A létesítmény központi eleme egy 5000 fős befogadóképességű sportcsarnok, mellette egy kisebb, 3800 négyzetméteres edzőcsarnok kapott helyet. A 94 ezer négyzetméteres telken 25 ezer négyzetméternyi beépített területet hoztak létre, közel 34 ezer négyzetméter zöldfelületet alakítottak ki és 285 fát ültettek. Az építkezés során 15 ezer köbméter betont és 1670 tonna betonacélt használtak fel, áll az MTK közleményében.
A komplexum energiaellátása szempontjából figyelemre méltó, hogy közel ezer napelem biztosítja az 500 kilowatt névleges teljesítményt, a fűtést pedig 1350 méter mélységből származó geotermikus energia szolgáltatja. A termálvíz a felhasználás után visszakerül a föld mélyébe, ami a fenntartási költségek alacsony szinten tartását ígéri.
Az avatóünnepségen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a beruházást városfejlesztési programként és kulturális befektetésként jellemezte, megemlítve, hogy az MTK 137 éves története során bizonyította jelentőségét a magyar sportéletben. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár az egyesület viharos múltjára utalt – Schmitt Pál kétszeres olimpiai bajnok vívó (és egykori köztársasági elnök) szavait idézve arról beszélt, hogy a klub megszűnéssel és identitásválsággal küzdött, de minden nehézséget túlélt, és most a stabilitás időszaka következett el.
Deutsch Tamás, az MTK elnöke hangsúlyozta, hogy a létesítmény több mint egyszerű sportlétesítmény és minden látogató számára nyitott. Pigniczki Fanni világbajnoki bronz- és Európa-bajnoki ezüstérmes ritmikus gimnasztikázó a sportolók nevében arról beszélt, hogy gyermekként ilyen professzionális körülményekről álmodott.
A sportpark elsősorban az MTK különböző szakosztályainak ad otthont: a röplabdázók, kézilabdázók, kosárlabdázók, kardvívók, ritmikus gimnasztikázók mellett a bridzs- és sakkszakosztály is itt kapott helyet.
A létesítmény azonban nyitvatartási idejében a közelben élők és más fővárosi sportolni vágyók számára is elérhető.
Az egyesület hangsúlyozta, hogy a park alkalmas zsidó kulturális hagyományok ápolására is.
Az objektum építészetileg is különleges megoldásokat tartalmaz: 50 méteres fesztávolságú, 15 tonnás acél rácsostartókat 22 méter magas vasbeton pillérek támasztanak alá, az edzőcsarnok alumínium vázas sátorszerkezettel készült. A komplexum konferenciák, kiállítások és koncertek lebonyolítására is alkalmas.
Érdekesség, hogy a sportpark építése már májusban befejeződött, az ünnepélyes átadásra azonban csak szeptember végén került sor. A beruházás része az MTK elmúlt másfél évtizedben zajló infrastruktúra-fejlesztési programjának, amely korábban már az Új Hidegkuti Nándor Stadion, a Lantos Mihály Sportközpont és a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia létrehozását is eredményezte.
Ráadásul a kormány nemrég döntött arról, hogy ellenszolgáltatás nélkül átadja az MTK-nak a Sorsok Háza épületegyüttest, amely tíz éve zárva tart. A terv szerint itt alakítják ki a Brüll Alfréd Ház – Magyar Zsidó Örökség Parkját, amely kulturális és oktatási funkciókat látna el. A törvényjavaslat a Sorsok Háza mellett további két telket is az egyesület tulajdonába ad.
Nyitókép: Kovács Attila / MTI
