Szeptember 24-én ülésezett a Józsefvárosi Önkormányzat képviselő-testülete. Pikó András polgármester a tanácskozás elején bejelentette, hogy a rövid távú szálláshelyek – köztük az Airbnb-rendszerben kiadott lakások – helyi szabályozásáról szóló előterjesztést az előterjesztő szeptember 17-én visszavonta, ezért arról a testület nem tárgyalt.
Az ülés Gondos Judit eskütételével kezdődött. A Fidesz–KDNP politikusa a szeptember elején lemondott Egry Attila listás mandátumát vette át, így ismét tagja lett a józsefvárosi képviselő-testületnek.
Könczöl Dávid, a Közösen Józsefvárosért frakció vezetője napirend előtti felszólalásában egy Gondos Judit társasházkezelői tevékenységéhez kapcsolódó, korábban nyilvánosságra került ügyet idézett fel. A képviselő súlyos állításokat fogalmazott meg, és azt mondta, nem érti, hogyan kerülhetett vissza Gondos a testületbe, miközben az ügyben eljárások vannak folyamatban.
Gondos Judit (Fidesz–KDNP) visszautasította a vádakat. Azt mondta, Könczöl Dávidnak az összes vonatkozó iratot, köztük a bírósági végzést és a szerződéseket is meg kellett volna ismernie, mielőtt felszólal.
„Szeretném megkérni, hogy a jövőben, mielőtt bármivel rágalmazna ön vagy más társuk, az összes iratot nézzék meg” – fogalmazott Gondos.
Pikó: Rendőrökkel önmagában nem lehet megoldani a problémát
Pikó András napirend előtt a gyermekvédelmi rendszer állapotáról, valamint annak józsefvárosi következményeiről beszélt. A polgármester szerint a fedél nélkül élőknek több mint a fele, az utcai szerhasználók jelentős része pedig korábban állami gondozásban élt. Úgy vélte, a gyermekvédelem, a hajléktalanság, a szerhasználat és a közbiztonság problémái nem választhatók el egymástól.
„Nem fognak maguktól eltűnni. Nincs hová menniük. Helyet kell nekik először csinálni”
– mondta az utcán élő és szerhasználó emberekről. Pikó szerint a személyes biztonság megteremtéséhez szükség van rendőri jelenlétre, a társadalmi problémákat azonban rendészeti eszközökkel önmagukban nem lehet kezelni. Ehhez megfelelő szociális ellátásra, lakhatási programokra, oktatásra, egészségügyre és átgondolt drogpolitikára is szükség lenne. A polgármester azt mondta, büszke az önkormányzat közbiztonsági és szociális intézkedéseire, de a kerület elérte teljesítőképességének határát. „Mi önmagunkban nem vagyunk elegendőek. Ehhez kell egy olyan kormány, amely partner” – fogalmazott.
A közbiztonság később, a közterület-használati szabályok módosításáról szóló vitában is előkerült. Camara-Bereczki Ferenc Miklós független képviselő szerint különösen nehéz időszakot éltek át a Józsefváros középső részén lakók.
„Ez a nyár szörnyű volt, katasztrofális”
– mondta. Szerinte a Blaha Lujza tér és az Orczy tér közötti területen nagyon sok szerhasználó jelent meg, miközben nyár elején kevés rendőr volt az utcákon. Camara-Bereczki ugyanakkor azt mondta, a készenléti rendőrség megerősített jelenlétének már látható eredménye van. Megköszönte a józsefvárosi rendészek, közterület-felügyelők és kerületőrök munkáját is, de hangsúlyozta: az önkormányzat nem tudja átvenni az állami rendőrség feladatait.
Több mint hárommilliárdot fizet a kerület
A költségvetés módosításának vitájában Sátly Balázs alpolgármester (Közösen Józsefvárosért) a szolidaritási hozzájárulásról és az Alkotmánybíróság döntéséről beszélt. Az Alkotmánybíróság a szolidaritási hozzájárulással összefüggő veszélyhelyzeti kormányrendelet több rendelkezését alaptörvény-ellenesnek találta. A döntés elsősorban azokat a szabályokat érintette, amelyek korlátozták az önkormányzatok jogorvoslati lehetőségeit. Ez nem jelenti magának a szolidaritási hozzájárulásnak az eltörlését. Sátly szerint a döntés lehetőséget teremthet a rendszer átalakítására. Elmondta, Józsefváros évente több mint hárommilliárd forintot fizet be ezen a címen a központi költségvetésbe. Állítása szerint ez körülbelül hatszorosa annak, amit a kerület szociális ellátásokra, és háromszorosa annak, amit közbiztonságra fordít.
„Ennek a pénznek Józsefvárosban van a helye”
– jelentette ki.
