utca 4.), ez ugyan a tulajdonos textilkereskedő nevét viseli, de a Lotz Károly freskóival dísztett velencei stílusú palota kevésbé ismert.
Egyes épületek az eredeti funkciójuk után ismertek még ma is. Weisz Dávid a Horváth Mihály téri Telefonközpontot említette, ami most luxus apartman-szálló, és a Kesztyűgyár Közösségi Házat, ahol a XIX. században még valóban kesztyűt készítettek.
A Kőbányai út és Könyves Kálmán körút sarkán álló épületet Dohánygyárnak és Görög-háznak is nevezik. 1950-ben itt kapott helyet a polgárháború elől menekült 400 görög család, akik 1968-ig éltek a rövid életű Kőbányai Dohánygyár épületében.
Székely Katalin a József utcai Műteremházat említette: az udvari műtermekben dolgozott valaha Pátzay Pál, Csorba Géza és Ferenczy Béni is. Művészekről híres a Muzsikáló ház (Rákóczi út 13.) is. „Itt lakott a Huber/Hubay család, a Doppler-fivérek, itt született Hubay Jenő, de Lechner Ödön is” – írta Varga László. Arató Ili a Dreher-házat (Népszínház utca 22.) hozta példának, ami a homlokzat mozaikképeiről és híres művész-lakóiról ismert. A bérházat a Polgári Serfőzde építtette, az irodái is itt működtek.
A Gutenberg téri Gutenberg-ház, Gutenberg-otthon – Fürjes Miklós említette – a Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egyletének bérháza és székháza volt. A Molnár Ferenc – egykor Papnövelde – teret körülvevő Papházakat a katolikus egyház építette 1911-ben – Balázs-Piri Kató és Ferenczi Annamária jelezte ezt. A piaci árusok szervezetének székhelye volt a Zsibárus-ház (Lujza és Magdolna utca sarka) – közölte Pápai Gergely.
Laza Sándor, Koháriné Marika és Molnár Éva olyan házat említett, ami a díszítése után kapta nevét. A Kéményseprő-ház (Bródy Sándor utca 15.) kapuja felett ma is áll a kéményseprő szobra. Radák Gabriella a Madonnás házra (Tavaszmező utca, Horváth Mihály tér sarok) hívta fel a figyelmet, a lekerekített sarkot díszíti kecses Madonna.
A Kalász-házban (Kálvária tér 19.) működött a Kalász presszó – írta Heltai Zsuzsa. A Vidám-házban (József krt. 52.), „a mai Meki helyén a Vidám presszó volt” – ezt Kardos Ancsától tudjuk. De sokan Bodó-házként ismerik az egykori Bodó kávéház után. Magyarosi Evita a József körút 55-57-et Stex-háznak mondja, az aljában van Stex étterem.
Van ház, aminek nem a neve, a története különleges. Ludvai Böbe a Magda-udvart(Mátyás tér 4.) említi, ami az Liza, a rókatündér című film „öngyilkos háza”.
Rátesi Margit Diószegi utcai házuk történetét osztotta meg velünk: „Úgy hallottam, Radnóti Miklós egy rövid ideig a házunkban bujkált 44-ben. A ház lámpás ház volt, nagy csillárbolt működött a földszintjén. De nem emiatt hívták így: régen azt jelölték vörös lámpával, ahol »készséges« lányok fogadtak fizető vendégeket… A lányok bújtatták a költőt pár napig. Az utca neve is beszédes volt: Örömvölgy utcának hívták, míg meg nem kapta a híres botanikus nevét.”
(A Pillangóházról a múlt évi 35., a Kolóniáról a 25., a Telefonközpontról a 32., a Görög-kolóniáról a 16. számunkban talál cikket, idén márciusban pedig a Stex-ház történetétírtuk meg.)
Fotó: Huszár Boglárka, Ványi Ákos
