„Magyar emberben nincs baj” – mondta a 2014 óta Magyarországon élő Samir. Elmenekült az afganisztáni háború elől, a családja ott maradt, felnőtt húgát kislányként látta utoljára, csak annyit tud róluk, hogy jól vannak. Iráni kertészeti vállalkozását eladta és Hollandiában akart letelepedni, de csak Ausztriáig jutott. Végül mégis Magyarország mellett döntött.

Az afgán menekülttel tavaly április óta a Menedék Egyesület szociális munkása tartja a kapcsolatot, leginkább a hivatalos ügyek intézésében segíti. A Menedék Egyesület két éve költözött el a Népszínház utcából a VI. kerületbe, de most is ezer szállal kötődnek Józsefvároshoz. Legutóbb a külföldieknek tartott fórum előkészítésében segítettek az önkormányzatnak. „Tudtuk, hogy melyik boltos tartózkodási engedélye hogyan áll, hogy a gyerekeik hova járnak iskolába, egyfajta szomszédsági hatás érvényesült. Kicsit fájdalmas is volt, hogy elköltöztünk a nyolcból” – mondta Bognár Katalin. A Menedék Egyesület szakmai vezetőjét arról kérdeztük, mi nehezíti leginkább ügyfeleik boldogulását.

Ördögi kör

Magyarországon szigorú feltételei vannak annak, hogy ki kaphat tartózkodási engedélyt. Néhány általános irányelvnek mindenkinek meg kell felelnie, ezek közül az egyik a lakhatást és a megélhetést biztosító anyagi fedezet. Kevés a bérlakás, a lakhatási programok nem hosszú távra szólnak, az albérletpiacon pedig falakba ütköznek az ideérkezők, ha nem beszélik a nyelvet. „Azt tapasztaljuk,

ezért sokszor a kollégák telefonálnak, és azt mondják, egy ismerősük számára keresnek lakást. Ha már eljutnak a személyes találkozásig, akkor oldódnak ezek az előítéletek.” Az egyesület interkulturális közvetítőkkel dolgozik, akik már régóta Magyarországon élnek, sokszor elkísérik az ügyfelet lakásnézőbe, hogy mindkét fél értse, mi történik.

Samir viszonylag szerencsésnek mondható: kezdetben az eladott vállalkozásáért kapott összegből élt, de neki sem volt zökkenőmentes az indulás. „Amikor jöttem, nem tudtam a nyelvet, nem tudtam dolgozni. Szerintem a világ legnehezebb nyelve a magyar nyelv.” Samir az Oltalom Karitatív Egyesület Dankó utcai létesítményében él. Szerinte ott sok az idős, ők sokat alszanak, ezért nem szeretne ott maradni. Egy budapesti, kertépítéssel és kertrendezéssel foglalkozó cégnél szerzett munkát, és egy baráti házaspárral közösen hamarosan kivesznek egy Dohány utcai lakást.

Egyből a mély vízbe

A külföldieknek a lakhatás mellett a munkavállalás sem egyszerű. A legális foglalkoztatáshoz rendelkezniük kell lakóhellyel, a megélhetéshez és a lakás fenntartásához viszont munkára van szükség. „Összességében azt látjuk, hogy a jogegyenlőség nem jelent esélyegyenlőséget. Ráadásul a menekülteknél a traumák nagyon erősen meghatározzák, hogy milyen erőfeszítésekre képesek a kezdeti időszakban. Nincs idejük stabilizálódni, egyből a mély vízbe kerülnek” – mondta Bognár Kata.

Az egyesület fontosnak tartja, hogy idővel az ügyfeleik képessé váljanak önállóan intézni az ügyeiket. Nincs utánkövetés, de akikkel sokat dolgoztak, azok tudják, ha problémájuk vagy kérdésük van, újra jelentkezhetnek. „Fontos, hogy a sokszínűség ne csak szlogen legyen, hanem érték és megélés is. Aki a Népszínház utcán végigmegy, ezt tényleg érzi a hétköznapokban.” Samir nemrég újabb ügyben kért segítséget: esténként általános iskolai képzésben szeretne részt venni. Nem meglepő, mert sokat olvas. Szabadidejében főzni is szokott, társaságba nem nagyon jár. Ismer itt élő afgánokat, de jobban szeret magyarokkal lenni. Megkérdeztük, szerinte milyenek a magyar nők. Csibészes mosollyal csak annyit mondott:

Szeret Magyarországon élni, és nem tervez máshova menni. „Megtanultam ezt a nyelvet, itt kell maradnom.”

Fotók: Karancsi-Albert Rudolf