Most még nem lehet népszavazással választani köztársasági elnököt, erre talán a tervezett új alkotmány ad majd lehetőséget. A választás joga a parlamenté, amit a Tisza-kormány megpróbál valamennyire társadalmasítani. Július 18-án Sulyok Tamás aláírta a menesztéséről is szóló alaptörvény-módosítást, ami után Magyar Péter Facebook-videóban kijelentette: „Nem szivarszobákban szeretnénk a legmegfelelőbb jelöltet megtalálni. Javasoljanak a pártok, a közélet szereplői, civilek és magánemberek.”
Ezt „meghallva elindítottuk a véleménynyilvánító szavazásunkat”, írta az aHang a friss hírlevelében. Az aHang egy 2018-ban alakult civil szervezet, ami polgári kezdeményezéseknek, petícióknak ad online felületet.
Az online voksoláson
„511 ember 641 személyt javasolt szavazásra”,
írja az aHang, a szavazáson pedig összesen 60.019-en vettek részt, és 1.483.847 szavazatot adtak le, vagyis egy ember átlagban közel 25 névre szavazott.
Az aHang a szavazás módszeréről ezt írta: „Egy új eszközt használtunk a szavazásra, amelynek a segítségével nemcsak egy jelölt támogatottságát mértük fel, hanem az elutasítottságát is. Sőt mindenkinek lehetősége volt jelölni is valakit.”
Így alakult ki a hatos élmezőny:
- Laczó Adrienn
- Bárándy Péter
- Hadházy Ákos
- Forsthoffer Ágnes
- Romsics Ignác
- Fülöp Botond
Figyelemre méltó, hogy első helyen ismét nő kapta a legtöbb bizalmat. Már Polgár Juditot is sokan szívesen látták volna jelöltként, ha a miniszterelnök el nem puskázza a lehetőséget.
Laczó Andrienn jogász a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke volt, aki 2024-ben lemondott a bírói tisztségről a függetlenség sérelmére hivatkozva, azóta ügyvédként dolgozik. Lehetséges jelöltként már július 18. után is felmerült a neve a nyilvánosságban.
Bárándy Péter ügyvédnek, a Medgyessy-kormány volt igazságügy-miniszterének és Hadházy Ákosnak, a NER korrupcióját üldöző volt ellenzéki politikusnak a neve a 2–3. helyen akár üzenet is lehet Magyar Péternek, hogy nem kellene minden „ó-ellenzékit” mellőzni a politikából.
Forsthoffer Ágnes ugyan tiszás, azonban házelnökként megmutatta a készségét arra, hogy képviselje a nemzet egységét, így most ideiglenes köztársasági elnökként is közbizalmat élvez.
Az 5–6. helyen két civil áll: Romsics Ignác 75 éves akadémikus, a 20. századi történelem elismert kutatója, és Fülöp Botond ügyvéd, a „vidéki prókátor”, aki a mai napig vizet kavaró kegyelmi ügyet napvilágra hozta (akkor még névtelenül), ami Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit volt igazságügyi miniszter (és végső soron a Fidesz-kormány) bukásához vezetett.
Az aHang szavazásának nincs jogi ereje, de kifejezi a társadalom véleményét, így súlya lehet a jelölt kiválasztásában. A felmérés eredményét megküldték Bujdosó Andreának, a TISZA frakcióvezetőjének.
A felmérés részleteiről részletesen is beszámol az aHang, és többet is megtudhatunk a voksolás metódusáról: „Az anonim szavazás során bárki ajánlhatott jelöltet. Mindenki látta az összes jelöltet és szavazhatott rájuk egy -3, -2, -1, 0, 1, 2, 3 skálán. Így egyszerre mértük minden jelölt kedveltségét és azt is, hogy hányan szavaznak (akár pozitívan, akár negatívan) az adott jelöltre. Az került a lista tetejére, akire sok pozitív és kevés negatív szavazat érkezett (magas elfogadottság), és akire sok szavazó szavazott (nagy érdeklődés). Vagyis azok a jelöltek, akikre inkább pozitív, mint negatív szavazatok érkeztek, de összesen kevés szavazatot kaptak, lejjebb sorolódtak a listán. Ez a rangsorolás tudatosan azokat a jelölteket részesíti előnyben, akik nemcsak széles körben ismertek, hanem széles körben elfogadhatók is, mert egy köztársasági elnök esetében ez különösen fontos szempont.”
Egy ábrán mi is bemutatjuk, hogyan alakult ki a sorrend:
Nyitókép: MTI / Koszticsák Szilárd
