A Józsefvárosi Önkormányzat kétévenként végez reprezentatív felmérést. 2023-hoz képest a 2025-ös eredmények jelentős változásokat mutatnak a kerületi közhangulatban és politikai preferenciákban. A 21 Kutatóközpont augusztusban készített 800 fős telefonos közvélemény-kutatása szerint, miközben az országos helyzet megítélése tovább romlott, addig a kerületi elégedettség látványosan javult.

Háromszorosára nőtt a fideszes szavazók elégedettsége

A kutatás talán legfontosabb eredménye, hogy a józsefvárosiak körében markánsan szétválik az országos és a kerületi helyzet megítélése. Magyarországgal kapcsolatban 10 százalékponttal nőtt a pesszimisták aránya 2023-hoz képest, míg ezzel párhuzamosan Budapest és különösen Józsefváros megítélése jelentősen javult. A fővárossal kapcsolatban 10 százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint jó irányba mennek a dolgok (29-ről 39 százalékra), a kerületben pedig kifejezetten látványos a javulás: 2025-ben a válaszadók fele, 50 százaléka mondta, hogy jó irányba fejlődik Józsefváros, szemben a 2023-as 33 százalékkal.

Ez a 17 százalékpontos javulás minden társadalmi csoportban megfigyelhető.

A legoptimistább a fiatal generáció: a 30 év alattiak 68 százaléka szerint jó irányba mennek a dolgok Józsefvárosban. Területileg a Külső-Józsefvárosban lakók a legelégedettebbek, 54 százalékuk pozitívan ítéli meg a kerület fejlődését.

Politikai földcsuszamlás a kerületben

A javuló kerületi helyzet megítélése jelentős politikai átrendeződéssel párosul. A Fidesz támogatottsága drámaian, 29 százalékról 17 százalékra csökkent két év alatt. Ezzel szemben a TISZA Párt vált a legnépszerűbb politikai erővé a kerületben: a megkérdezettek 35 százaléka szavazna rájuk. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 11 százalékos támogatottsággal a harmadik legnépszerűbb párt, míg a DK és a Mi Hazánk egyaránt 3 százalékon áll. Egyéb pártot 1 százalékban említettek a kerületiek.

Parkok és köztisztaság: siker és kihívás

A kerületi szolgáltatások megítélése szinte minden területen javult az elmúlt két évben. A legnagyobb elégedettség a parkokkal és zöldfelületekkel kapcsolatban tapasztalható: 64 százalék szerint javult a helyzet ezen a területen. A gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztésével is elégedettek a józsefvárosiak: 55 százalékuk szerint javulás történt.

A legnagyobb probléma továbbra is a hajléktalanság: a válaszadók 58 százaléka szerint romlott a hajléktalan emberek helyzete az elmúlt négy évben. A köztisztaság megítélése szintén inkább negatív, bár ez a terület is jobban teljesít, mint 2023-ban. A kérdésben a köztisztaságot (25%) és a hajléktalanságot (18%) emelték ki a leggyakrabban a kerület legnagyobb problémájaként. Figyelemre méltó, hogy a droghasználat és a közbiztonság említése magasabb arányban jelent meg (12 és 14%), mint 2023-ban (8-8%). Ezzel szemben a parkolás mint probléma jelentősége csökkent: míg két évvel ezelőtt 12 százalék, idén már csak 5 százalék említette ezt fő nehézségként.

Köztérfelújítások: a legnépszerűbb intézkedés

Kimondható: az önkormányzati intézkedések széles körű támogatást élveznek. A leginkább támogatottak a köztérfelújítások, a bérház- és lakásfelújítások, valamint az óvodai és bölcsődei fejlesztések – ezeknek 90 százalék feletti a támogatottsága. A Józsefvárosi Múzeum létrehozását a válaszadók 83 százaléka, a nyilvános köztéri illemhelyek megnyitását szintén 83 százalék, az új önkormányzati ügyfélszolgálatot pedig 76 százalék támogatja.