Az alpolgármester abban bízik, hogy a 2027-es költségvetési és adószabályok kedvezőbb helyzetet teremtenek az önkormányzatoknak. Az alkotmánybírósági döntés azonban önmagában nem szünteti meg Józsefváros fizetési kötelezettségét.
Öt ingatlanügyről döntöttek
Hosszabb vita alakult ki az önkormányzati ingatlanok értékesítéséről. Az előterjesztés öt ingatlant érintett: a Dobozi utca 13., a Koszorú utca 30. és a Lujza utca 32. alatti ingatlanok értékesítési pályázatát eredménytelennek nyilvánították, a Szentkirályi utca 15. és a Kis Fuvaros utca 6. esetében pedig az eredménytelen eljárás lezárása mellett új pályázat kiírásáról döntöttek.
Camara-Bereczki Ferenc Miklós független képviselő azt kérte, hogy a Dobozi utca 39. és a Lujza utca 32. közötti terület értékesítését egyelőre vegyék le a napirendről. Szerinte a hosszú háztömböt érdemes lenne megnyitni, a telket pedig a Magdolnanegyed zöldfelületeinek növelésére lehetne használni.
„Nem minden a pénz, nem mindent a pénzért csinálunk egy kerületben”
– mondta később. Hozzátette: az önkormányzati helyiségekben régóta működő vállalkozások nemcsak bérleti bevételt termelnek, hanem sokszor nehezen pótolható szolgáltatásokat is nyújtanak.
Kozma Lajos (Fidesz–KDNP) szerint az önkormányzatnak aktívabban kellene gazdálkodnia a vagyonával, és jobban ki kellene használnia az ingatlanpiaci lehetőségeket.
Gutjahr Zsuzsanna (Közösen Józsefvárosért) ezzel szemben a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ munkáját méltatta, és arról beszélt, hogy az önkormányzati helyiségek bérbeadási piaca megélénkült.
Soós György, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője azt javasolta, hogy bizonyos esetekben az önkormányzat ne kizárólag pénzért értékesítsen telkeket, hanem vizsgálja meg a telek és újonnan épülő lakások cseréjének lehetőségét is.
Az öt ingatlanügyi határozatot egyaránt 12 igen és 6 nem szavazattal fogadta el a testület.
A JKN veszi át a Dankó udvar működtetését
A testület egyhangúlag döntött arról, hogy 2027. január 1-jétől a Rév8 Zrt. helyett a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. működtesse a Dankó udvart.
Udvarhelyi Tessza alpolgármester a közösségi teret „igazi közösségi sikertörténetnek” nevezte. Felidézte, hogy a terület egy korábbi, kevésbé sikeres sportudvari kísérlet után évekig üresen állt, majd egy részvételi költségvetésben nyertes javaslat alapján nyitották meg újra. „A házirend és a programok kialakítását is lakossági igényfelmérés előzte meg” – mondta. Szerinte a folyamatosan jelen lévő szociális munkások és kerületőrök teszik lehetővé, hogy a Dankó udvar biztonságos közösségi térként működjön. Az alpolgármester megköszönte a Rév8 munkatársainak az udvar kialakítását és működtetését. A szervezeti átalakítást azzal indokolta, hogy a JKN Zrt. több más közösségi és ifjúsági szolgáltatást is működtet, ezért az egyes programokat könnyebb lesz összehangolni.
Camara-Bereczki Ferenc Miklós független képviselő szerint a Dankó udvar
egyértelmű sikere a kerületnek.
Úgy fogalmazott, a környékbeli szülők biztonsággal engedhetik oda a gyerekeiket, miközben az udvar a felnőtteknek is rendszeresen kínál programokat.
Soós György (Fidesz–KDNP) szintén támogatta az előterjesztést. A testület végül 18 igen szavazattal döntött a működtetőváltásról.
Bubi kerékpárok a mikromobilitási pontokon
Módosították a közterület-használatról és a közösségi együttélés szabályairól szóló önkormányzati rendeleteket is. A változtatás a Bubi 3.0 rendszer bevezetéséhez kapcsolódik: a jövőben a Bubi kerékpárokat a kerületben kijelölt mikromobilitási pontokon is fel lehet majd venni, illetve le lehet adni.
A mikromobilitási pontok azok a közterületen kijelölt helyek, ahol szabályosan lehet elhelyezni a közösségi kerékpárokat és rollereket. A rendelet módosítására azért volt szükség, hogy az új Bubi-rendszer használata illeszkedjen a kerületi közterület-használati szabályokhoz.
Új pályázat kell a Magdolna utca 28-ra
A Magdolna utca 28. alatti telekre tervezett közösségi kert működtetésére kiírt pályázat eredménytelen lett, ezért az önkormányzatnak új eljárást kell indítania.
