„A fagylalt ára 400 forint körül mozog, persze vannak kiugró esetek felfelé és lefelé is. A fagylalt eladásából származó bevétel még mindig életbevágó a legtöbb cukrászda működésében, ebből próbálnak tartalékot képezni a nehezebb időkre, amikor csak sütemény eladásából van bevételük” – adott egy gyors helyzetjelentést még augusztus elején a Portfóliónak Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke, aki szerint a sokszorosára emelkedő energia- és nyersanyagköltségek miatt valószínű, hogy év végéig üzletek bezárására lehet számítani.

4-5 eurós süteményárak lennének jogosak

A helyzetet még az is árnyalja, hogy továbbra is munkaerőhiány van. „Aki megteheti, vagy pályázat útján be tudja szerezni, annak a gépesítés lehet a munkaerőhiányra a legjobb megoldás. A profi modern gépek sokat segítenek a termelésben, pontosak, és ki tudnak váltani egy-két szakembert” – magyarázta a nem mindenki számára elérhető, mégis egy lehetséges módját a költségek féken tartásának Erdélyi.

Elmondta, akárhogy is, ahhoz hogy egy cukrászdát a mostani helyzetben megérje működtetni, a süteményeket bécsi árakon, tehát 4-5 euróért (átszámítva 1600-2000 forintért) kellene értékesíteni. Ezt azonban itthon csak egy-két hely teheti meg, azok, akik prémium termékeket árulnak.

Ezek alapján megkérdeztük két józsefvárosi helynél, egy cukrászdánál és egy kávézónál, ők hogyan látják saját vállalkozásuk helyzetét.

„Ha a nyersanyagaink ugyanolyan mértékben drágulnak ezután is, mint idáig, akkor kénytelen vagyok árat emelni természetesen – kezd bele mondandójába a sütipult mögül a Harminckettesek terén lévő Kristály cukrászda tulajdonosa. – Azért nem fogunk dolgozni, hogy hazulról hozzuk be a pénzt egy vállalkozásba. Ez is, mint minden más vállalkozás, nyereségorientált” – mondja zaklatottan.

Amikor januárban nyitottak, akkor emeltek árat idén először, aztán egyszer tavasszal, és most két hete is 10%-ot.

A bezárás is benne van a pakliban

„Amit a tévében hall egy átlagember, azt gondolom, messze nem igaz – folytatja –, konkrét példát hozva: a 25 kg-os kiszerelésű teavaj tavaly nyár elején nagykereskedelmi áron 1300 Ft volt plusz áfa kilónként, most 3170 Ft plusz áfa. Ebben az esetben 243,8 %-os alapanyagár-növekedést jelent. Mindemellett igyekszem szinten tartani a fizetéseket, hiszen ugyanott vesszük mindannyian a párizsit, a kenyeret, a tésztát” – mondja.

170 ezer forintról 322 ezer forintra ugrott a villanyszámlája május környékén – és egyelőre nem látja, hogy télre meddig nő. A várható gázszámláról még nincs információja. „Miközben fölhívja az ember az MVM-et, megadják, hogy joule-ban mennyi lesz várhatóan, a hírekben köbméterben beszélnek a megfagyási minimumról.

Érdekes egyébként, hogy a 15. kerületben is van egy üzlete a tulajdonosnak, ahol elmondása szerint csak 10%-kal többért kapja a gázt ugyanolyan fogyasztás mellett, úgy, hogy az ottani cukrászda is hasonló paraméterekkel rendelkezik, mint az itteni.

Arra a kérdésre, hogy fenyegeti-e őket a bezárás, a tulajdonos azt válaszolta, hogy megjósolhatatlan, annyira egyik pillanatról a másikra történnek változások. A covid alatt is 10%-ra csökkent a forgalom, ezért akkor hirtelen kellett a bezárás mellett dönteni. Reméli, ez most nem következik be, „de majd októberben kiderül, hogy ki mennyire dől a kardjába”.

A Műterem kávézó tulajdonosát is megkérdeztük a témában.