A közlekedési intézkedések körül megoszlik a közvélemény: a forgalomcsillapítást és a kerékpáros közlekedés fejlesztését a válaszadók kétharmada támogatja, közel harmada ellenzi. Érdekesség, hogy a kormánypártiak többsége mindkét intézkedést ellenzi, míg más csoportokban egyértelmű a többségi támogatás.

Prioritás: lakhatás, biztonság, tisztaság

Amikor arról kérdezték a józsefvárosiakat, mire költenének többet a kerületben, három fő cél rajzolódott ki. Az önkormányzati ingatlanok felújítására a válaszadók 26 százaléka költene, ezt szorosan követi a közbiztonság javítása 24 százalékkal, harmadik helyen pedig a köztisztaság áll 20 százalékkal.

Az önkormányzati ingatlanok felújítására különösen a 65 év felettiek, az alapfokú végzettségűek és a több mint 20 éve a kerületben élők költenének. A közbiztonságra a kormánypártiak és a tősgyökeres józsefvárosiak fordítanának több forrást, míg a köztisztaságra a fiatalok, a jobb anyagi helyzetben lévők és a Palotanegyedben lakók áldoznának többet.

Kormányzati nagyberuházások: vegyes fogadtatás

A kerületet érintő kormányzati nagyberuházások lebonyolítása hátrányosnak tűnik a helyi lakosság szemében. A Pázmány Campus bővítéséről a józsefvárosiak 54 százaléka hallott, és azok között, akik tudnak róla, 49 százalék hátrányosnak látja, míg csak 32 százalék tartja előnyösnek a fejlesztést. A munkálatokkal járó bontásokat és építkezéseket inkább negatívan ítélik meg az emberek.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tervezett bővítésével kapcsolatos Diószegi (és más) utcai állami kisajátításokról hasonló arányban (58%) tájékozottak a kerületi lakosok. Azok körében, akik hallottak róla, 67 százalék helyteleníti, mindössze 17 százalék helyesli az intézkedést. A Diószegi-ügyben érintettek lakhatásának rendezésével kapcsolatban a többség (56%) nem bízik abban, hogy a kormány megoldást talál, míg a válaszadók harmada (33%) optimista.

Kormányváltás és önkormányzati források

A józsefvárosiak több mint fele (51%) úgy gondolja, hogy 2026-ban kormányváltás esetén jutna több központi forrás az önkormányzati feladatok ellátására, míg csak tizedük szerint jelentene több pénzt a jelenlegi kormány maradása.

Transzparencia és állampolgári részvétel

Az önkormányzat tájékoztatásával a józsefvárosiak többsége elégedett: 65 százalékuk pozitívan értékeli ezt a területet, ami hasonló a 2021-es és 2023-as eredményekhez. A lakók döntésekbe való bevonásával kapcsolatos elégedettség pedig folyamatosan javul: míg 2021-ben 16 százalék, 2023-ban 24 százalék volt teljesen elégedett, addig 2025-ben már 26 százalék.

A részvételi költségvetésről 46 százalék hallott (6 százalékpontos növekedés 2023-hoz képest), és ami még fontosabb: a ténylegesen is részt vevők aránya látványosan nőtt. A részvételi költségvetésben résztvevők aránya 2 százalékról 12 százalékra, a közösségi tervezésben résztvevőké pedig 2 százalékról 13 százalékra emelkedett két év alatt. A legaktívabb korcsoport a 30–39 évesek: minden második harmincas részt vett valamilyen formában a kerület ügyeinek alakításában, minden negyedik pedig lakossági fórumon vagy közterületek közösségi tervezésében. A 18–29 évesek körében az ügyekbe való bekapcsolódási lehetőségekből a részvételi költségvetés a legnépszerűbb (20%).

Fotó: Mile Máté