Történetek a Tavaszmező utca 1-ből

2022. május 28.

„Kézben vitte az asztalon felejtett kézigránátot az oroszok után”

Rátótiné Görög Ágnes élete a Tavaszmező utca 1-es házhoz kötődik, amit még dédapja épített. A régi időkről kérdeztük, hogyan élték meg a történelem viszontagságait a békés polgári ház lakói, akik között festők, zenészek, tudósok és még Ady Endre savanyú unokatestvére is megtalálható volt.

A félerészben a Horváth Mihály térre néző épület a kerület egyik legszebb lakóháza – különlegessége az ívelt sarkán elhelyezett szobor –, Balázs Ernő, a pécsi postapalota, a terézvárosi távbeszélőközpont és számos iskola neves építésze tervezte és építtette a családjának a XX. első éveiben. Ő volt Görög Ágnes anyai dédapja.

Ugyanabban a lakásban beszélgetünk, ahol a dédpapa élt és dolgozott,

Ágnes eszmélkedése óta itt lakik. Úgy beszél a régi időkről, mintha nem múlt volna el nyolc évtized. A házról és lakóiról kérdezgetem, még ma is érezhető itt az a polgári atmoszféra, ami a régi Józsefvárost jellemezte. Nagyurak nem éltek itt, de szorgos mesterek, művészek és hivatalnokok igen, akik a Rákosi-érában hirtelen „deklasszált elemmé”, osztályidegenné váltak.

Ágnes történeteihez az 50-es évek és a forradalom adja a hátteret. „A bombázásra már emlékszem.

Megszólalt a sziréna, apám takaróba csavart, és rohantak anyámmal és három testvéremmel a hátsó csigalépcsőn, le a pincébe.”

Szomszédjuk, Gartner bácsi azzal cukkolta később, hogy a légópince síri csendjét azzal törte meg, „bili kell!”, mire röhögésben tört ki mindenki. Gartner Károlynak szikvíz- és Bambi-üzeme volt a szomszéd házban – 49-ben az állam einstandolta a Bambit, ez lett a kor üdítője –, „szerettem nézni föntről a kis háromkerekű teherautókat és lovaskocsikat, amikkel az árut szállították”, mondja Ágnes.

A ház gyerekricsajtól volt hangos:. „Nálunk volt a gyülekező, itt már volt hat gyerek, fogócskáztunk, fociztunk minden nap.” Ők 11-en laktak együtt, ahogy sok lakásban is több generáció élt együtt, kiegészülve a Rákosi-rendszer áldozatává vált rokonokkal és barátokkal.

Balázs Ernő műépítész emléktáblája a ház falán. Fotó: Huszár Boglárka

A régi lakókönyvet lapozgatjuk, lassan kirajzolódik, kik is éltek a házban. Az iparosok, kereskedők némelyike itt lakott, az üzlethez kapcsolódó földszinti lakásokban. Csaponda Matildéknak esküvői ruhakölcsönzője volt. A mai cukrászda helyén volt Srágli József asztalosmester konyhabútor szalonja, műhelye az utcai pincehelyiségben üzemelt. A kapu melletti kirakatos ajtó mögött dolgozott Meszler bácsi, a cipész. Glasneréknek a sarkon volt zöldségüzletük, és Wendle István szabó is itt élt.

A műteremlakásban lakott Edvi-Illés Jenő festőművész. A kis Ágnes feljárt hozzá rajzolgatni, a mester pálcikarajzokkal mutatta neki az ember mozgását. És kiderült az öreg piktorról,

amivel soha nem dicsekedett: hogy neki is kellett monumentális Rákosi-képet festenie egyszer.

Magyary Kossa Anina tápiósági földbirtokos volt a másik festőművész a házban. Ő nem festett Sztálin-képet, a háború után kendők és terítők festésével kereste kenyerét.

Balázs Ernő bérletjegye a milléneum évéből. Fotó: Huszár Boglárka

A gyerekzsivaj napközben zeneszóval keveredett. Darvas Károly egykori tisztviselő zongorát tanított, Kis Angyal Ernő, sok ismert melódia és magyar nóta szerzője pedig éneket. Felesége, Nemes Rózsa Ágnes emlékezetében „vándorénekes” volt a Déryné Színházban, operettekben játszott. Darvaséknál néha házikoncert volt a szomszédok szórakoztatására, és a háziak is szereplési lehetőséghez jutottak, amire máshogy nem volt módjuk.

