Magyar űrhajós is részt vehet a két év múlva esedékes nemzetközi űrexpedíción, az asztronauták kiválasztásában, kiképzésében és egészségügyi állapotuk monitorozásában a Semmelweis Egyetem szerepet vállal – írja az egyetem oldala.
A HUNOR Program Irányító Testületében az orvosi szakértői feladatokért Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora felel. Az egyetem június 26-i szakmai rendezvényén az ő feladatait is bemutatták, és jelen volt a négy kiválasztott űrhajós is.
Merkely elmondta, a Semmelweis Egyetem a HUNOR elnevezésű Magyar Űrhajós Program egészségügyi és kutatási háttérintézményeként vesz részt a Kiválasztási és Kiképzési Alprogramban, valamint vezeti – fejleszti, koordinálja és működteti – a Kutatási Alprogram orvos-egészségügyi telemetriás részét. Ez utóbbi az űrhajós állapotáról továbbít majd élettani adatokat a Nemzetközi Űrállomásról, pl. EKG, ultrahang, EEG stb.
Jelenleg fizikális és pszichológiai tréning is zajlik, ez készíti fel a jelölteket a hosszan tartó űrmissziók során tapasztalt elszigeteltségre és bezártságra, nehézségekre.

240 jelentkező közül egészségügyi alkalmasságuk alapján 25 főt választottak ki első körben, majd nyolc űrhajósjelöltre szűkült a kör a Semmelweis által kidolgozott ESA és az Amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) irányelveit magába foglaló protokoll alapján.
„Ennek részeként többek között szemészeti, fogorvosi, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, pszichológiai-pszichiátriai, gasztroenterológiai szakvizsgálatokat is végeztek az intézmény klinikáin. A mikrogravitációs környezet az egészséges szervezetet is próbára teszi, az űrben átrendeződnek a folyadékterek, így például
felpuffad az űrhajósok arca,
változik az egyensúly-érzékelés, a bélrendszer-, valamint az immunrendszer működése, és leépül az izomszövet” – írja az egyetem oldala.
A kiválasztási folyamat harmadik fázisában, a technikai, tudományos szakmai gyakorlati szűrések során a Semmelweis Egyetem pszichiáterei és pszichológusai részletes pszichológiai elemzést végeztek, illetve felmérték a jelöltek technikai, tudományos készségeit, valamint a pályázók képzést kaptak a telemedicináról és az újraélesztésről is a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán.
A 2022-ben létrehozott Repülő- és Űrorvostani Tanszék is segített a négy versenyben maradt űrhajósjelölt kiválasztásában, majd 2023-ban megkezdték a kiválasztottak nemzetközi standardok szerinti kiképzését.
Ferencz Orsolya országgyűlési képviselő, volt józsefvárosi helyi képviselő, űrkutatásért felelős miniszteri biztos a How to work in space? Challenges of astronaut training in the new space era (Hogy kell az űrben dolgozni? Kihívások az asztronauták felkészítésében az új űrkorszakban) című angol nyelvű rendezvényen bemutatta a magyar űrprogram történetét és annak jelentőségét, a HUNOR-program szerepét, és kitért az űrrepülés innovációra gyakorolt szerepére.
Fotók: Balogh Zoltán / MTI
