Powered by RedCircle
„Nem az én kudarcom, ha nem olvas a gyerek, és az sem az én sikerem, ha olvas”, mondja Nényei Pál író, drámaíró, a Budai Ciszterci Gimnázium volt magyartanára a Csakugyanban. Az irodalomóra célja szerinte nem az olvasóvá nevelés, vagy az alternatíva nyújtása például a digitális kultúrával szemben, ezek a célok csak beszűkítenék az oktatást.
Nényei a kötelező olvasmányok évezredesnek tűnő vitája kapcsán megjegyzi, „a kötelező olvasmányok kérdése majdnem olyan fontos Magyarországon, mint az adórendszer”, ez azért lehetséges, mert „a magyar öntudat jelentős része irodalmi természetű. Az irodalmi gondolkodásunk nemzetképző és identitásképző. Ha egy szerző nekem fontos és az identitásom része, akkor úgy gondolom, hogy biztonságban van az irodalom.”
A volt gimnáziumi tanár Jókait venné ki a kötelező olvasmányok listájáról, mert úgy véli, hogy „bár Jókai nagyon-nagyon ügyes ponyvaszerző, se történeti, se esztétikai szempontból nem hozza azt, amit például az Iskola a határon, továbbá több alkalommal plasztikázza a történelmet, a vereségeket néhol szinte győzelemnek tünteti föl. Az pedig, ha egy szerző leegyszerűsíti az eseményeket, a világot jókra és rosszakra osztja, kimondottan káros. A giccs engedi, hogy az olvasó felszínen maradjon, pedig jó lenne, ha az író megadná a lehetőséget, hogy
az olvasóban kérdések szülessenek, és ne lejárt és megrágott cukiságokat kapjon.”
Nényei az életrajz-alapú olvasást, amelyet az írói életrajzokat szenzációként feltüntető művek csak erősítenek, károsnak tartja, úgy véli, „ha egy olvasóban az a kérdés merül fel, hogy itt mi történt az íróval, mi zajlott éppen az életében, nem a legjobb kiindulóponton van. Jobb lenne, ha azt kérdezné, hogy miért ezt a részt tartom érdekesnek, és mit tesz velem ennek a műnek az olvasása?”
Az irodalmi kánonból a nem eléggé jó szerzők ki fognak esni, így Márai és – olvashatatlansága miatt – elképzelhető, hogy Esterházy Péter is, jegyzi meg a volt magyartanár és író a műsorban, és nem véletlenül jutott erre a sorsra Herczeg Ferenc is, akit újabban politikai akarattal beemeltek a NAT-ba.
Nényei Pál következő könyve József Attiláról szól, és a hetekben jelenik meg Az irodalom visszavág című sorozatban.
„József Attila folyamatosan kimozdít a komfortzónából.
A sorok elkezdenek dolgozni a mélyben, és itt nem történekről van szó, hanem elképesztően mély, emberi tapasztalatokról. József Attila olyan nemzeti kincs, ami csak nekünk érthető, mert magyarul írt. A világ legjobbja. Dolgunk van vele. Ha az Ódát nagyon sokan tudnák kívülről, akkor más hely lenne ez az ország. Ha csak néhány sorát tudnák kívülről, már akkor is”, mondja a szerző.
Ha érdekli még, hogy
- jó-e időrendben tanítani az irodalmat;
- hogyan ragadható meg az Odüsszeia úgy, hogy érdekelje a kamaszokat;
- boldog-e az ember, akinek Pallasz Athéné a mentora;
- mit tesz velünk, hogy ennyire irodalmi identitású nemzet vagyunk;
- ki volt Herczeg Ferenc, és mennyire fontos az irodalomban;
- mennyire lehetnek borzalmas alakok a művészek, és van-e olyan, amire Nényei szerint már nem képesek;
- mi történhet velünk, ha József Attilát olvasunk;
hallgassa meg az adást, és iratkozzon fel csatornáinkra, hogy mindig értesüljön a következő beszélgetésekről.
Itt mind fent vagyunk: Spotify / Apple Podcasts / YouTube
Fotók: Huszár Boglárka
