A településterveket építészek, urbanisták és más magasan képzett szakemberek állítják elő, és leginkább az önkormányzati bizottságok és a képviselő-testület vitatkoznak róluk. Egy ilyen bonyolult tervezet bevonása a részvételiség folyamatába merész, de nagyon szimpatikus elgondolás. Most ebbe kezdett bele a Józsefvárosi Önkormányzat Városépítészi és Közösségi Részvételi Irodája (KRI), és elsőként a Corvinnegyed és Losoncinegyed lakóit hívták el városi sétára, majd közösségi tervezésre, fórumra. A séták és fórumok más városrészekkel folytatódnak szeptembertől, öt ilyen tervezési alkalom lesz még.

Józsefvárosban a közösséget érintő kézzelfogható, építéssel, beruházással kapcsolatos terveket szokás szerint véleményeztetik a helyiekkel, ez történt például 2024-ben a Békési, Kölcsey és Scheiber Sándor utcák átalakítási koncepciójának kialakításakor, vagy idén májusban a Német utcai iskolautca-fórumon. Elvontabb kérdésekben is folyik társadalmi egyeztetés, ez történt 2023-ban a roma stratégia kialakításakor.

A Településterv azonban egészen összetett, és olyan részei is vannak, amik távol esnek a mindennapi tapasztalatainktól. Eleve három rész alkotja: a jövőképet, stratégiai célokat megfogalmazó településfejlesztési terv, a kerületi építési szabályzat a meghatározó helyi előírásokkal és a részletszabályokkal, és a konkrét beépítési és településképi szabályzatok.

A szervezők ezért nem a megszokott fórumbeszélgetésben gondolkodtak, olyan módot kerestek, ami az elvontnak látszó témát közelebb tudja hozni az emberhez. A fórum ezért a Corvin mozi előtt kezdődött, ahonnan Perényi László főépítész vezetésével körsétát tettünk a két negyed fontosabb részein. Itt aztán élőben láthattuk, mi az, ami megfelel a településképi előírásoknak, és mi az, amin változtatni kellene. Vagy éppen a szabályzatoknak kellene jobban a valósághoz illeszkedniük, mondták többen is, akik közös képviselőként mindennap szembesülnek azzal, hogy egy régi ház esetében, amikor a legszükségesebb javításokra sincs elég pénz, milyen reménytelen elvárni azt, hogy a klímákat vagy a kicserélt ablakokat a szabályok szerint megváltoztassák. Az építészek beszélnek – joggal – illeszkedő párkánymagasságról és szintterületi mutatóról, mi legfeljebb azt mondjuk, „hogyan terpeszkedik az az új ház?”, vagy „ennyi új lakónak már nincs tere ebben a kis utcában”. A séta, ha nem is ilyen direkt módon, de segített abban, hogy a fórum későbbi részében értelmezni tudjuk az elénk terített térképeket, amik alapján készül a Településterv is.

Erre a közös munkára a Grundban került sor, ami szimpatikus választásnak tűnt először, de a zajos vendégsereg bizony eléggé zavaró volt, mert egymás szavát is alig értettük. A következő alkalommal jobb lenne csendes helyet választani, akár kihasználni az új ügyfélszolgálat terét, ahogy a Német utcai fórum esetében volt, akkor remekül lehetett beszélgetni.

A fórumnak ez a része egyfajta műhelymunka volt, amit a World Café elvei alapján szerveztek. A településterv három részének kérdéseit három asztalnál beszéltük meg, és egy közel félórás beszélgetés után minden asztal tagjai más asztalhoz ültek le, így végül az összes résztvevőnek képe lehetett mindhárom témakörről. Ez egy rendkívül hatékony módszer, amit a KRI munkatársai profin alkalmaznak, ám ez esetben a zaj miatt kevésbé működött.

A Településterv a kerület jövőjét hosszú távon meghatározó dokumentum, a most folyó munka idén májusban kezdődött. Itt megnézheti és letöltheti a Corvin- és Losoncinegyed kapcsán készített prezentációt, ami mélyebb betekintést ad ebbe a folyamatba. Ezt már a Csarnoknegyedben élőknek is érdemes tanulmányozniuk, mert a következő hónapban náluk folytatódik a részvételi folyamat.

Az első alkalomnak megvoltak tehát a gyerekbetegségei, és ezt a fontos, de alapvetően szakmai témát az előzetes felhívásokban sem sikerült eléggé kibontani. Pedig az önkormányzat honlapján, a tájékoztatóban vannak olyan alapvető kérdések, amiket érdemes a fórumon feltenni, és elindíthatják a közös gondolkodást:

• Milyen építési szabályok vonatkoznak az egyes telkekre?
• Milyen magánfejlesztések várhatók a környéken?
• Mitől szerethető, karakteres és rendezett a negyedem?
• Milyenek a környék épületei, üzletportáljai, közterei?
• Mit érdemes megőrizni, min lenne érdemes változtatni?
• Hogyan lehetnek közérthetőbbek a településképi szabályok?
• Milyen legyen Józsefváros 5–10 év múlva?

Fotók: Huszár Boglárka