Egyre szélsőségesebb időjárás, egyre gyakrabban tapasztaljuk a klímaválság hatásait. Ezért különösen figyelnünk kell arra, hogy szervezetünk minél egészségesebb, ellenállóbb legyen. Ezt pedig mindenekelőtt az életmódunk és a környezetünk megváltoztatásával érhetjük el, hiszen ezek 80 százalékban felelnek azért, hogy milyen az egészségünk, és „csak” 20 százalékban a gyógyító egészségügy. (A genetikai adottságainkat itt nem számítjuk, mivel azon nem tudunk változtatni.)

A városi környezet egyik meghatározó részét képezik és így az életmódunkra is komoly hatással vannak a közterületek. Kutatások sora bizonyítja, hogy – minden egyéb körülményt azonosnak véve – akik kellemes környezetben laknak, ahol a közterületen sok a fa, növényzet, lehet nyugodtan sétálni, másokkal találkozni, beszélgetni, sokkal egészségesebbek azoknál, akiknek környékén sivárak a közterületek.

Sajnos sok budapesti közterület inkább sivár, mint kellemes, különösen a belső kerületekben. Utcáinkat, tereinket aszfalt borítja, rohanó és parkoló autók foglalják el a felszínt, kevés a fa, bokor, pázsit. (A kerületünkben egy főre mindössze 2,4 négyzetméter közcélú zöldterület jut.)

Az utóbbi pár évben már szinte elviselhetetlenné váltak a kánikulai napok, különösen ezeken a sivár részein a városnak. Számos terület nappal annyira felmelegszik, hogy nehéz rajta még átmenni is, és éjszaka sem tud lehűlni. Nem véletlenül mondjuk ilyenkor, hogy „hőgutát lehet kapni”.

Amit a statisztika alá is támaszt, hiszen a kánikulai napok idején 15-30 százalékkal többen halnak meg, mint hűvösebb időkben. A kánikulai napok számának, hőmérsékletének növekedése pedig megállíthatatlannak látszik. Az ilyen napokon viszont sokat segíthet a növényzet. A tűző nyári napon az aszfalt 60 Celsius-fokra, egy autó fémborítása akár 70 fokra is felmelegedhet, miközben egy árnyékos, növényzettel borított talajfelszín hőmérséklete még kánikulában is ritkán haladja meg a 25 fokot. Bár most még távolinak tűnik a nyári hőség, de soha nincs elég korán készülni rá.

A következtetés egyértelmű:

Még akkor is, ha emiatt kevesebb lesz a közterületi parkolóhely (elsőként a járdákról kell eltüntetni az autókat). Ezért lesznek, akiknek le kell mondaniuk az autótartásról, és ezt sokan megtehetik, hiszen nem kevesen vannak, akik évente alig pár ezer kilométer megtételére használják a gépkocsijukat.

Ennek a pár ezer kilométernek a megtételére választhatnak más módot: a városban tömegközlekedést, kerékpárt, sétát, vidéki útra pedig vonatot, autóbuszt, és ha mindenképp szükség van az autó használatára, lehet utazni taxival vagy igénybe venni közautót (autómegosztást).

Egy ilyen váltás a kerületünk autós lakosai többségének is bizonyára komoly megtakarítást eredményezne, amire igencsak szükség van: nem várható ugyanis, hogy az elkövetkező években az energiaárak érdemben csökkennek. Az élelmiszerárak pedig előreláthatóan tovább fognak emelkedni, elsősorban az éghajlatváltozás okozta terméscsökkenés következtében.

Az önkormányzatok számos módon tudják ösztönözni, hogy mérséklődjön a gépjárművek száma. Ilyen eszköz a parkolóhelyek számának csökkentése és a parkolási díjak emelése is. Ezek az intézkedések társadalmilag is igazságosak, hiszen egy autónyi közterület értéke éves szinten milliós összeget tesz ki, amiért jelenleg a jármű tulajdonosa elenyésző összeget fizet.

A megemelt parkolási díjak pedig lehetőséget adnak az önkormányzatnak, hogy kellemesebb, élhetőbb közterületeket alakítsanak ki, és több segítséget nyújtsanak a rászorulóknak. A változást haladéktalanul meg kell kezdeni, nincs időnk éveket, évtizedeket várni.

Lukács András

Ez egy véleménycikk, amely nem tekinthető a Józsefváros Újság hivatalos álláspontjának. Ha úgy érzi, megszólalna a témában, vagy más ügyben lenne mondanivalója, írását várjuk a szerkesztoseg@jozsefvarosujsag.hu e-mail-címre.

December 16-án este 6 órakor a Neked Nyolc? közéleti vitaestünkön a parkolás, Józsefváros és az autók lesz a téma a Horánszky utca 13-ban. Aki további szempontokat szeretne megismerni, vagy megvitatni, élhet a remek alkalommal.

Nyitókép: Mile Máté