Pszichoszomatikus szemlélet a Mikszáth téren

2026. május 19.

Időt kell szánni a betegekre

Hegedüs Dávid Áron június 1-jétől hivatalosan is átveszi Dobó Katalin praxisát. A pályakezdő családorvos holisztikus, pszichoszomatikus szemléletű gyógyító, eredetileg nem orvosnak készült. Arról beszélgettünk, hogyan került mégis az orvosi pályára, kik hatottak rá, és milyen módon közelít a betegekhez.

„Egy betegünk sírva jött be, mert nehezen kapott levegőt. Semmilyen vizsgálat nem magyarázta, miért fullad. Fél órát beszélgettünk, utána kértem, hogy másnap jöjjön vissza. Otthon megírta e-mailben, hogy köszöni szépen, már nem fullad” – a történet jól szemlélteti, milyen orvos Hegedüs Dávid Áron. A Mikszáth téri rendelő pályakezdő háziorvosa június 1-jétől hivatalosan is átveszi Dobó Katalin praxisát.

Hegedüs Dávid Áron pszichológus szeretett volna lenni. Háziorvos nagyapja javasolta, hogy próbálja meg az orvosit. „Hatodéven, amikor elmentem háziorvosi és belgyógyászati gyakorlatra, rájöttem, hogy a pszichiátria és a belgyógyászat ideális fúziója a holisztikus szemléletnek.” Ezzel a gondolattal kezdte a háziorvosi rezidensképzést, és azóta is ezzel a szemlélettel fordul a betegekhez.

Tanulmányait Pécsett végezte, a gyakorlatát Oberling János mellett Magyarhertelenden. Rezidensévei után szeretett volna környezetet váltani, ezért amikor meglátta, hogy Dobó Katalin, a Mikszáth téri rendelő háziorvosa helyettest keres, kapott az alkalmon, ugyanis a doktornő pszichoszomatikus szemlélettel viszi a praxisát már 40 éve. „A doktornő egyszerre belgyógyász, háziorvos és pszichoterapeuta, számomra egy nagyon fontos tanulási lehetőség volt. Néha tátott szájjal néztem, hogyan beszél egy fejfájós beteggel: nem kellett hosszú kivizsgálásokat csinálni, mert megoldotta pszichés vezetéssel.”

A fiatal orvos 2025 februárjában kezdett a Mikszáth téri rendelőben dolgozni. Szemléletmódja és a kommunikációja hamar bizalmat épített a betegek körében. „A nagyapám mutatta meg, hogyan kell empatikusan, de szakmailag is megfelelően foglalkozni a betegekkel.” Hegedüs Dávid Áron nem csak a fizikai tüneteket, a laboreredményeket nézi,

a betegek kommunikációját, lelkiállapotát is figyeli, ugyanis rengeteg betegség vagy tünet nem feltétlenül fizikai elváltozás következménye.

Nagyon gyakran a stressz, egy nehéz élethelyzet, a személyiségből adódó szorongás képes tüneteket vagy betegséget produkálni. „Oberling János doktor a rezidens éveim alatt arról mesélt, hogy generációkon keresztül hogyan hatottak egymásra családon belül a betegek. Például egy harmadik generációs fiatalembernél hogyan alakultak ki bizonyos lelki attitűdök, hogyan örökölt betegségeket, hajlamokat, életmódot a viselkedésminta alapján.”

Hegedüs Dávid Áron szereti megfigyelni az apró részleteket. Mint mondja, az egyik legfontosabb, hogy mindenre legyen rálátása, szerinte

a háziorvosok egyfajta menedzserek az egészségügyben.

Szintén nagyon fontos, hogy megtalálja a hangsúlyt, amire az adott betegnek szüksége van. „Ez inkább művészet, mint tudomány” – mondja. Szerinte valakinek határozottságra van szüksége, más beteget be kell vonni a döntéshozatalba, és olyan is van, akinek meghallgatásra van szüksége. A lényeg, hogy rá kell szánni a betegekre az időt, mert lehetséges, hogy így nem jön vissza ugyanazzal a problémával még tízszer.

A beszélgetések során nagyon hamar képbe kerül a betegek magánélete. „Ha van egy konkrét panasz, végigmegyünk a fizikai tüneteken, megvizsgálom, és ha azt látom, hogy egyelőre nincs piros betűs probléma, akkor meg szoktam kérdezni, mennyi stressz éri mostanában? Rendre előjön, hogy igen, akkor kezdődött a fejfájása, amikor történt valami a magánéletében.” Ugyanakkor fontos meghúzni a szakmai határokat. „Természetesen figyelembe vesszük a magánéleti faktorokat, de tudni kell azt mondani, hogy ez már nem a mi hatáskörünk, hiszen végtelen időnk nincs, és végtelen kompetenciánk sincs, ilyenkor megfelelő szakember felkeresését javaslom.”

Fotók: Karancsi-Albert Rudolf

Kapcsolódó cikkek

2026. augusztus 24.
Kevesen tudnak a permakultúra ismérveiről, pedig az ember természettel való együttműködését alapul vevő tervezői rendszert nem csak egy vidéki telken, akár Józsefváros közepén is lehet alkalmazni.
2026. augusztus 24.
Tárgyalásokat kezd a kormány a MOHU-val a hulladékgazdálkodási koncesszió átalakításáról. A cég működését az elmúlt években számos kritika érte, ugyanakkor a jelenlegi koncessziós szerződés értelmében még több mint 30 évig monopolhelyzetben lennének.
2026. augusztus 24.
Többek közt a nők társadalmi részvételére, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre és a biztonságra terjed ki az az amerikai kutatás, amely szerint Magyarország is benne van a 35 legmagasabb pontszámot elért országok között.

További cikkek

2026. augusztus 24.
A Blaha Lujza térre tervezett Setét Jenő-emlékmű még meg sem épült, máris vita alakult ki körülötte. A kritikusok szerint a két hatalmas gömbből álló alkotás nemcsak túl absztrakt, hanem éppen fordítva beszél különbözőségről és egyenlőségről, mint ahogyan Setét Jenő. A terv támogatói szerint viszont a mű feltűnő, modern, és többféleképpen értelmezhető, amit ráadásul a bíráló bizottság egyhangúlag választott győztesnek.
2026. augusztus 23.
A múzeum legifjabb munkatársát kérdeztük arról, hogy egy fiatal hogyan választja a múzeumot hivatásnak, és mit is jelent neki a múlt feltárása.
2026. augusztus 21.
Augusztus 27-én ismét közös sétával nyitják meg az új nevelési évet a józsefvárosi óvodások, szüleik és pedagógusaik. A Kálvária téren 16.30-tól az Adj egy pacsit! együttes ad koncertet, a programhoz pedig idén először a kerületi bölcsődék is csatlakoznak.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.