Megszavazta a parlament azt a Semjén Zsolt-féle, április 2-án benyújtott salátatörvény-javaslatot, amelybe a kormány azt a szándékát rejtette, hogy kisajátítson a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) részére 10 józsefvárosi ingatlant, hogy ott (bontás és építkezés, rehabilitáció után) az NKE tanárképzése megindulhasson.

A terv napvilágra kerülésekor Pikó András széles körű tiltakozást szervezett tüntetéssel, lakossági fórummal, aláírásgyűjtéssel, mivel a kiválasztott épületek nagy része az önkormányzat DIÓ2030 nevű fejlesztését lehetetlenítené el. Ez a fejlesztés eladna ingatlanokat befektetőknek a Diószegi utca 18–28-as számokon, illetve kettőt megtartana és felújítatná. Az itt élők modern lakásokba, lakókörnyezetbe jöhetnének vissza átmeneti otthonukból, miután befejeződik a 9,5 milliárdos fejlesztés.

A kormány terve ezt a koncepciót borítaná fel, ugyanakkor számos alapkérdés nincs megválaszolva. A javaslat az önkormányzatra terhelné a lakók elhelyezését, 200 családról, 500 emberről van szó, 2025 januárjáig meg kellene oldani a helyzetet. Pikó András jelezte, nincs és nem is tudna lenni ennyi üresen álló bérlakása a kerületnek.

Ha a kerület nem tudja elhelyezni az embereket, az államra száll ez a feladat, de ennek a keretei sincsenek tisztázva. Jámbor András április 26-án kapta meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től a Józsefvárosban található állami tulajdonú ingatlanok listáját, szám szerint 8 darab ilyen lakás van a kerületben. Jámbor úgy tudja, ezekből a lakásokból mindössze egy Baross utcai ingatlan tehető beköltözhetővé, tehát jelenleg ez sincs lakható állapotban. A Vagyonkezelő május első hetében juttatja el az országgyűlési képviselőnek az állami tulajdonú, budapesti lakások listáját. Ha lesz is elég bérlakás, a mostani lakhelytől távol, de még a fővárosba költöztetnék ezeket az embereket, ami nem fogja megkönnyíteni az életüket.

Az egyetemi projekt előkészítetlenségére utal az NKE 2020-ban az önkormányzatnak írt levele is, amelyben még az olvasható, két másik helyszínen kívül az egyetem nem tervez más helyen fejleszteni (az NKE a 24.hu-nak küldött válasza alapján ők az akkor folyó beruházások helyszínigényét fogalmazták meg, nem a jövőbelieket). Így könnyen alakulhat ki az a képzet, hogy az egész terv ilyen időzítése nem szolgál más célt, mint

A Fidesz szerint az NKE mindig is világosan jelezte ezt a fejlesztési igényét, Pikóék viszont azt mondják, a kerülettel amúgy jó partneri viszonyban álló, több területen együttműködő egyetem semmit nem jelzett erről nekik. Sőt maga Sára Botond főispán, fideszes józsefvárosi polgármesterjelölt is azt nyilatkozta lapunknak, nem tudott arról, hogy ez a projekt ilyen stádiumban van. A javaslat sebtiben összerakott jellegét jelzi az is, hogy benne a lakások elfogadására vonatkozó határidőt kitolták 2025. január végére, amire Sára annyit mondott, semmi nincs kőbe vésve, „valamilyen határidőt be kellett írni a javaslatba”.

Bár a célnak elvileg van közös halmaza: megszüntetni az itt élők rossz életkörülményeit, a kormány meg sem próbált erről egyeztetni a kerülettel.

Jámbor András a következőt mondta a törvény elfogadása után: „A törvénnyel a legnagyobb probléma, hogy 500 embert hagy bizonytalanságban. 500 embernek fogalma sincs, hogy kap-e cserelakást, hol kap cserelakást és mikor. Ráadásul a kormány súlyosan megkárosítja a koncepcióval az önkormányzatot is, Józsefváros ugyanis évek óta dolgozik a DIÓ2030 rehabilitációs programon, éppen azért, hogy rendbe tegyék ezt a környéket, és minden itt élőnek méltó lakhatást biztosítsanak.”

Próbálták még menteni a menthetőt

Jámbor április 25-én az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának ülésén módosító javaslatokkal próbált meg kedvezőbb feltételeket kiharcolni. Az egyik ilyen javaslat az volt, hogy hasonlóan az önkormányzathoz, az állam is 5 cserelakást ajánljon fel a kiköltözni kényszerülő lakóknak, és ezek mindegyike vagy a VIII. kerületben, vagy Budapest területén legyen.

Amennyiben a lakók nem fogadják el sem az önkormányzat, sem az állam által felkínált ingatlanokat, akkor pénzbeli kártérítést kaphatnak. Jámbor András azt is javasolta, hogy a már felújított józsefvárosi bérlakások átlag négyzetméterárát vegyék alapul a kártérítési összeg megállapításakor, mivel a DIÓ2030 projekt megvalósulásával az érintett házak megújultak volna. A módosító javaslatok végül nem kerültek az Országgyűlés elé, ugyanis a bizottság fideszes többsége leszavazta – ezek a Jámbor-féle ígéretek egyébként átfedésben voltak azokkal, amiket Sára Botond fideszes polgármesterjelölt mondott a helyieknek a Diószegi utcában.

Pikó András is reagált a törvény elfogadására hosszan sorolva a tisztázatlan kérdéseket, és bejelentette, hogy Jámborral és Karácsony Gergely főpolgármesterrel együtt a köztársasági elnökhöz fordul, ne írja alá a javaslatot. „A helyzet egyértelmű: ők (a kormány) vissza akarják adni a kerületet a Fidesznek, mi visszaadjuk Józsefvárost az itt lakó embereknek. Velük vállt vállnak vetve fogunk küzdeni azért, hogy mind az itt élőket, mind az önkormányzatot oly módon kárpótolják, hogy a kapott összeg elég legyen a megfelelő színvonalú, méretű, komfortos lakás biztosításához a józsefvárosi bérlőknek.”

Itt beszélgettünk az érintett lakókkal:

Nyitókép: MTI / Illyés Tibor