2022. szeptember 24. – Párbeszéd egy befogadó társadalomért

2022. szeptember 21.

Legyél a padtársam! – Programok a H13-ban

Az iskolákban megjelenő társadalmi egyenlőtlenségekről szól az Oltalom Karitatív Egyesület egész napos rendezvénye, aminek több helyszínen – a H13-ban, a Lumenben, a Bura Károly Galériában és a Zeneakadémián – zajlanak a programjai szeptember 24-én, szombaton reggel ½ 9-től este 9-ig az Inclusion4Schools projekt keretében. A téma jelentőségéről Biró Zsuzsanna Hanna, a projekt koordinátora beszélt nekünk, és a részletes programot is bemutatjuk. Fizetett tartalom.

Az Inclusion4Schools nemzetközi projekt – amiben az Oltalom Karitatív Egyesület és a Wesley János Lelkészképző Főiskola is részt vesz – a társadalmi egyenlőtlenségek és az oktatás viszonyával foglalkozik, elsősorban a szegregált iskolákkal és közösségekkel. Erről kérdeztük Biró Zsuzsanna Hannát, a projekt koordinátorát.

A társadalmi egyenlőtlenség és az iskolázottság összefügg. A 20. század vívmánya volt, hogy az egyén boldogulását az előző korokhoz képest kevésbé határozza meg a származás, a társadalmi háttér. Valóban igaz ez?

Csak történeti távon és a fejlett országok népességére vetítve feltétlenül igaz, hogy az iskolázás a társadalmi felemelkedés egyik mozgatórugója. A családi háttér sokaknak ma valóban kevésbé meghatározó, mint száz éve: aki szegénynek születik, nem szükségszerűen marad szegény, a kevésbé iskolázottak gyermekei jobb eséllyel jutnak egyetemre.

De ez nem mindenkire érvényes, mert a társadalom egyes csoportjai kimaradtak ebből a folyamatból, ők nem érzik az iskola felemelő hatását. Ilyen csoport a mélyszegénységbe süllyedt és többnyire szegregáltan élő roma népesség Európa keleti felén.

A gazdagabb országok sokat áldoznak arra, hogy az oktatás minden réteg számára megadja az esélyt a kiemelkedésre. Ma már Magyarország is inkább a világ gazdagabb országai közé sorolható, követi ezt a példát?

Az országos adatok romló tendenciát mutatnak, és lassan lemaradunk még a kelet-európai országok mögött is – a kompetenciamérésekből és a társadalmi háttéradatok összehasonlításából sajnos ezt látjuk. A családi körülmények hazánkban még mindig erősen meghatározzák a gyerekek teljesítményét és jövőjét, az iskola nálunk kevésbé képes a hátrányokat kompenzálni.

Ebben az oktatásra fordított pénz mennyiségének is szerepe van, de fontosabb lenne, hogy ezt a pénzt hosszú távon végigvitt, nagyon alaposan átgondolt reformokra fordítsuk. Az iskolai szegregáció megállítása és visszafordítása alapvetően nem rövid távú beavatkozásokat kíván.

Az iskolai hátrányos helyzet megnyilvánulhat abban, hogy valaki a társaihoz képest rosszabbul teljesít, de abban is, hogy iskolák egészének rosszabbak a tanulmányi eredményei az országos átlagnál bizonyos településeken.

Az egyéni tanulmányi eredményességen elsősorban a neveléstudomány, a pedagógia tud segíteni – leginkább azzal, ha a jelen és a jövő pedagógusait felkészíti a differenciált oktatásra. A jobb vagy rosszabb egyéni teljesítmények hátterében lehetnek társadalmi, pszichikai és egyéb okok is. A feladat nem az uniformizálás, hanem az egyéni eltérések megértése és az egyénre szabott támogatás.

A másik probléma már össztársadalmi szintű, túlmutat az iskolán mint intézményen. Egy település fejlettségének soha nem az iskola az oka, de az iskola sokat tehet azért, hogy a település elkerülje a leszakadást, a szegregálódást. Ennek a lehetőségeit is vizsgáljuk projektünkben.

Az Európai Unió, a nemzetközi jog tiltja a szegregációt. A projekt országaiban – Albániában, Bulgáriában, Szlovákiában és Magyarországon – mégis ez az egyik legszembetűnőbb jelenség, amikor a társadalmi és oktatási hátrányokat vizsgálják.

Ezekben az országokban sem beszélhetünk általános iskolai szegregációról, ez konkrét társadalmi csoporthoz kötődik: a roma iskolákról, cigánytelepek iskoláiról van szó. Hogy miért élnek még ma is százezrek roma szegregátumokban, annak hosszú története, mély gyökerei vannak.

A szeptember 24-i rendezvényünk ezért is ennyire színes. Többféle irányban szólítunk meg szereplőket, kezdve az oktatáskutatókkal és a politikusokkal, folytatva a pedagógusokkal és az esélyegyenlőségért küzdő civil szervezetekkel, egészen a művészekig. Felnőttek, fiatalok és gyermekek vesznek rész a programban, mert a társadalmi kirekesztés ellen csak egy ilyen széles összefogással tudunk fellépni.

Egy jó gyakorlat, ami a közösségfejlesztés mellett és a szegregáció ellen tesz. A Világítani fogok egyesületet táborokat, közösségi programokat szervez főleg Kerecsend hátrányos helyzetű gyermekeinek és családjuknak.

A szeptember 24-i nap részletes programja

A Legyél a padtársam! Párbeszéd egy befogadó társadalomért programjai ingyenesek, regisztrációt kérnek a szervezők. Ennek részletei az esemény Facebook-oldalán az Inclusion4Schools oldalán találhatók.

