Az ünnepek alatt elcsendesedett a Magyar Rádió volt területén folyó bontási munka, ami a Pázmány Péter Egyetem új kampuszának építését készíti elő, de hétfőtől újra zajos és poros lesz a környék. A munkálatok két érdekes, kívülről nem látható részéről számolunk most be, melyet falak kötnek össze: a karácsony előtt felhúzott védőfal és az atombunker falai.
Tulajdonképpen egy harmadik fal is van, a mindent bekerítő kommunikációs fal, ami mögött a beruházók – az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem – zárkóznak el attól, hogy párbeszédet folytassanak az érdekelt lakossággal és az önkormányzattal. Az önkormányzat által kezdeményezett fórumon sem jelentek meg novemberben, bár ez kiváló alkalom lett volna az egyeztetésre, mert a szomszédos házak lakóin, a civileken kívül olyan érdekelt intézmények is részt vettek, mint az Andrássy Egyetem, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Trefort Gimnázium. Csak az építtetői oldal nem jelent meg (ismét), de erről több cikk részeként is beszámoltunk már.
A jövőt modellező védőfal
A Pollack Mihály tér és a Múzeum utca felől is látható az az állványrendszer, ami a bontás miatt most leginkább érintett Szentkirályi utca 29–31. udvari részét hivatott védeni a zajtól és a portól.
A házban lakó, a Pázmány Campus ügyében érintettek érdekében is tevékeny Józsa Árpád építésztől megtudtuk, hogy a falat akkor kezdték építeni, amikor a velük szemben lévő volt rádiós irodaházakat már lényegében elbontották és a még megmaradt atombunker bontását kezdték. Úgy véli, a lakók, civilek tiltakozása, „balhézása” késztette erre a bontó céget.
Egy igencsak drága megoldásról van szó, Józsa becslése szerint 40 milliós értékű építmény, ami lényegében egy óriási négysoros, 10-11 méter széles állványzat, ami a falat tartja. Ilyen mély támasztékra azért van szükség, hogy a mintegy 19 méter magas és 42 méter széles, 800 négyzetméteres falat a szél fel ne döntse. A fal két végén, a 27-es ház, illetve a 33-as ház falára záró merőleges részek vannak, ami további 8-10 méter hosszú, így az egész falfelület eléri az 1000 négyzetmétert.
A fal egy réteg OSB lapból és arra szerelt fa bordázatból áll, ami hőszigetelő anyagot tart. Ennek azonban minimális a hangelnyelő képessége, Józsa szerint „hangszigetelő funkcióra alkalmatlan”. A port azonban nyilván felfogja.
Egy kis kitérő: egy állami építkezésekben jártas építkezési szakértő véleménye szerint újabban az állványzat lett a közbeszerzések kedvenc pénztemetője, ami hagyományosan a fel nem mérhető mennyiségű beton és földmunka volt. Állítása szerint, míg magánberuházások továbbra is főleg egysoros állványzatokat használnak, állami beruházáson nem ritka az akár négysoros állványzat is, s a nyilván ehhez mért sokszoros ár. Az biztos, hogy ennél az építkezésnél három oldalon is állványzat húzódik.
Góth Gabriella egyik ablaka a Szentkirályi utcai ház kertjére néz, azonban oldalról, valahol az ő falánál ér véget az állvány egyik oldala. Érdekes fotót és videót kaptunk tőle, amin belülről látható, milyen is ez a fal.
A ház kertjének kerítésétől szűk egy méterre emelték, így már most érzékelhető, milyen hatalmas változást hoz majd a helyre felhúzott épület.
Józsa Árpád szerint „egy börtönudvar lesz, a földszinti alsó szintekre soha nem fog besütni a nap”, még akkor sem, ha valamivel távolabb lesz valószínűleg (az ÉKM már sokfélét mondott erről, ám a tervek még nem készültek el), de legalább 10 méterrel magasabb is lesz, mint a védőfal.
Hol a légoltalmi felelős?
Márkus Ferenc építész-aktivista, a Zöld Palotanegyedért képviselője érdekes információt osztott meg velünk a Rádió volt atombunkerével kapcsolatban.
Mivel ez egyike a legjobban megépített atombunkereknek, és a mai napig alkalmas lenne a feladatát betölteni, a Honvédelmi Minisztériumhoz fordult, hogy megtudja, mint védelmi létesítmény kinek a kezelésébe tartozik, s „rendben van-e, hogy háborús vészhelyzet idején épp egy atombunkert bontanak”.
A Honvédelmi Minisztérium válaszából azonban az derült ki, hogy a honvédelemben nem kapott szerepet a bunker: „A beadvány tartalmának áttanulmányozását követően megállapítottuk, hogy a leírtak alapján nem merült fel olyan kérés, amely miatt az ügyében a Honvédelmi Minisztérium bármely jogszabály által előírt, vagy lehetővé tett konkrét intézkedést tehetne. Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet alapján a konkrét építésügyi (bontási) eljárásban hatósági, szakhatósági jogkörrel nem rendelkezünk. Javasoljuk, forduljon közvetlenül az ügyben eljáró építésügyi hatósághoz.”
Az atombunker bontását már megkezdték, néhány hétig egy munkagéppel „kapirgálták”, ami a sitthalom tetejéről próbált felnyúlni a magasba a szemben levő lakók elmondása szerint. December végén érkezett meg az a német bontószerkezet, ami állítólag már képes lesz hatékonyan folytatni a bontást.
Ez itt a kapirgálós metódus volt:
Nyitókép: A lebontott irodaház maradványai és az akkor még épülő védőfal – Fotó: Huszár Boglárka
