Elvenné a kerületektől a parkolási díjak bevételét a kormány, és azt egy az egyben a Fővárosi Önkormányzat kasszájába irányítaná. A tét kerekítve 30 milliárd forint, az üzemeltetési költségeket levonva pedig nagyjából 15. Budapesten nagyjából a kerületek fele szed parkolási díjat, Józsefváros 2025-ben majdnem hárommilliárd forint bevételt szerzett a parkolásból, amiből a költhető tétel nagyjából 1,5 milliárd forint, mondta lapunknak Sátly Balázs alpolgármester.

Parkolási gondok

A parkolási bevételek a kerületek bevételei, a fővárosi fenntartású utak esetében is a kerületek járnak el. A kerületek a beszedett díjból levonják az üzemeltetési és egyéb költségeket, majd a maradékot továbbítják a Fővárosnak. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a 2025-ös, becslésünk szerint 27-29 milliárd forint bruttó parkolási és mindenféle ehhez köthető díjból jó, ha egymilliárdot kap a főváros, ez nettó szinten ennek nagyjából a fele. 

A parkolási díjak fillérektől eltekintve a kerületek bevétele volt. Meglehetősen komoly érvágás a kerületek számára, hogy ez az összeg a Fővároshoz vándorol, miközben a havi húszmilliárd forintból gazdálkodó Fővárosi önkormányzat számára ez szépségtapasznak is kevés. 

Különösen kellemetlen, hogy mindez a nyilvánosság kizárása mellett folytatott egyeztetés eredménye. Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere egy a Városháza térre sebtében szervezett sajtótájékoztatón elmondta: az utóbbi hetekben tárgyalások folytak a főváros és a kormány között, ennek eredményét mindenki várta, mert annyi pénz van Budapest kasszájában, hogy az októberi béreket ki lehessen fizetni. A tárgyalásból azonban kimaradtak a polgármesterek. 

A megállapodást a Fővárosi Közgyűlés Közfejlesztések Tanácsán fogadnák el ma délután, ahol Baranyi is tag. Mint tag kérni fogja a tervezet levételét a napirendről, és mindent megtesznek, hogy megakadályozzák annak életbe lépését.

Költségsor

Pikó András szerint az a pénz, amit einstandol a kormány-főváros paktum, nem ajándék volt, hanem forrás egy sor szolgáltatásra. Olyan szolgáltatásokra is, amelyeket a Főváros helyett végez el a kerület, így a Pápatér rendjének fenntartása, takarítása. Ami történt, minden elemében sérti az önkormányzatiság elvét. Ápr 12. után sokan reménykedtek abban, hogy más lesz minden, hogy demokrácia lesz, ehhez képest minden folytatódik ugyanúgy, ezzel pedig a közbizalom sérül. A költséges feladatot meghagyja a Főváros a kerületeknél, a bevételt hozót pedig elveszi, ez történt. Józsefvárosban továbbra is elvégzik a Fővárostól átvett feladatokat, mert ez a lakosok érdeke, de ki fogják számlázni a költséget.

Külön pikantériája a történetnek, hogy létezik egy Budapesti Önkormányzatok Szövetsége nevű szervezet, amelynek tagjai a kerületi polgármesterek, elnöke pedig Karácsony Gergely. Amíg nem lép vissza a Főváros a megállapodástól, Józsefváros és a belső kerületek polgármesterei felfüggesztik tagságukat. Ha pedig nem lesz változás, ki is lépnek a szövetségből.

Hevesebben reagált az események alakulására Soproni Tamás, Terézváros polgármestere. Arról beszélt, hogy eddig sokszor hallotta már, hogy együtt kell működni, hogy mindent velünk, semmit nélkülünk. Ám úgy tűnik, Karácsony Gergelynek nem álláspontja, hanem üléspontja van, addig zavarja csak a beleszólás hiánya, amíg kimarad a tárgyalásokból. Ha része a körnek, már nem gond.

Szevasz, bizalom, szevasz, BKK

Soproni ennél fontosabbat is mondott, ami alapjaiban változtatja meg Budapest működését. Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy elesnek a kerületek bevételtől, hanem arról is, hogy a Főváros átadja Budapest közlekedésének szervezését a kormánynak – ezen belül is Vitézy Dávid minisztériumának. Ilyen soha nem volt még a város történetében.

Rózsa András, Zugló polgármestere ezt egyenesen fehér zászló lengetésének titulálta. Egyébként érhető módon ő volt a legszenvedélyesebb – hiszen Karácsony Gergely korábban Zuglóban volt polgármester. Ez tisztességtelen megállapodás, mondta. Zugló szerette volna módosítani a parkolási rendet, hogy ne legyen parkolási zóna az egész kerület, nem történt intézkedés. Nem lett a BudapestGo lefejlesztve, benne kerületieknek szóló kedvezményekkel akkor, amikor megszűnt a készpénzes parkolóautomaták leszerelése. Miből üzemeltetik majd a térfigyelő kamerákat, kérdezte. Eddig a parkolási díjbevételből kátyúztak fővárosi utakat is a kerületben, most miből fognak? 

