Ha kisajátítja az állam a lakásainkat, akkor lakcímünk sem lesz? – hangzott el a kérdés a rögtönzött lakógyűlésen, amit Pikó András polgármester és Jámbor András országgyűlési képviselő tartott május 6-án a Diószegi utca 18. udvarán. A kérdés abszurditása jól mutatja, micsoda félelem és zavarodottság uralkodik a lakók körében.

A parlament április 30-án fogadta el a salátatörvény-javaslatot, amelyben benne foglaltatik, hogy az állam kisajátít 10 józsefvárosi ingatlant, köztük 8 lakóingatlant a Diószegi utcában, a Sárkány utcában, a Korányi Sándor utcában és a Dugonics utcában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kampuszának bővítésére.

Az állam hármas garanciát ígért az 500 lakónak: cserelakást kapnak az önkormányzattól vagy az államtól, illetve pénzbeli megváltásra lesz lehetőségük. Ám ezekből végső soron semmi nem valósul meg, kezdte a tájékoztatót Pikó András polgármester.

Hogy miért nem? Egyrészt, mert a Józsefvárosi Önkormányzatnak nincs beköltözhető lakása, a ciklus alatt felújított 201 lakás mindegyike foglalt, laknak bennük vagy épp beköltözés előtt állnak, mondta Pikó András.

Másrészt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szerint az államnak 9 darab bérlakása van Józsefvárosban, és ebből mindössze egy, a Baross utca 88. szám alatt található azonnal beköltözhető – folytatta Jámbor András. Budapesten összesen 327 lakása van az államnak, beleszámítva a józsefvárosi lakásokat is, ebből csak 70 szabad (nem lakják és nem is áll értékesítés alatt).

A 70-ből 30 lakás a beköltözhető állapotú, ezek zömében az I. kerületben a vár környékén és az Andrássy úton vannak. „Ezért kérem, ha bárki idejön és azt mondja, lesz lakás, kérdezzenek vissza és kérjék, hogy

– mondta Pikó András.

Harmadrészt pedig a törvényben nincs benne, hogy a bérlők jóvátételt kapnának, az csak az önkormányzatot illeti.

Az önkormányzat kezéből július 1-vel kerülnek ki az ingatlanok, vagyis a bérlők és az önkormányzat közötti jogviszony ezen a napon megszűnik. Ettől függetlenül az önkormányzatnak egyáltalán nem áll szándékában elengedni a lakók kezét, küzdeni fog azért, hogy jobb minőségű lakást kapjanak Józsefvárosban – ígérte Pikó András.

A polgármester szerint, ha már az állam hozott egy döntést, álljon jót érte, és fizessen annyi pénzt az önkormányzatnak, hogy a családok számára önkormányzati bérlakást tudjanak vásárolni és mindenki elhelyezését biztosítani tudják. Pikó András a lakógyűlés alatt többször is utalt rá, hogy az emberségesebb lakhatás megteremtése érdekében a Dugonics iskoláért és a hulladékudvarért kapott pénzt is erre a programra költik.

Jelen esetben 155 lakásra – amennyiben a törvénybe beveszik a vélhetően adminisztrációs hiba folytán kihagyott Diószegi 20-at is, akkor 55-tel többre – lenne szüksége az önkormányzatnak, aminek költsége 17 milliárd forintot jelent. Amint a köztársasági elnök aláírja a törvényt, megkezdik a tárgyalásokat a jóvátételről az állammal. A feltételeik közt ott lesz az is, hogy a kiköltöztetések lebonyolítását 2026. júniusi határidővel tudja vállalni az önkormányzat. Valójában nincs is rá ok, hogy a lakókat korábban kiköltöztessék, mert egy ház bontásának adminisztrációs folyamata legalább bő két év, hívta fel a figyelmet Jámbor András.

Mit tesz az önkormányzat addig is?

Minden bérleti szerződést (ami jogilag megoldható) rendbe fognak tenni június 30-ig, ugyanis tisztázott bérlői jogviszony híján nem jogosult cserelakásra a bérlő. A következő hetekben külön csoport dolgozik azon a JGK-ban, hogy egyesével átvizsgálják a dokumentumokat.

Azt is megvizsgálják, kinél és milyen mértékű díjhátralék vagy be nem szedett díj van. Az elmaradások megfizetésére részletfizetési megállapodást lehet kötni az önkormányzattal, a megállapodás pedig jogilag kötni fogja a következő tulajdonost is.

