A cigány történelmet a közelmúltig szinte kizárólag kívülállók jegyezték le, háttérbe szorítva a saját narratívánkat. Nemrég olvastam Raduly József A cigánykunyhóból Hollywoodig című önéletrajzát, amit a Napkiadó jelentetett meg tavaly a Polgári Magyarország Alapítvány, a Belügyminisztérium és a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság támogatásával. Fontos látni a saját történeteket, de az is ugyanolyan káros, ha átírják, vagy eltorzítják a múltat.

Jámbor András 2 rövid írásában is óvatosságra inti a régi ellenzéket, amikor néhány forró kérdésben máris Magyar Péteren és a Tiszán kér számon dolgokat.

Egy rém izgalmas koncertről, egy rém izgalmas (és a jelen történelemmel találkozó) kémsorozatról és egy rém groteszk elsőfilmről mondtunk véleményt.

Szürrealista novella, tömény kortárs hiphop és cukros romantika – három egészen különböző világ, mégis mindegyik valami átalakulásról szól. Könyv, album, sorozat aktuális kritikai rovatunkban.

Két jó regény, két közepes film és egy jó színdarab – ezt láttuk nemrég.

Ezúttal egy kerületi koncertről (egyben hatalmas visszatérésről), egy színházi musical-előadásról és egy disztopikus filmről mondjuk el, miért volt jó, hogy láttuk-hallottuk.

A Magyar Állami Operaház a múlt év végén mutatta be Wagner Lohengrinjét meglehetősen nívós, mégis megosztó előadásban. Véleménycikkünkben arra keresünk választ, mitől is volt olyan zavarbeejtően megosztó.

A górcső alatt egy kávézó, egy könyv és egy film.

Román film a mozikban, skandináv regény, átértelmezett Wagner-opera a boncmesterek szikéje alatt.

Két film és egy buli a végére – legújabb kicsi kritikáink.