Ady Endre unokatestvére, Ady Győző és a felesége is a házban lakott, „merev emberek voltak”, mondja Ágnes, nem barátkoztak senkivel. Helyükre egy vidám család jött, lányuk híres színésznő lett. Medgyesi Mária 1954-ben robbant be a Hintónjáró szerelem című filmmel, az Operettszínház örökös tagja és Jászai-díjas.

Két 56-os halottja van a háznak, és mindketten özv. Buócz Imréné Gizi néninél béreltek egy-egy szobát. Az egyik tüntetni volt a Parlamentnél október 25-én, a sortűz áldozata lett, a másik dohányozni ment fel a kapuhoz az óvóhelyről, lelőtték.

A forradalom alatt az oroszok átkutatták a házat. „Semmit nem találtak, és éppen elmentek, amikor

nyolcéves unokaöcsém kézigránáttal a kezében jelent meg.

Egy katona felejtette az asztalon. Ha visszajönnek, végünk. Papa vakmerő módon, kézben vitte a gránátot az oroszok után. „Tavárisi, tavárisi!”, kiáltotta és csak lerakta eléjük.”

A 90-es években Erki Edit, Józsefváros múltjának tudós kutatója is élt itt. „Sajnos nem ismerkedtünk össze”, mondja Ágnes. Ahogy az öregek elmentek és az új világ lakói költöztek a házba, itt is csend lett. Nemrég felfedezte, egyikük hegedül, a másik gitározik, „én meg szájharmonikázom”, de a vágyott házimuzsika még nem jött össze.

A Horváth Mihály tér az erkényről. Fotó: Huszár Boglárka

Ha Ön is hasonlóan kalandos történetekkel teli házban él, ossza meg velünk, írjon nekünk a szerkesztoseg@jozsefvaros.hu e-mail címre!

Nyitókép: Huszár Boglárka

Kapcsolódó cikkek

2026. október 23.
Ma délelőtt a Pollack Mihály téren tartották meg szép számú résztvevő körében a Józsefvárosi Önkormányzat közös tisztelgését 1956. október 23-a hősei előtt. Pikó András a forradalom innen induló fiataljainak önzetlen áldozatáról is beszélt.
2026. október 23.
Szobra áll a kerületben, a kalandos élete és halála filmre kívánkozik, mégis alig ismeri valaki a nevét. Jean-Pierre Pedrazzini sorsa az 56-os forradalomban fonódott össze végzetesen Józsefvárossal.
2026. október 22.
Alig néhány nappal a szabadlábra helyezése után ismét kábítószer-kereskedelem gyanújával fogtak el egy 42 éves nőt a józsefvárosi rendőrök. A gyanúsítottat október 15-én, tanintézmények közelében érték tetten, amint a rendőrség szerint drogot adott el.

További cikkek

2026. október 23.
Szobra áll a kerületben, a kalandos élete és halála filmre kívánkozik, mégis alig ismeri valaki a nevét. Jean-Pierre Pedrazzini sorsa az 56-os forradalomban fonódott össze végzetesen Józsefvárossal.
2026. október 22.
Szerelmet ígérő futtatók, külföldi munkával becsapott fiatalok, fizetés nélkül dolgoztatott hajléktalan emberek – az emberkereskedelemnek sokféle arca van. Október 17-én a H13-ból indult figyelemfelhívó séta Józsefvárosban. Három segítő szervezet képviselőjével beszélgettünk arról, hogyan kerülnek emberek kizsákmányoló helyzetbe, miért olyan nehéz onnan kilépni, és hogyan lehet újrakezdeni az életet.
2026. október 21.
Az 1956-os forradalom 70. évfordulóján Józsefvárosban filmekkel, kiállításokkal és korabeli naplókkal idézik fel a történteket, külön figyelmet fordítva a fiatalok és romák történeteire.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.