Az Átlátszó.hu segítségével 2018-ban elinduló ATLO csapatának, amely vizuális újságírással és adatalapú tartalmak létrehozásával foglalkozik, a napokban új projektje látott napvilágot Nevek és terek – Budapest utcanevei címmel, amit Budapest Főváros Levéltárával karöltve vitt véghez. A projekt kapcsán készült egy weboldal, amin a főváros személynevet viselő közterületei bejárhatók.
Miért is érdekesek az utcanevek?
Mert a város történetét írják le, gyakorlatilag hozzásegítenek a jelen városkép megértéséhez: magukban rejtik a múlt számos mozzanatát, így például a lakosság betelepülését, foglalkozását, nemzetiségi és társadalmi fejlődését, de politikai viszonyokra, eseményekre is rámutatnak.
A személy utáni névadás az utcaneveknél a legkésőbb jelent meg. Kezdetben nem is kimondottan a személy előtti tisztelet volt a meghatározó, inkább gyakorlati célt szolgált:
az utcát valamelyik nevezetesebb lakójáról vagy foglalkozásánál fogva ismert emberéről nevezték el.
Később azonban teret nyert a kegyeleti szempont, és egy-egy városrendezéskor sorra nevezték el az utcákat elismert, híres uralkodókról, politikusokról, tudósokról, költőkről és írókról, kiemelkedő egyházi személyekről, szentekről, mártírokról, hősi halottakról, művészekről, sőt, a legújabb korban például sportolókról is. (Ezért van az például, ha ellátogatunk egy bármilyen parányi településre, annak jó eséllyel van egy Petőfi és egy Széchenyi utcája.)
Költő, politikus vagy szent?
Ha némi pillantást vetünk az ATLO által fejlesztett oldal térképére, kitűnik, hogy Budapest utcáinak több mint fele személy névét viseli. A különféle szűrők beállításával pedig épp csak azok az utcák világlanak ki, amikre kategorikusan rákeresünk. (Az utcára ráközelítve a kurzor segítségével kis ablak villan fel, ami összefoglal néhány információt a névadóról az aktuális szűrőbeállításoknak megfelelően.)
Az oldalnak köszönhetően tehát megtudhatjuk, hogy
Budapesten összesen 2247 utca viseli valamely egyén nevét, s ennek mintegy 9 százaléka fiktív személy.
A valódi személyek közül mintegy 1800 magyar, de rákereshetünk foglalkozásuk szerint is az illetőkre, kiderül így például az is, hány költő-író, hadvezér vagy épp szentté avatott van közöttük.
Az oldal infografikákat is tartalmaz, az egyiken például a valós személyeket haláluk időpontja szerint csoportosítják, amiből az is kiolvasható, hogy a legtöbb utca az 1848-49-es szabadságharc és forradalom és a második világháború vége közötti majd száz évben elhunytak nevét viseli, a legkevesebb pedig azokét, akiket az ókorból ismerhetünk. A Józsefvárosban nevet adó legidősebb személyek a középkor szülöttei, így például Könyves Kálmán, Leonardo da Vinci, vagy még éppen Rákóczi.
Diagramon jelölik kormányonként a rendszerváltás utáni utcaátnevezési kedvet is. Az Antall- és Boross-kormány időszaka viszi a prímet, bár itt felhívják a figyelmet, csak olyan átnevezett utcákat szerepeltetnek, amely új nevét egy másik személy után kapta.
Férfidominancia a Józsefvárosban is
Megdöbbentő, ám nem meglepő tény a férfiak és nők után elnevezett közterületek aránya: míg 2023 utca viseli férfi nevét, addig csupán 224-et neveztek el nőkről. Ez 1 a 10-hez arány. Nyilván tükrözi a városatyák és döntéshozók hozzáállását a nők társadalomban betöltött szerepéhez és értékéhez:
a férfiak által irányított emlékezetpolitikában a férfiak dominálnak.
Józsefvárosban a térkép szerint hét köztér van, amit nőkről neveztek el, ebből hatot valós személyről: itt van a nemzet csalogányáról elnevezett Blaha Lujza tér, a szintén színésznő nevét viselő Márkus Emília utca, valamint a csak keresztnévvel megáldott Mária, Lujza, Magdolna utcák is, viszont itt hiányosság, hogy nem tudjuk meg a nevekhez tartozó „foglalkozást”, valamint a Rozgonyi utcáról is csak annyi derül ki, a névadója egyházi személy, vagyis nem az Arany János által életre hívott Toldi Miklós szerelmére utal. Az egyetlen fiktív karakter megtestesítője Jázmin, talán az Aladdinból ismert hercegnőre utal – ezt sem tudjuk meg.
A térkép, amely az Open Street Map alapján készült, még nem mutatja azt a három közteret, amit itt a kerületben nemrégiben neveztek el Brunszvik Júlia, a Pesti Első Bölcsődei Egylet elnökéről, Koltói Anna, szociáldemokrata nőmozgalmi vezető és várospolitikusról, valamint az ‘56-os forradalmi mártír Szeles Erikáról.
Nyitókép forrása: adatvizualizacio.bparchiv.hu/budapestiutcanevek/
