Dúró Dóra szerint két probléma van a kiállítással. Az egyik az, hogy a tavalyi év legfontosabb történéseként állították be azt a esetet, amikor az LMBTQ-kisebbség egyik tagja ellen erőszakot követtek el (Kenyában megerőszakoltak és megöltek egy 25 éves nembináris leszbikus személyt, Sheila Adhiambo Lumumbát). A másik, Dúró által kifogásolt elem pedig Hannah Reyes Morales Melegek idősotthona című alkotása, ami egy fülöp-szigeteki idősotthon lakóit ábrázolja.
Ennek kapcsán lapunknak megjegyezte, hogy nincsen semmiféle korhatár megjelölése a kiállításnak: „A múzeum honlapján az szerepel, hogy 14 éven aluliaknak felnőtt felügyelete mellett ajánlott a kiállítás megtekintése, tehát nincs életkori korlátozás, és ez, álláspontom szerint, a gyermekvédelmi törvénnyel ellentétes,
ezért Csák János miniszterhez fordulok,
hogy törvényességi felügyelettel igyekezzen ezt a jogsértő helyzetet megszüntetni” – mondja.
Dúró Dóra szerint ezek az esetek azért minősülnek propagandának, mert az, hogy egy LMBTQ-kisebbséget ért erőszakot a tavalyi év legfontosabb történésének állítanak be, „eléggé erőteljes túlzás, másrészt olyan személyekről is készültek felvételek, akik szemmel láthatóan azzal próbálkoznak vagy próbálkoztak, hogy a nemüket megváltoztassák, ezeknek a példaként való bemutatása vagy legfontosabb témaként való feltüntetése propagandának számít egyértelműen” – mondja.
A propaganda szerinte képes arra, hogy egyesek nemi irányultságát megváltoztassa: „Különböző kutatások azt mutatják, hogy a genetikai háttér megléte csak fokozott hajlamot jelent a homoszexualitásra, de nem feltétlenül végzetet, egyértelműen befolyásolható az emberek szexuális viselkedése.”
Arra a felvetésre, hogy egy kutatás szerint a 12 és 14 év közötti meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű fiatalok jóval nagyobb valószínűséggel halnak meg öngyilkosság következtében, mint heteroszexuális kortársaik, és hogy sokak szerint ezen arányon a befogadóbb társadalmi közeg kialakításával lehetne javítani, Dúró nem tudott érdemben reagálni: „nem láttam ilyen kutatást”, de elmondta, hogy másképpen értékeli a magyarországi helyzetet: „Nagyon nem így látom a közéleti állapotokat sajnos, hiszen nincs még egy olyan rendezvény az egész évben, mint a Budapest Pride, amihez annyi nagykövetség és cégvezető csatlakozna. Ez engem magyar emberként is sért, hogy ők azt gondolják, hogy ez a legnagyobb, legfontosabb probléma ma Magyarországon. Olyan
elképesztő mennyiségben ömlik rá a társadalomra ez a propaganda,
hogy ez semmiképp nem indokolná, hogy bárki kárt tegyen magában emiatt.”
Arra a kérdésre, hogyan reagálna arra, ha az egyik gyermekéről derülne ki, hogy valamelyik szexuális kisebbséghez tartozik, azt mondja, az ilyen kérdések nem a közéletre tartoznak:
„Nem gondolom, hogy a közéletre vonatkozó téma lenne az, hogy kinek milyen a szexuális orientációja.
Amikor én fellépek az ilyen propaganda ellen, akkor elsősorban ennek az öncélú mutogatása ellen, és a családot, a társadalmat romboló és instabilizáló jelenség ellen lépek fel, ez egy társadalmi probléma, ahol
nem egyes emberek megbélyegzéséről van szó.”
A World Press Photo kiállítás képeit egy zsűri válogatja, tavaly 130 ország 4066 fotóriporterének 64 823 fotójából válogatták ki a végül bemutatott 138 képet. A WPP egy utazó kiállítás, ami azt jelenti, hogy ugyanazokat a képeket mutatják minden országban, ahol a kiállítás zajlik.
Nyitókép: Huszár Boglárka
