Vicsorog, mar, markol, beszól, magáévá tesz mindent, amit nem szégyell, aztán nem sokkal később már azt is, amit igen. Kettesével veszi a lépcsőfokokat az integrált kormányzati ügyfélszolgálat épületében, mert meglát egy formás női vagy férfi segget, amit követni kell. Nincs terv. Követés van, rohanás van egész nap, férfi, nő, segg, mell, kivillanó hajlatok és izgató szagok, enni, inni, harapni, nyalni mindent, ami arra érdemes, aztán nem sokkal később már azt is, ami arra sem. Valami praktikus és konkrét tennivaló most tutira nem jut az eszébe, pedig tudja, hogy a héten azt is akarta, csak nem tudja, hogy mit. Bár kora délután még az ürítés is egyfajta fáradt élvezet, estére jön a delikát undor, a merevgörcs, a szájszárazság, és szégyenteljesen rángatózik az az elanyátlanodott test már megint.

Emberünk kedden a családban hisz, a gondoskodásban, a fel-feléledő szülői ösztönökben és az ember lenni mindég, minden körülményben. Vágyni, akarni, merevedni, nedvesedni, izgulni most nincs idő és nincs tér. Az összevont iskolai fogadóórán ma testvaksága van. Ezen a szerdai napon férfiakat és nőket nem lát, csak nevelési attitűdöket és örökölt sorsokat, néhol pedig egy-egy kivillanó és elégséges komplexust is, ha nagyon mereszti. De most nem mereszti. Csilla néni kissé túl szoros copfja önmagán túl nem mutató munkahelyi ártalom csupán, Tamás bácsi egy számmal kisebb, zavarba ejtően szoros tréningnadrágja pedig vizuális edzői túlkapás. A közös nyaralás elköteleződés, paktum, gazdasági szövetség, észmunka, érzelmi intelligencia, nem születtünk tengni, mint az állat. Rendnek kell lenni, meg kistermelői paradicsomnak a kamra középső polcán, a tartós zabtejtől kissé balra, srévizavé. Önkielégítés nincs.

Emberünk szerdán, csütörtökön és pénteken a munkában hisz, pénteken pedig ezen belül is különösen a rövidített munkanapban. A szoros munkaidő-nyilvántartás és a kiszámítható, egy főre jutó huszonnégy órai szorongás ma furcsa biztonságot ad. Háztartásuk összetétele vegyes, érzései, félelmei nemkülönben. Reggel a vécén ülve nézi meg azt a Kapitalizmusról 10 másodpercben videót, amelybe félúton bekúszik egy savlekötőreklám, és bár nem írja meg egyik barátjának sem, de azért magában megjegyzi, hogy a reklámban szereplő fiatal nőnek feltűnően formás melle, a középkorú férfinak pedig karizmatikus arcéle van. A keretek. Ember legyen a talpán, aki tud ennél jobbat. A közös költséget befizetni e hónap első péntekén pont nem felejti el, és azt sem, hogy mindjárt szombat, és hogy a gyerekekre most nem az anyja fog vigyázni, és hogy kisfiam, tedd már le, kérlek, azt a szart, mert ki fogod szúrni vele a húgod szemét, a jóisten megáldjon.  

Emberünk szombaton a test irányítható dolgaiban hisz, a kontrollban, az erőben és a mérhető igazságban. A telefonja ébresztőjére ébred, Stravával fut, karót nyel, ütemre érez. A nyomorék testekre ne gondolj, gondolja. Ne gondolj végig semmit, amire nem akarsz gondolni, gondolja. Az vagy, amit megeszel, lefutsz és köbcentiben mérni tudsz, fejben dőlj el, a mindenség applikációjával mérd magad. Így telik el a kicsivel több mint egy óra, enged fel a hat perc alatti kilométerátlag görcse, így csillapodnak a néhány méter után erősen verejtékező felső szemhéj apró rángásai. Gumiszerviz, kedvezményes uszodabérlet, számottevő akciók csak máig a Decathlonban. Vajon a lánya mikorra fogja elfelejteni végleg, hogy az apja vagy az anyja hogyan itta a kávét reggelente, jut eszébe a negyedik és az ötödik kilométer között, de aztán ez is elmúlik. Futás után ugyanazzal a tűhegyes végű fanyelű késsel vágja a kovászos kenyeret és a paradicsomot, amivel nem sokkal korábban kipiszkálta a körme alól a szabadtéri futás mocskát. Futás után úszás, kedvezményes idősáv, mozogni jó, mozogni kell, mozogni élvezet. A nappali fényben az uszodába induló teste szépen izzad, izzadni is jó, izzadni is élvezet. Egész álló nap uralni kell, egész álló nap uralni jó azt a hajnali sötétségben még szégyenteljesen rángatózó elanyátlanodott testet. Mivel a szombat köztudottan hosszabb nap, mint a többi, emberünk szombaton a földi javak egyenlőtlen elosztásában is hisz, az erősebb kutya baszik​-ban, a vérbosszúban és a háborúban. Átbillenti a holtponton egy videó, már megint egy videó arról, hogy a háború önmagában nem egy kitüntetetten morális kérdés. Kicsit nehéz megnézni, mert szembetűz a nap a medence partján, a telefonja szar, nem tudja beállítani a fényerőt. És szombat van és gumiszerviz és Decathlon, a háború ma nem morális kérdés, szóval nem és nem és véletlenül sem nézi meg más emberek más nőinek és hapsijainak ilyen-olyan testét sem az uszodában, sem azon kívül.

Emberünk vasárnap nem hisz semmiben. Emberünk vasárnap hajnalban fektében rándul egyet, hogy bassza meg, hát persze, a kötelező kutyaútlevél a last minute rovinji nyaralás előtt, és aztán emberünk nem kel föl soha többet.

Szaniszló Judit

Kép forrása: Freepik