A május 16-i képviselő-testületi ülés elé bekerül egy rendeletmódosítás a bérlői jogviszonyról: többé nem lesz kizáró ok, ha egy önkormányzati bérlőnek van ingatlantulajdona, kivéve, ha Budapesten rendelkezik lakható ingatlannal.

Az önkormányzatnak szándékában áll, hogy az épületek lakáskezelésére szerződést kössön a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (NKE) a lakók kiköltöztetéséig. Úgy látják, ez lenne a legészszerűbb döntés mindegyik fél számára, hiszen az NKE-nek nincs ilyen tapasztalata, nem profilja a lakáskezelés.

Május 23-án, csütörtökön újabb lakógyűlést tart majd az önkormányzat (erről a későbbiekben még közölnek pontosítást), hogy az állammal való tárgyalások menetéről, az addig elért eredményekről beszámoljanak.

A lakossági kérdések egy része arra vonatkozott, mi történik abban az esetben, ha sem lakást, sem pénzbeli kártérítést nem kapnak a bérlők. A félelmük az, hogy kilakoltatják őket. Erre nincsen jogalapja az államnak, karhatalommal nem rakhatnak ki senkit – nyugtatták a kedélyeket a politikusok.

A kilakoltatáshoz pert kell indítania, ami egyfelől legalább 2-3 év, másfelől ebben az esetben az államnak nincs jogalapja pert indítani, mert nem teljesítette a törvénybe foglaltakat – magyarázta Pikó András. Ha viszont mégis pert indítana, úgy az önkormányzat minden jogi segítséget meg fog adni a volt bérlőinek – ígérte a polgármester.

Amiatt is aggódnak a lakók, hogyha kikerülnek az önkormányzat kezelése alól, megemelik a lakbérüket. Ha az új bérleti szerződésbe magasabb díj kerül, akkor a különbözetet át kell vállalnia az államnak, ez áll a törvényben – mondta el Jámbor András.

A törvényben szereplő határidők sem voltak teljesen világosak a jelenlévők számára. Azok megértéséhez már Molnár György lakásügyi szakértő adott mankót. A törvény hatályba lépésétől számított 60 napon belül kerülnek ki az ingatlanok az önkormányzat tulajdonából.

Onnantól számítva 180 napja van az önkormányzatnak, hogy lakást kínáljon a bérlőknek. A bérlőnek 75 napja van dönteni arról, hogy elfogadja a lakást vagy sem. Ezután kínál lakást az állam, utána a bérlőnek további 75 napja van a döntésre. Az viszont

A Diószegi 20-ban lakók nem teljesen értették, miért vannak meghívva a lakógyűlésre, ha nem is érintettek. Pikó András szerint csak egyelőre nem érintettek. Szerinte ugyanis idővel az az ingatlan is kisajátításra kerül majd, ha mégsem, akkor viszont az NKE bontási-építési terveihez kell igazodni majd, ahhoz mérten kell az önkormányzatnak programot kiötölnie a házra és a kiköltöztetésekre.

Az est folyamán az is kiderült, hogy amennyiben az állam nem fizet elég pénzt, amiből az átköltöztetések megoldhatók, úgy Pikó András pert indít. A perhez a bérlők érdekeltként csatlakozhatnak, ettől függetlenül a per bonyolítása és a költségek megfizetése az önkormányzatot terhelik majd – mondta el Molnár György. „Ha nem járnak el tisztességesen, akkor minden eszközzel meg fogjuk akadályozni, hogy önöknek innen el kelljen menni” – mondta Pikó András.

Felmerül kérdésként, ha Pikó András elbukik a választáson, akkor mi teljesül az ígéretekből? Jámbor András azt felelte, abban az esetben is feladatának tekinti, hogy a bérlők együttműködését elősegítse az újonnan felálló önkormányzattal és az állammal. Pikó András pedig azt mondta, ha nem lesz polgármester, akkor képviselő lesz, tűzön-vízen át viszi majd az ügyet tovább Jámbor Andrással.

A lakógyűlésen jelen volt Balogh Fruzsina és Guthjar Zsuzsanna képviselőjelölt is. Azt kérték a lakóktól, bátran keressék őket is problémáikkal, mert jelen vannak, segítenek megoldást keresni a problémákra.

Fotók: Huszár Boglárka