Nézzünk kísérleti és rövidfilmeket, mert jók! A MAFSZ szakmai válogatásában kialakított program egyszerre ad képet a magyar rövidfilm, kísérleti film, animáció elmúlt évtizedeiről, és tesz hozzáférhetővé eddig az interneten nem fellelhető, vagy a mozgóképek milliói közt elsikkadó alkotásokat.
Először orvosok filmeztek
Hogy mit is csinál a József utcában székelő MAFSZ, korábbi cikkünkben már megnéztük. Győri Csilla ügyvezető titkár most adott egy kis összefoglalót a szervezet történetéből: a szövetség jogelődje 1931-ben alapult meg az Oktogonon egy kávéházban, tehetősebb emberek (orvosok, gyárigazgatók) közreműködésével, mert a 30-as években a filmezés még úri passzió volt. Így az első amatőrfilmek orvosi beavatkozásokról szóltak. A második világháborúban bombatalálat érte a szövetség székházát, így sok film odaveszett. Az 50-es években nem lehetett aktív a szövetség, 1966-ban indult újra a filmélet – szövetkezeti beszámolók, hadi témájú alkotások születtek.
Egyre népszerűbbek lettek az amatőrfilm-klubok, egyre több ilyen lett az országban, és ezek ernyőszervezetévé lett a MAFSZ. Amely aztán elkezdett tájegységi szemléket szervezni, versenyeztette is ezeket a filmeket. A 80-as évek végére megjelentek az első videókamerák, és a Kőbányai Stúdióban a józsefvárosi díszpolgár Szomjas György vezetésével színvonalas videós filmélet zajlott olyan nevekkel, mint Szőke András vagy Czabán György, aki a MAFSZ elnöke most. A 80-as évektől az amatőrfilmesek már inkább függetlenfilmesnek hívták magukat.
Az amatőrfilmek érdekessége a cenzurázatlanság, hogy kendőzetlenül, nyersen mutatják a valóságot, magyarázza Győri. Az Országos Függetlenfilm Fesztivál, amiből 2024-ben volt a 69., nagyon színes mezőnyt vonultat fel, ezekben az években jó 100 nevezett alkotással, melyek közt van függetlenfilm, animáció, kísérleti film. Jeles András, Bódy Gábor, Rév Marcell vagy az On the Spot-os Takács András is ebben a szférában indult, sőt Kern András is készített függetlenfilmet. A fesztiválokon a verseny és a vetítés mellett az is fontos, hogy egy szakértő zsűri és a közönség megbeszéli a vetítések után a filmeket, emeli ki Czabán György, ezek a háromnapos szenvedélyes kurzusok – „van sírás, őrjöngés” – a vetítések után felérnek egy intenzív workshoppal, rengeteget tanulhatnak az alkotók.
A filmekből, a mezőnyből erősen visszaköszön a jelen idő hangulata. 2024-ben sok film foglalkozott a halállal, a halál utáni élettel, de az is kiderült, hogy „az idősebb nőknek is van szexuális élete”, említ példákat Győri. Konkrét politikai vagy vallási propaganda nem szerepelhet, ennyi tartalmi megkötés van, illetve a marketingcéllal készült filmek sem indulhatnak. A YouTube-ra, TikTokra filmes tartalmak milliói készülnek – ezt nem akarná becsatornázni a MAFSZ a versenyekre, de ha valami formailag, filmnyelvileg működik, érdekes, akkor persze nevezzen be. Rengeteg diák csinál filmeket filmes szakokon vagy középiskolában.
A rövidfilm iszonyú szerencsétlen műfaj, mert nem nagyon lehet őket látni, régen a mozifilmek előtt voltak kisfilmek, ma fesztiválokon, szemléken, a Friss Húson lehet látni ilyeneket, teszi hozzá Czabán. Sok filmnek a jogi háttere sem tiszta (nincsenek meg a felhasznált zenék, művek felhasználási jogai), ezért sem könnyű őket vetíteni.
Ezért is jó, ha az ilyen online filmklubok, mint a miénk, láthatóvá teszik őket.
A MAFSZ virtigli civil szervezetként igyekszik összefogni és együttműködni más kerületi szervezetekkel: vannak eseményeik a Lumen és a Főfotó kávézóban is, és számos együttműködés valósul meg a filmes Buharov testvérek fémjelezte Dobozi21-gyel (lesz egy kétnapos fesztivál együtt velük a H13-ban), a (most már nem kerületi) Tilos Rádióval (Pergő Képek címmel megy ott filmeseket bemutató műsoruk) – és a sor folytatható sokáig. Józsefváros pedig a civil helyiségprogrammal támogatta a MAFSZ-ot, de más együttműködés is lehetséges a jövőben. És vannak még ötleteik bőven, a megvalósítás nehéz a nem túl rózsás anyagi helyzet miatt.
Fotók: Karancsi-Albert Rudolf
