A fideszes budapesti lista áttekintése előtt nézzük még át, hogy miért is kell ez a lista, hogyan változott meg az önkormányzati választást szabályozó törvény!
Buhera buhera hátán
A fővárosi listának azért van szerepe, mert 2023 végén megváltozott a választási törvény. Bár rendes jogállamokban nem szokás fél évvel egy választás előtt belenyúlni a választást szabályozó törvényekbe, annyira nem ért már senkit meglepetésként mindez, mert nem ez az első ilyen alkalom. Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság 2002-ben kiadott egy állásfoglalást, miszerint a választások előtti egy évben nem szabad átalakítani a választási rendszert, és ezt a legtöbb helyen be is tartják – a Fidesz is erre hivatkozott annak idején.
A decemberben elfogadott törvényt eredetileg a Mi Hazánk terjesztett be, de a kormánypárti módosítások után ők sem szavazták meg, hanem tartózkodtak. A parlamentben 135 igen és 40 nem szavazattal elfogadott módosítás lényege, hogy visszaállítják a 2014-ig érvényben volt listás választási rendszert Budapesten, és így a fővárosi közgyűlésben nem a polgármesterek képviselik kerületüket lakosságarányos szavazati joggal, hanem a budapesti önkormányzati választásokon listán leadott szavazatok alapján osztják szét a mandátumokat. Egyesek szerint ez demokratikusabb megoldás is, mint a mostani, mivel most egy fővárosi lakos szavazata többet ér, mint egy vidékié, mert a saját kerülete mellett a közgyűlés képviselőit is megszavazza.

Változtattak a választási renden 2022 júliusában is, amihez alaptörvényt kellett módosítani, így kerülhettek egy napra az EP- és az önkormányzati választások. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerint erre azért volt szükség, hogy megspóroljanak 9–10 milliárd forintot. A mögöttes ok valójában minden szakértő szerint, hogy a széttöredezett ellenzéknek akartak nehezebb helyzetet teremteni, mert míg az EP-választásokon külön indulva egymás versenytársai, addig az önkormányzati választásokon szövetségeket kell kössenek. Sokkal nehezebb úgy kampányolni, ha két ellentétes stratégiát kell lefolytassanak egy időben. Továbbá a hagyományosan alacsonyabb népszerűségű EP-választásra is jobban lehet így mozgósítani az embereket, ami a Fidesznek kedvezhet – gondolhatták akkor a kormánypárti politikusok. Ez most már, a kegyelmi ügy és Magyar Péter berobbanásával, nem biztos, hogy így is lesz.
Az októberről májusra előhozott választások miatt hónapokig furcsa állapotok lehetnek az önkormányzatokban, ugyanis az újonnan megválasztott polgármesterek csak októbertől vehetik át a mandátumukat, így akár négy hónapig az a polgármester állhat a település élén béna kacsaként, aki veszített. Ugyanez igaz a képviselő-testületekre is, furcsa helyzeteket teremthet majd országszerte.
Karácsony Gergely főpolgármester mindenesetre úgy nyilatkozott 2023 őszén a Telex kérdésére, hogy
„bármit is buherálnak a szabályokon: abban az időpontban, és abban a rendszerben fogjuk megverni a Fideszt, ami éppen érvényes lesz”.
Mi vár ránk június 9-én?
Június 9-én tehát egyrészt szavazunk az Európai Parlamentbe kerülő képviselőkről: ez tisztán listás szavazás a pártokra. Az önkormányzati választáson pedig szavazunk a főpolgármesterre, a fővárosi pártlistára, a kerületi polgármesterre és a választókerületi egyéni képviselőre, néhol még nemzetiségi önkormányzati képviselőkre is.
Megnéztük, kik szerepelnek a kormánypárt fővárosi listáján, és több ismerős arcot is találtunk Józsefvárosból. A listán 96 főt sorolnak fel, de ez a sorrend semmire nem kötelez, bárki visszaléphet és látva az egyes kerületi eredményeket, pártérdekek szerint módosítható, hogy ki üljön be a budapesti közgyűlésbe. A listán szerepel az a Sára Botond is, aki polgármesteri címért hajt Józsefvárosban, így akár mindkét pozíciót betöltheti.
Nézzük hát az ismerős neveket!
A lista élén a Fidesz főpolgármester-jelöltje áll, de Szentkirályi Alexandra után máris a frissen fizetés nélküli szabadságára vonult Sára Botond főispánt találjuk, aki a 2019-es józsefvárosi kettős vereség után – a polgármesteri címért zajló küzdelemben Pikó András győzte le, az egyéni képviselői címet pedig az a Szarvas Koppány Bendegúz ütötte ki a kezéből a 12. választókerületben, aki most nem indul egyéniben – a Budapesti Kormányhivatal élén találta magát. 2022 tavaszán már próbálkozott a visszatéréssel, akkor a parlamenti választásokon győzte le őt Jámbor András, aki így Ferenc- és Józsefvárost képviselhette az országgyűlésben.

Sára most nem indul egyéniben a kerületben, csak a polgármesteri címért, kérdés, hogy esetleges veresége esetén
a Fővárosi Közgyűlést választja, vagy megy vissza főispánkodni.
Harmadik helyen az a Böröcz László szerepel, aki 2022-ben a Palotanegyedet is magában foglaló 1-es budapesti egyéni választókerületben indult, de kikapott Csárdi Antaltól. Ő korábban, 2014 és 2018 között az V. kerület általános alpolgármesteri tisztségét töltötte be, de 2018-ban inkább az országgyűlési munkát választotta és a Fidesz listájáról parlamenti helyet szerzett.
A 15. helyen találjuk Szilágyi Demetert. Ő ezúttal nem indul egyéni képviselőként Józsefvárosban, de szerepel a párt kerületi listáján. 2019-ben az 1-es választókörzetben, a Palotanegyedben a most is elinduló Könczöl Dávid momentumos képviselő győzte le őt, de kompenzációs listán végül mégis bejutott a képviselő-testületbe.

Ezután sok egykori és mostani polgármester nevét találni a listán, és egészen a 43. és 44. helyig kell görgetni, hogy újabb józsefvárosi neveket találjunk. Azét a Vitályos Fannyét és Fábián Mártáét, akik az 1-es, illetve a 11-es józsefvárosi körzetben szállnak versenybe a képviselői helyekért. Mindketten újoncnak számítanak egyébként képviselőjelöltként.

A 96 fős listán több ismert józsefvárosi politikust nem találunk, és eleve kérdéses, mi szükség egy ilyen hosszú listára, de mivel sok az egyéni jelöltként induló a nevek közt, akik kerületi szinten mérettetik meg magukat, biztosabbnak tűnhet egy hosszabb lista, ami talán utalhat az egyes politikusoknak a párthierarchiában betöltött szerepére is.
Nyitókép: Huszár Boglárka