Niedermüller Pétert este fél kilenckor hívta Karácsony Gergely, tájékoztatva őt a megállapodásról. Eddig folyamatosan azt hallotta, hogy a decentralizáció fontos, Gödöllőn egy önkormányzati konferencián maga Karácsony Gergely is ezt hangsúlyozta, aztán két nappal később telefonon közölte, hogy még sincs így. Ez elfogadhatatlan.

A tájékoztató után a polgármesterek átvonultak a Madách útra, ahol Niedermüller Péter Karácsony Gergellyel és Vitézy Dáviddal felavatta a felújított útszakaszt. A főpolgármester megérkezett, a polgármesterek pedig nekiszegezték a kérdéseiket. Leginkább az háborította fel őket így szemtől-szembe, hogy a 2019 óta fennálló szolidaritást és együttműködést a főpolgármester egy pillanat alatt felrúgta. Ez árulás – így foglalták össze.

Júdás pénze

Karácsony nem sokat mondott, csak annyit, hogy van egy terv, amiről tárgyalni fog a közgyűlés. A tervben benne van tehát a parkolási díjak elvétele, központosítása és a településrendezési szerződések elvétele. Ezeket akkor kötik meg, amikor egy nagy beruházó egyezkedni kezd az önkormányzattal, hogy a beruházásért cserébe milyen ellentételezésre hajlandó. Ez lehet infrastruktúra beruházás, bekötőút, körforgalom, de akár pénzbeni megváltás is. 

Ezeket a jövőben nem a kerületek kötik meg a beruházókkal, hanem a Főváros. Korábban volt példa arra, hogy háromoldalú megállapodást kötöttek, kerület, beruházó és Főváros. Ez a nagyobb és összetettebb beruházásoknál volt így, ahol akár a közösségi közlekedést is át kellett alakítani. Józsefváros nagyjából egymilliárd forintot bukik ezen.

A kormány azt az ígéretet tette Soproni és Baranyi elmondása szerint, hogy elengedi a Főváros adósságát, amit az amúgy nem is tudna kifizetni. Ez az adósság a most esedékes szolidaritási hozzájárulás, ami nagyjából 90 milliárd forint, plusz további 30 milliárd. Baranyi szerint ez soknak tűnik, valójában azonban semmi. A megállapodás nem érinti a szolidaritási hozzájárulást általában, azt a kerületeknek például továbbra is fizetni kell. Nem érinti Budapest működését, hiszen a város egyhavi költségvetése úgy húszmilliárd forint, miközben a kassza nagyjából üres. Tehát a mostani mentőöv legfeljebb két-három hónapra ad haladékot.

Utána mi lesz? Nem tudja senki. A pénz elfogy, ahogy a bizalom is.

Frissítés:

Karácsony Gergely főpolgármester Vitézy Dáviddal tartott sajtótájékozatót a kormány és a Főváros együttműködési megállapodásáról. Ebben azt mondta: eddig is az volt a kérdés, hogy miért volt egyáltalán kerületi hatáskörben a parkolás, miközben a főváros végzi az útfelújításokat. Továbbra is drága a parkolás üzemeltetése, ennél sokkal hatékonyabb megoldás kell. A fővárosi szintű parkolási rendszer bevétele egy útalapba kerül, így végül tízszer annyi forrás jut útfelújításokra.

A BKK regionális közlekedési vállalattá alakul, ami azt jelenti, hogy az állam tőkeemeléssel ötven százalékos részesedést szerez a közlekedési vállalatban. A terv az, hogy komplex módon kezeljék a közlekedést, nem levágva az aglomerációt a fővárostól.

Vitézy Dávid gyorsan felsorolta a megállapodás lépéseit, a garanciák között így megemlítette, hogy a Főváros húszmilliárd forint megtakarítást kell elérjen 2027-ben, és a feszes gazdálkodás fenntartása érdekében költségvetési felügyelőt fog kirendelni. Azt mondta, 2010 és 2014 között, amikor ő a BKK vezérigazgatója volt, emlékszik, hogy a fideszes polgármesterek lobbija után lett kerületi hatáskör a parkoltatás. Ha már BKK – több körben is próbálták már regionálissá tenni a közlekedésszervezést, most van meg minden érintett között az érdek és együttműködési szándék.

A közösségi közszolgáltatás megrendelése a BKK-é lesz Budapest mellett például Vác, Gödöllő, Szendtendre is ide tartozna. A jegybevételen túl 340 milliárd forint forrást igényel ez a modell, ezen fele-fele arányban osztozik a Főváros és az állam. Ez Vitézy szerint kisebb összeg – 170 milliárd forint – mint amit a Főváros egyébként kénytelen lenne a fejlesztésre fordítani.

A rákosrendezői fejlesztést szintén közösen, fele-fele arányban fogja végrehajtani, részben uniós forrásból. Ennek részleteit később dolgozzák ki. A Diákváros fejlesztését is elindítja, az állam koordinálásával és a kilencedik kerület bevonásával.

Fotók: Mile Máté