„Úgy kell elképzelni, hogy a tejet – amiből nálunk sok fogy – eddig megvettük körülbelül 220 forintért, most 400 forintért vesszük” – mondja a kávézó tulajdonosa. A kávé pedig külföldről érkezik, euróban történik a kifizetés. A rossz forintárfolyam, a szállítási költségek emelkedése és a pörkölés költségének drágulása miatt 20-25%-kal emelkedett a kávé beszerzésének ára. „Most kaptunk egy 300 ezer forintos villanyszámlát, ami eddig 70-80 ezer forint volt.

Idén augusztus utolsó előtti hetén emeltek csak árat, 10-15%-ot, de az a baj – teszi hozzá –, hogy muszáj lesz még emelni, mert ez így jelenleg kigazdálkodhatatlan.

„Mennyit kérjek egy kávéért? 2000-et?”

Szerencsére ez a kávézó Attilának inkább szerelem, mint megélhetési forrás, egy másik munka mellett foglalkozik vele. „De amikor épp fellélegezne az ember – mondja –, akkor a nyakunkba vágnak egy 400 ezer forintos idegenforgalmi adót.”

Tavaly és idén év elején emeltek fizetéseket, de most nagyon rossz a helyzet. Az utolsó, amit szeretne, hogy embert kelljen kirúgni, de nem lát már más olyan hatékonysági csavart, amivel a mostani helyzetet meg lehet oldani. Tulajdonosként korábban nem foglalkozott napi ügyekkel, de most rá van kényszerülve, hogy azonnali megoldást találjon.

Tavaly és idén év elején emeltek fizetéseket, de most nagyon rossz a helyzet. Az utolsó, amit szeretne, hogy embert kelljen kirúgni, de nem lát már más olyan hatékonysági csavart, amivel a mostani helyzetet meg lehet oldani. Tulajdonosként korábban nem foglalkozott napi dolgokkal, de most rá van kényszerülve, hogy azonnali megoldást találjon.

Mégis mennyit kérjek el egy kávéért? Ezret, ezerötöt, kétezret? Most voltam külföldön, ahol 10-20 euró között voltak a kávék, de itthon ennyit kitől kérsz el?”

Most egy presszókávé 500 Ft, duplapresszó 700 Ft, tejeskávék 1000 körül. Minden minőségi alapanyagból.

Egyébként hozzáteszi, hogy egyetértene az idegenforgalmi adóval, ha látná, hogy hova megy az a pénz, hogy az utcákat például rendben tartják cserébe. Ez egy kis vállalkozás, egészen kicsi, itt 400 ezer forint nagyon sokat számít. „Három embernek biztosítunk munkahelyet most, de ilyen költségek mellett ezt nem fogjuk bírni” – mondja. Szerinte ilyen adókat sokkal konszolidáltabban kéne kiszabni, például forgalom vagy bevétel alapján arányosítva.

Valami programot várna az államtól, vagy akár az önkormányzatoktól. Például járulékkedvezmény, ha azt látják, hogy teljesen rendben működik egy cég, több alkalmazottat is foglalkoztat.

De a rezsilimit is így önmagában baromság szerinte, mert ha van valakinek egy több száz négyzetméteres háza, és benne lakik több generáció, akkor az bőven a meghatározott átlag alá esik, pedig sokaknak biztosít fűtött otthont. Miért nem személyenként szabják a szabályokat? Szerinte, aki milliárdos, vállaljon többet, mert többet is vesz el a közösből. Ez, ami most van, nem közteherviselés. A szegények fizetnek meg mindent.

Az egyik ismerőse egy kis pizzériát üzemeltet saját maga, ő gyúrja a pizzát, ő süti, ő állt bent a pultban, nem spórolja ki belőle a munkát. A hölgy azt mondta, hogy ahhoz, hogy ne kelljen bezárnia 2500 forintért kellene adnia egy szelet pizzát.

„Ennyiért meg ki veszi meg? Senki. Nincsenek itthon ilyen fizetések.”

Attila szerint ez, ami most van, hosszú évek elhibázott politikája. Pedig ez egy nagyon jó ország lehetne.

Fotók: Mile Máté