Camara-Bereczki Ferenc Miklós szerint a közösségi kert hozzájárulhat a kerület sűrűn beépített részeinek zöldítéséhez. Elmondta, hogy a szomszédos új épület homlokzatán közösségi szavazással kiválasztott falfestmény készül, a beruházó pedig vállalta, hogy a kert kialakítása előtt talajcserét végez a telken. „Nagyon nagy rájuk az igény” – mondta a közösségi kertekről. Hozzátette, a Corvinnegyedben is szükség lenne hasonló helyre.
A döntés tehát még nem a közösségi kertet működtető szervezet kiválasztásáról szólt: a korábbi pályázat sikertelensége miatt új pályázatot kell kiírni.
Wallenberg-emléktáblát és botlatókövet helyeznek el
A képviselő-testület támogatta a korábban eltűnt Raoul Wallenberg-emléktábla pótlását a Fiumei út 26–28. közelében. Emellett Rothbart Gyula emlékére botlatókövet helyezhetnek el a Déri Miksa utca 16. előtti önkormányzati járdaszakaszon.
Erőss Gábor (Közösen Józsefvárosért) fontos kezdeményezésnek nevezte mindkét emlékjelet. A Wallenberg-tábla az eredeti elképzeléstől eltérően nem az állomásépületre, hanem az előtte álló kerítésre kerülhet.
A képviselő azt mondta, reméli, hogy a Déri Miksa utcai botlatókő avatásán minél többen részt vesznek majd.
Eredménytelen lett a roma muzsikusok emlékműpályázata
Eredménytelennek nyilvánították a muzsikus cigányok örökségére reflektáló köztéri alkotás elkészítésére kiírt pályázatot. A beérkezett terveket a Művészeti és Helytörténeti Tanács nem találta megvalósításra alkalmasnak.
Szili-Darók Ildikó (MSZP) szerint egy új pályázatban
pontosabban kellene megfogalmazni, mit vár az önkormányzat az emlékműtől.
Úgy vélte, roma művészettel foglalkozó szakemberek bevonása segíthetne egyértelműbbé tenni a művészi és tartalmi elvárásokat.
Pikó András azt mondta, az önkormányzat eddig ahhoz az elvhez tartotta magát, hogy a kezdeményező roma önkormányzattal közösen alakítsák ki a pályázat feltételeit, és ne kívülről mondják meg, milyennek kell lennie az alkotásnak. „A tapasztalatokat leszűrve sokkal konkrétabban kell valóban megfogalmazni, akár a hely, akár a művészi koncepció tekintetében, hogy mi az, ami elfogadható, és ami mellé konszenzus alkotható” – mondta a polgármester.
Két nő kilépését segítenék a prostitúcióból
A képviselő-testület 3 millió 278 ezer forint támogatást szavazott meg a Névtelen Utak Alapítványnak. A szervezet a részvételi költségvetésben nyertes program keretében két, prostitúcióban érintett józsefvárosi nőnek segít kilépni kizsákmányolt helyzetéből.
Udvarhelyi Tessza alpolgármester elmondta, a résztvevők kiscsoportos foglalkozásokon kaphatnak segítséget traumáik feldolgozásához és az önálló élethez szükséges készségek megszerzéséhez. Emellett 11 hónapon át heti ösztöndíjban részesülnek, amely az alapvető szükségleteik fedezését szolgálja. „Büszke vagyok rá, hogy
Józsefvárosban minden nehéz helyzetben élő embernek van esélye arra, hogy segítséget kapjon”
– mondta az alpolgármester.
Gutjahr Zsuzsanna (Közösen Józsefvárosért) arról beszélt, hogy a program olyan embereknek nyújt segítséget, akiknek a helyzetéről a közbeszédben gyakran leegyszerűsítve beszélnek.
Juharos Róbert (Fidesz–KDNP) kérdéseket tett fel a támogatás felhasználásáról és a program eredményességének méréséről. A testület végül támogatta az alapítvánnyal kötendő szerződést.
Új gazdasági vezetőt keresnek a JEK élére
A Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ gazdasági vezetői állására új pályázatot írnak ki. Pálovics Emese (Fidesz–KDNP) az ülésen arról kérdezett, miért távozik a jelenlegi gazdasági vezető, Szám László, és hogyan oldják meg átmenetileg a feladatok ellátását.
A testület a pályázat kiírása mellett fenntartói egyetértését adta ahhoz is, hogy az új vezető kiválasztásáig ideiglenesen lássák el a gazdasági vezetői feladatokat.
Az ülés végén a képviselők több kerületi problémát is szóba hoztak. Soós György (Fidesz–KDNP) a Teleki tér és a Lujza utca környékén zajló, elhúzódó közműmunkákra és az azok miatt kialakult balesetveszélyes állapotokra kérdezett rá. Más felszólalásokban előkerült a Kőbányai úti illegális hulladéklerakás, valamint az Orczy úton elszaporodott királydinnye is. A felvetések egy részére a polgármester írásbeli választ ígért.
Fotók: Mile Máté
