Pikó András polgármester január 18-án tette közzé a JGK átvilágításának eredményét és a jelentés teljes anyagát, beleértve a JGK észrevételeit is.

A tulajdonos nem lát rá a cégének működésére

A JGK szervezetét még az előző vezetés hozta létre 2015-ben a vagyongazdálkodási feladatok összevonásával a Kisfalu Kft. utódjaként, rendkívül fontos szerepe van a kerületi ingatlanvagyon kezelésében, és folyamatos kritika tárgya a lakosság körében – legutóbb a 100-as házak formáltak közösséget, hogy a JGK-s visszásságokra rámutassanak, és megpróbálják kezelni őket, amely folyamatban maga a JGK és az önkormányzat is igyekszik partner lenni.

A vizsgálatot az önkormányzat kezdeményezte, egy külsős vállalatirányítási szakértőt, az IFUA Horváth & Partners Kft-t bízta meg az átvilágítással. A vizsgálat 2021. június és szeptember között folyt négy területen:

• a JGK irányításának és felügyeletének értékelése és fejlesztése
• a JGK szervezeti, működési és pénzügyi hatékonyságának elemzése
• a helyiséggazdálkodási koncepció kialakítása
• a díjhátralék-kezelés felülvizsgálata a bérlakások esetében
   

A 170 oldalas, négyrészes jelentés egyik fő megállapítása, hogy a Polgármesteri Hivatal részéről

és a JGK-nak nincs elfogadott jövőképe, ezért nem tudatos az irányítása. A szabályossági és minőségi kontroll hiánya miatt az önkormányzat túlzó kockázatot vállal, a JGK-ba történt feladatösszevonást nem tudja kihasználni.

– fogalmaz a jelentés.

A JGK szervezetét szétaprózottnak találták, ezért szervezeti változásokat javasolnak, ami a felső vezetés struktúrájának átalakításával járna. „Javasolt az irányító és támogató funkciók újragondolása, az igazgatóságok méretének harmonizálása és a cégvezető-helyettesi pozíció létrehozása.”

Javasolják az ügyfélszolgálati tevékenység átalakítását is – jelenleg 6 telephelyen 67 munkatárs végez ügyfélszolgálati tevékenységet –, egységes elvek alapján működő ügyfélszolgálati iroda létrehozásával.

Masszívan veszteséges lakásgazdálkodás

Az önkormányzatnak 1563 nem lakás célú helyisége van, ebből 896 üresen áll, igaz, 641 pincehelyiség is van, ezek 87 százaléka üres. Azt már nehezebb megmagyarázni, hogy 2018 eleje óta miért csak 67 szerződést kötött a JGK, és miért áll üresen 19 jó állapotú vagy új építésű helyiség.

A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy

a helyiséggazdálkodást „a JGK az önkormányzat számára veszteségesen végzi.

2018-ben a helyiséggazdálkodás vesztesége éves szinten mintegy 200 millió forintot tett ki”. Az önkormányzat tulajdonban álló helyiségek többsége nincs hasznosítva, miközben ezek közös költségét fizeti, és 14 olyan helyiség is van, ahol havi 100 ezer forintnál nagyobb ez a teher. 63 olyan helyiség van, ahol a bérleti díj nem fedezi a közös költséget sem, ezeknél az önkormányzat kipótolja azt a bérlőknek 627 ezer forinttal.

A JGK díjhátralék-kezelési munkáját is vizsgálták. A hátralékok mértéke jelenleg 1,12 milliárd forint, ami, ha lassan is, de csökken. Megállapították, hogy túl töredezett a nyilvántartás és nem jó az ügyfélkapcsolati rendszer sem. A jelentés ennek a pontja azzal zárul, hogy „sem a fizetési adatokat, sem további paramétereket nem kaptuk meg az elemzéshez (a fent említett nyilvántartási problémák miatt), amelyek egyelőre nem tették lehetővé a részletesebb elemzést”.

A jozsefvaros.hu oldalon közzétett jelentés kapcsán Pikó András leírja, miként alakult ki a mai helyzet – a kerületi vagyon- és lakásgazdálkodás problémáinak kezelése évtizedes munkát igényel, de ezzel ellentétes úton haladt az előző vezetés, írja –, és vázolja, milyen jellegű lépéseket terveznek megoldásként.

Ettől függetlenül kérdés, hogy az új vezetés harmadik évében miként lehet, hogy tulajdonosi jövőkép és stratégia, valamint hatékony felügyelet nélkül működik a 4 milliárd forintos költségvetésű önkormányzati cég.

A polgármestertől ígéretet kaptunk arra, hogy részletezi majd, milyen konkrét változtatásokat terveznek, és hasonló ígéretet kaptunk Kovács Ottótól, a JGK igazgatóságának elnökétől is.

Nyitókép: Mile Máté