A Fővárosi Közgyűlést 10-12 órás ülések, pártpolitikai csatatérré válás és kisebb-nagyobb balhék jellemzik azóta, hogy tavaly ősszel megalakult az új összetételű testület. Miközben

üzennek a választóiknak, a forgalomcsillapítás ügye elsikkad a pártok közötti, zárt ajtók mögött kötött alkuk mocsarában.

Ahogy azt sejteni lehetett, a közgyűlés márciusi ülésének jó része a Budapest Pride körüli vitákról szólt, s meglepő módon elsősorban az ellenzéki frakciók üzengettek egymásnak. Amíg Baranyi Krisztina határozott kiállást szorgalmazott és felvázolta, hogy a Pride betiltása az oroszországihoz hasonló diktatúra felé tett lépés, addig a tiszás Molnár Dániel szerint a Fidesz csapdát állított az ellenzéknek és a figyelmet tereli el, ezért azt javasolta, ne tárgyalják a javaslatokat. A fideszes Gulyás Gergely Kristóf a paneleket mondta fel a családok és gyermekek védelméről, továbbá Soros-pénzből félmeztelenül táncoló bőrszerkós férfiakról. A javaslatot végül nem vették napirendre.

Barabás Richárd, a Párbeszéd képviselője egyetlen szót szúrt a Fidesz-frakció előterjesztésébe, ami az Óbuda-Újlaki Sarlós Boldogasszony Plébániatemplom díszkivilágítását kezdeményezi, mégpedig azt, hogy

Az előterjesztést végül ugyanúgy nem vették napirendre, mint a Pride-dal kapcsolatos többi előterjesztést sem, ugyanakkor ennek szimpla létezése adja vissza a legjobban azt, hogyan vonult be a szimbolikus politizálás a Városháza falai közé. Az ötlettel kapcsolatban az MSZP-s színekben megválasztott Őrsi Gergely II. kerületi polgármester is rosszallását fejezte ki. Szerinte azt az összeget inkább a kerületi utak felújítására kéne fordítani.

Még a chemszex kifejezés is elhangzott a Városháza dísztermében, köszönhetően annak, hogy a Fidesz-frakció nem tudott napirendre térni afelett, hogy a Háttér Társaság – Magyarország legrégebb óta működő LMBTQI szervezete – a főváros drogstratégiájának részeként felvilágosító programot indított chemszex-használók részére. Hogy mi a chemszex? A program oldala szerint ez „drog(ok) hatása alatt végzett, többnyire férfiak közötti szexuális tevékenységet jelent”. Hogy a kezdeményezés valójában az ilyen tevékenység veszélyeire hívja fel a figyelmet, nem pedig népszerűsíti azt, az ugyanúgy nem zavarta a Fidesz képviselőit, mint az, hogy egy ország emlékezetébe égett be, amint Szájer József fideszes EP-képviselő hátizsákjában kábítószerrel

egy meleg férfiaknak tartott szexpartiról pár éve, a járvány idején.

A közgyűlés erősen töredezett összetétele, hogy sem a főpolgármester frakciójának, de a kormánypártnak sincs többsége, ugyanakkor egy jelentős és szintén nem egységes „harmadik oldal” is helyet foglal a padsorokban, néha furcsa együttműködéseket szül. Sőt, ezek olykor igen gyorsan változnak.

Feltételezni lehetett ugyanis, hogy Vitézy Dávid és Karácsony Gergely egyetértenek a belső kerületek kis utcáinak forgalomcsillapításában, ahogy azt is, hogy az MKKP ebben velük tart. Egyszerűen azért, mert vállalt programjuk e téren egy irányba mutat. Sőt, az erzsébetvárosi utcák forgalomcsillapításáról szóló előterjesztést eredetileg együtt jegyezte Karácsony Gergely és Vitézy Dávid, hogy aztán a főpolgármester egyik napról a másikra kifaroljon. Nem nehéz kitalálni, miért: Erzsébetváros vezetése ugyanis nehezményezte ezt, Niedermüller Péter kerületi polgármester pedig a Karácsony Gergelyt támogató DK tagja.

Látszólag csupán hatáskörökről van szó, a kerületek autonómiájáról – az előterjesztés napirendről történő levételét megszavazók indoklása legalábbis erről szól –, ugyanakkor, amint arra Vitézy Dávid és a kerületi civilek felhívják a figyelmet: a döntéssel ahhoz a kerülethez kerül vissza a forgalomcsillapítás ügye, amely eddig is keresztbe állt ennek, az pedig nem igaz, hogy a fővárosnak ne lenne illetékessége. A fő ok az egyetértés hiánya, azaz valóban arról van szó, hogy a kerület vezetése nem partner a forgalomcsillapításban.

A Párbeszéd, az MSZP és DK mellett a Fidesz és az MKKP jelen lévő képviselői is az előterjesztés napirendre vétele ellen szavaztak.

A Fővárosi Közgyűlés a késő esti zárószavazáson támogatta Bódis Kriszta kuratóriumi tagságát, elfogadta a BKK és a BKV üzleti tervét és a júniustól életbe lépő 10-20 százalékos jegyáremelést, egy vonaljegy 500 forintba fog kerülni és változik a helyszínen megváltott, valamint a gyűjtőjegyek ára is.

Fotók: MTI / Balogh Zoltán