A szövetség az 5 kérdésből álló megkérdezés eredményeire támaszkodna a parlamenti választások után megalakuló új kormánnyal folytatandó tárgyalásokon – azzal a céllal, hogy ne csak a polgármesterek, hanem a polgárok véleménye is ott legyen a tárgyalóasztalnál.
A szavazás háttere
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke, Gödöllő polgármestere azt mondta, a szavazással azt szeretnék felmérni: azok a kérdések, amelyekről az önkormányzatok évek óta beszélnek – feladatok, források, hatáskörök, finanszírozás –, mennyire vannak jelen az állampolgárok mindennapi gondolkodásában.
A szavazás eredménye egy olyan kiáltvány alapját képezné, amelyet a következő kormány asztalára kívánnak letenni, és a jogszabályalkotási folyamatokat generálhatná önkormányzati vonatkozásban.
Az elmúlt időszakban az önkormányzatok és a kormányzat viszonya nem jutott túl a beszélgetéseken, mondta Gémesi György. Navracsics Tibor közigazgatási miniszter ugyan kezdeményezett egyeztetést, de a kormány részéről csak kisebb módosításokról, finomhangolásról esett szó. Ám a MÖSZ álláspontja szerint teljes, átfogó átalakításra van szükség, mert
a jelenlegi rendszerben az önkormányzatok nem tudnak tovább működni.
Az átalakítási javaslataikat már kidolgozták, az anyagot március 20-án mutatják be egy gödöllői polgármesteri konferencián, ahol a szavazás részeredményeit is ismertetik.
Az öt kérdés
A szavazáson feltett 5 kérdés lényegében egyetlen alapkérdés köré szerveződik: kerüljenek-e vissza egyes források és hatáskörök az önkormányzatokhoz, vagy maradjanak a kormánynál?
Az első kérdés a gépjárműadóról szól. A kormány a covidjárványra hivatkozva 2020-ban vonta el az önkormányzatok gépjárműadó-bevételét, és a járvány elmúltával sem adta vissza. Korábban az adó 40 százaléka az önkormányzatokhoz folyt be, és elsősorban ebből finanszírozták az utak felújítását.
A második kérdés az általános és középiskolák fenntartójáról szól. A szövetség szerint a 2011-es oktatási centralizáció nem a gyengébb iskolák szintjét emelte, hanem a jobb intézményekét rontotta le, miközben az épületek továbbra is önkormányzati tulajdonban maradtak.
A harmadik kérdés az egészségügyet érinti: a kormány a kórházak után a háziorvosi ellátást és a rendelőintézeteket is államosítaná, a MÖSZ azonban ezt rossz iránynak tartja.
A negyedik kérdés az építési engedélyek kiadásának jogáról szól, amely 2020-ban került át az önkormányzatoktól a kormányhivatalokhoz, elvéve az önkormányzatoktól azt a lehetőséget, hogy beleszóljanak saját településük épített környezetének alakításába.
Az ötödik kérdés a szolidaritási hozzájárulást érinti: a szövetség szerint a kormány által önkényesen meghatározott elvonás mértéke 2026-ban már odáig jutott, hogy Budapest után számos más település is az állam nettó befizetőjévé vált, miközben az elvont összegekből a kormány nem a hátrányosabb helyzetű régiókat fejleszti, hanem a költségvetés hiányát pótolja.
„A főnökeink véleményét kérjük ki”
Karácsony Gergely főpolgármester, a MÖSZ társelnöke azt mondta, hogy az önkormányzatiság nem a polgármesterekről, hanem a polgárokról szól. Éppen ezért fontosnak tartja, hogy a következő kormánynak benyújtandó programot a választópolgárokkal („a főnökeikkel”) is megvitassák. Karácsony Gergely szerint a szavazáson feltett 5 kérdés mögött az az alapvető dilemma húzódik meg, hogy a közszolgáltatásokat helyi szinten célszerűbb-e megszervezni, vagy mindent egy központból kell irányítani. Önkormányzati vezetőként az előbbi mellett érvelnek, de hogy mit gondolnak erről a polgárok, az a szavazásból derülhet ki. Az összegyűlt vélemény lesz szerinte
a legerősebb érv a következő kormánnyal folytatandó tárgyalásokon,
ahol így nem csupán a polgármesterek, hanem a polgárok álláspontját is le tudják tenni az asztalra.
Kistelepülési nézőpont
Eszes Béla, Jánoshida polgármestere, a MÖSZ másik társelnöke a kistelepülések szemszögét ismertette. Azzal kezdte, hogy hazaérve valószínűleg dorgálást kap az országgyűlési képviselőtől – ennek okát abban látja, hogy az önkormányzati szakpolitika és a nagypolitika sokszor összemosódik, holott 35 évvel a rendszerváltás után az előbbihez kellene sorolni.
„Az emberek életminősége helyben dől el”
– mondta, majd végigvette az életutat, amelyen az önkormányzati döntések és szolgáltatások szinte minden állomáson meghatározó szerepet játszanak: a várandós kisanyától a bölcsődén és az iskolán át egészen a nyugdíjas évekig és a gyászig.
Eszes Béla konkrét példával is érzékeltette a kistelepülési helyzetet: Jánoshida az Alföldön fekszik, erdőktől messze, mégis az intézmények egy részét fával, sőt rőzsével fűtik, mert nincs pénz másra. Azt mondta, hogy az önkormányzatoktól elvont feladatok – az oktatás, az egészségügy, a védőnői ellátás, a hulladékgazdálkodás –
mind rosszabb kézbe kerültek, mint korábban voltak.
Mi lesz a szavazás után?
Gémesi György azt mondta, hogy a szövetség a választási eredménytől függetlenül azonnal tárgyalást kezdeményez az alakuló kormánnyal. A tárgyalásnak 2 iránya lesz: a 2026-os év azonnali gondjainak kezelése, illetve a hosszabb távú stratégiai átalakítás.
Gémesi György szerint a Navracsics Tibor miniszterrel folytatott tárgyalásokon a kormányoldal képviselője maga is elismerte a problémákat, de felhatalmazás hiányában semmilyen konkrét döntést nem hozott. „Először a 2026-os évet kell túlélni, mielőtt a stratégiai kérdésekről beszélünk” – mondta a MÖSZ elnöke.
Karácsony Gergely az optimizmus és realizmus határán egyensúlyozó helyzetértékelést adott, szerinte nincs olyan polgármester – sem kormánypárti, sem ellenzéki, sem független –, aki ne látná, hogy
az önkormányzati rendszer a tönk szélére jutott.
Ebben a formában, ilyen pénzügyi feltételekkel és ilyen hatásköri korlátok között nem lehet folytatni – mondta.
Szavazni március 31-ig lehet a magyaronkormányzatok.hu oldalon. Egyszerű e-mailes regisztráció után minden 16 évesnél idősebb állampolgár részt vehet, és a szövetség külön kéri, hogy a szavazók adják meg lakótelepülésüket, hogy minél szélesebb körű, rétegzettebb kép alakulhasson ki.
Fotók: Karancsi-Albert Rudolf