H13 Közösségi Tér
(1085 Budapest, Horánszky utca 13.)

  • 9:45–10:00 Megnyitó
  • 10:00–11:30 Kerekasztal-beszélgetés az iskolai szegregációról és a deszegregációs közpolitikákról (moderátor: Kende Ágnes)
  • 11:45–13:15 Tudásmegosztó műhely: az esélyteremtés és a közösségépítés jó gyakorlatai
  • 14:00–16:00 Csak családról ne (Kis Anna dokumentumfilmje, 2020) – filmvetítés és beszélgetés a film alkotóival (moderátor: Müllner András)

Lumen Kávézó
(1085 Budapest, Horánszky utca 5.)

  • 15:00–16:30 Roma táncpedagógiai bemutató a Harmónia Folk Band vezetésével
  • 17:00–19:00 Élő Könyvtár – Személyes beszélgetések hátrányos helyzetű csoportok képviselőivel. A program társszervezője az Élő Könyvtár az Emberi Jogokért

Zeneakadémia
(X. terem, Budapest, Liszt Ferenc tér 8.)

  • 20:00–21:00 A cigányzene hatása a klasszikus zenére – Dráfi Kálmán, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész előadása és koncertje

Bura Károly Galéria
(1081 Budapest, Kőfaragó utca 5.)

  • 10:00–13:00 Művészeti foglalkozás gyerekeknek
  • Egész nap Szolnoki Csanya Zsolt kiállítása

Inclusion4Schools

Az Inclusion4Schools egy számos intézmény részvételével megvalósuló nemzetközi program, aminek célja a szegregált iskolák és a helyi közösségek együttműködésének elősegítése annak érdekében, hogy visszaszoruljanak és az egyenlőtlenségek és a kirekesztés.

A projektet az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs programja támogatja. A megvalósító szervezetek:

  • Wesley János Lelkészképző Főiskola,
  • Oltalom Karitatív Egyesület,
  • Regional Centre for Information and Scientific Development Kft. (Magyarország),
  • Selye János Egyetem (Szlovákia),
  • Albanian National Orphans Association (Albánia),
  • Creating Effective Grassroots Alternatives Foundation (Bulgária).

Az Inclusion4Schools többek között szegregált iskolákba szervez közösségépítő programokat; tudásmegosztó online platformot hoz létre iskolák számára; tudományos workshopokat tart; pedagógus-továbbképzést fejleszt; felveszi a kapcsolatot a tanárképző intézményekkel. A program végén ajánlásokat fogalmazunk meg az uniós intézmények számára. Az Inclusion4Schools együttműködünk más, hasonló témával foglalkozó európai projektekkel is.

Képek: Inclusion4Schools / Facebook, zárókép az Igazgyöngy Alapítvány szíves engedélyével

(X)

Kapcsolódó cikkek

2026. október 13.
Október 15-én, csütörtökön este 9 órától a cseh Viktoria Plzeň csapatát fogadja a Ferencváros a Groupama Arénában, az Európa-liga alapszakaszának második fordulójában. A mérkőzés miatt már reggeltől parkolási tilalmakra, délutántól pedig időszakos útlezárásokra kell számítani a VIII. és IX. kerület határán.
2026. október 13.
A 71. Országos Függetlenfilm Fesztivált Egerben rendezték meg, a díjakat, díjazottakat azonban Budapesten, méghozzá Józsefvárosban is megünneplik. A fővárosi díjátadónak a Baross utcai Főfotó Galéria ad otthont, a szervező pedig a kerületben működő, idén 95 éves Magyar Független Film és Video Szövetség (MAFSZ).
2026. október 13.
Miért látunk jóval kevesebb hajléktalan nőt az utcákon, mint férfit? Miért maradnak sokan bántalmazó kapcsolatban akkor is, ha menekülni szeretnének? És mit ér a szociális munkások erőfeszítése, ha a szállón élő embernek még arról sincs lehetősége dönteni, kivel osztja meg a szobáját? Ezekről a kérdésekről beszélgettek szociális szakemberek és feminista aktivisták a Józsefvárosi Múzeumban. A kerekasztalon az is kiderült, hogy a női hajléktalanság jóval összetettebb jelenség annál, mint amit az utcán látunk belőle.

További cikkek

2026. október 13.
A 71. Országos Függetlenfilm Fesztivált Egerben rendezték meg, a díjakat, díjazottakat azonban Budapesten, méghozzá Józsefvárosban is megünneplik. A fővárosi díjátadónak a Baross utcai Főfotó Galéria ad otthont, a szervező pedig a kerületben működő, idén 95 éves Magyar Független Film és Video Szövetség (MAFSZ).
2026. október 13.
Miért látunk jóval kevesebb hajléktalan nőt az utcákon, mint férfit? Miért maradnak sokan bántalmazó kapcsolatban akkor is, ha menekülni szeretnének? És mit ér a szociális munkások erőfeszítése, ha a szállón élő embernek még arról sincs lehetősége dönteni, kivel osztja meg a szobáját? Ezekről a kérdésekről beszélgettek szociális szakemberek és feminista aktivisták a Józsefvárosi Múzeumban. A kerekasztalon az is kiderült, hogy a női hajléktalanság jóval összetettebb jelenség annál, mint amit az utcán látunk belőle.
2026. október 12.
Józsefvárosban négy éve folyik egy olyan program a gyerekek számára, amiben az étkezésen, ételkészítésen keresztül ismerik meg az ökológiai fenntarthatóság komoly kérdéseit.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.