A kormány a holokauszt 80. évfordulójának méltó megemlékezésével indokolja az átadást, amely szerint az MTK „sporttal, közművelődéssel, közneveléssel kapcsolatos közfeladatai ellátásának, valamint az aktív kikapcsolódás lehetőségeit ötvöző közösségi tér megteremtésének” segítése a célja.
A Sorsok Háza évtizedes hányattatott története újabb fordulatához ért. Az egykori Józsefvárosi pályaudvar területén felépült több mint 17 ezer négyzetméteres épületegyüttes eredetileg a vészkorszak gyermekáldozatainak emlékhelyéül szolgált volna. A kormány 2013-ban döntött a projekt elindításáról, a megnyitást eredetileg 2014. április 16-ra, a holokauszt magyarországi emléknapjára tervezték.
Az épület 2015-re 7,5 milliárd forintból elkészült, ám a kiállítás soha nem nyílt meg. A projekt első felelőse, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége között szakmai és politikai vita támadt a kiállítási koncepció miatt. A nemzetközi tekintélyű szervezetek, köztük az izraeli Jad Vasem képviselői is kiváltak a Sorsok Háza tanácsadó testületéből, tartva attól, hogy a magyar hatóságok felelősségét mentegető kiállítást készítenek.
A kormány végül 2015-ben leállította a beruházást, Schmidt Máriától megvonva a bizalmat. 2018-ban újabb kísérlet következett: a Mazsihisszel ellenséges, a kormánnyal kevésbé kritikus viszonyt ápoló Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kapta meg a projektet Köves Slomó vezető rabbi irányításával, kétmilliárd forint támogatással. A washingtoni székhelyű Gallagher and Associates nemzetközi kiállításfejlesztő céget is bevonták a munkába.
Köves Slomó 2020-ban még optimistán nyilatkozott, hogy a kiállítástervezés utolsó fázisában vannak. A kiállítási koncepció 2021-re el is készült „Élet fája – Éc Hájim” néven, több ezer órányi életútinterjút rögzítettek a holokauszt túlélőivel.
Azonban sem másfél év múlva, sem később nem nyílt meg a kiállítás.
A Józsefvárosi pályaudvar területe évek óta vitatott helyszín, különböző fejlesztési elképzelések láttak napvilágot. Felmerült strand- és gyógyfürdő létesítése, de erre sosem volt konkrét kormányzati támogatás vagy rendelet. 2018-ban a Maccabi Európa Játékokhoz kapcsolódóan terveztek sportlétesítményeket, köztük kézilabdacsarnokot és strand-gyógyfürdő kombinációt a Sorsok Háza és a sportpályák közötti területen, de ezek a tervek sem valósultak meg.
Pedig a strand ötletét rendre előveszi Sára Botond is, leginkább akkor, amikor választási kampány van. 2019-ben az önkormányzati választások idején a próbafúrásokat mutatták be.
Aztán 2024-ben ismét elővette a témát, pont megint választási kampány idején, ismét azt ígérve, hogy megépítik a strandot.
2023 szeptemberében a kormány visszavonta az egykori Józsefvárosi pályaudvar és a volt MÁV Északi Járműjavító területén tervezett közcélú beruházásokról szóló kormányhatározatokat is – ezzel végleg elkaszálva a korábban már csúszó beruházásokat.
2024 szeptemberében a kormány váratlanul visszavonta a Sorsok Háza megnyitásához szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározatát is. A Miniszterelnökség nemcsak a kiadások visszavágásával indokolta a döntést, hanem azt is kiváltó okként jelölte meg, hogy „sem a múzeum tartalmáról, sem annak működtetése kapcsán nem jött létre egyetértés a zsidó szervezetek között”.
Tavaly ősszel írtuk meg, hogy a Mazsihisz vezetője és a kormány közötti tárgyalásokon felmerült, hogy egy zsidó sportmúzeum is születhet a Sorsok Háza helyén, erről Grósz Andor, a Mazsihisz vezetője nyilatkozott.
Az üresen álló épület állagmegóvása és őrzése
évente 80 millió forintba kerül az államnak.
A törvényjavaslat szerint az MTK mellett a lokáció is szólhatott a döntésnél, hiszen az egykori pályaudvar mögött ma is MTK-s edzőpályák találhatók, illetve a környéken van az egyesület futball- és kézilabdastadionja is. (A Sorsok Házát az MTK Budapest sportegyesület kapja meg, nem az NBI-es labdarúgócsapatot működtető MTK Budapest Labdarúgó Zrt. – a szerk.)
A törvényjavaslat a Sorsok Háza mellett két további telket is átad az MTK-nak „a Brüll Alfréd Ház – Magyar Zsidó Örökség Parkja beruházás megvalósítása céljából”. Ezt írta ki Deutsch Tamás is a Facebookra:
„A volt Sorsok Háza területén létrejön a Brüll Alfréd Ház – Magyar Zsidó Örökség Parkja, Budapest új kulturális és oktatási központja, közösségi tere.
Részletek hamarosan.”
A mostani döntés különlegessége, hogy egy múzeumnak épült házat kap meg egy sportegyesület. Az MTK a Sorsok Házát adottságai miatt sport célra aligha, legfeljebb reprezentációra használhatja. Eleve kérdés az is, hogy olyan tartalommal, mint a zsidóság és a sport kapcsolata, érdemes-e önálló múzeumot nyitni Magyarországon. Kétségtelenül izgalmas és színvonalas időszaki kiállítást lehetne a témából rendezni, de hogy önálló múzeum legyen erről, talán nem túlzás erős túlzásnak nevezni.
A klub elnöke Deutsch Tamás politikus, az ügyvezető elnöke pedig Deutsch Péter, az öccse. Deutsch Tamást és a klub kommunikációs igazgatóját is próbáltuk telefonon elérni – sikertelenül.
A mostani fejlemény újabb fejezetet nyit a Sorsok Háza történetében, amely a kormányzat emlékezetpolitikai megközelítésének változásait is tükrözi. Míg korábban tisztán holokausztmúzeumként funkcionált volna, most sporttal és közművelődéssel kapcsolatos célokat szolgálhat. Az átadás időzítése sem véletlen: a kormány a holokauszt 80. évfordulójához köti a döntést, hangsúlyozva, hogy az MTK „a magyarországi zsidó közösséghez folyamatosan és ezer szállal kötődő sportklub”. Az MTK a 2019-es, Budapesten rendezett Maccabi Európai Játékok több versenyéhez is biztosította a helyszínt.
A Sorsok Háza története így az Orbán-kormány nagyratörő, de gyakran megvalósítatlan kulturális projektjeinek jelképévé vált,
amely már több mint egy évtizede várakozik arra, hogy végre értelmet nyerjen.
Fotók: Karancsi-Albert Rudolf
