„Döntésünket mind a megnövekedett turistaforgalom, mind az elharapózott nyíltszíni szex megakadályozása is befolyásolta. Sajnos a megerősített biztonsági szolgálat sem tudta egyértelműen ezeket a közerkölcsöt sértő jeleneteket megakadályozni, viszont a többi vendégünk pihenését, relaxációját már zavarta volna az ennél nyomatékosabb biztonsági szolgálat megléte” – ezt a Rudas vezetősége válaszolta a 444 újságírójának 2019-ben, amikor napirenden volt, hogy a fürdő

azért, hogy beengedhesse a fizető turistákat.

A férfinap tiltakozó törzsvendégei szerint a kettős indoklás felért egy leleplezéssel, a személyzet hatékonyan be tudta tartatni a fürdőzés szabályait, azaz nyugodtan le lehet takarni az indoklás ezen felét, a meztelen órák számát kizárólag a turistáktól várható bevételek miatt vágták meg.

Alul semmi

A hagyományos – valójában minden más módszernél hagyományosabb – és felszabadult, meztelen fürdőzés barátai amúgy is visszaszorulóban vannak. 2011-ben a Király fürdő törzsvendégeinek kellett azzal szembesülniük, hogy a hét minden napján reggel és este 7 óra között koedukált lesz a fürdőzés. Azelőtt kedden, csütörtökön és szombaton volt férfinap, hétfőn és pénteken női, azaz a hétnek csak két napján volt koedukált a fürdő. A hagyománnyal való leszámolást akkor is a kötényesek miatt

Az intézkedés alighanem nem volt elég, hiszen a hagyományos hamam, azaz törökfürdő jellegét a legjobban megőrző Fő utcai épület 2020 óta felújítás miatt, határozatlan ideig zárva tart.

Azóta is egyre-másra zárnak be a fürdők felújítás miatt. Hogy az egyre zsúfoltabb és a hazai vendégek által egyre inkább megfizethetetlen fürdők hogyan nem képesek elegendő bevételt termelni még az állagmegóvásra sem,

Kevésbé finomabban fogalmazva, lehetséges, hogy a Budapest Gyógyfürdői Zrt.-nek (BGYH) pont annyira hatékony a működése, mint szinte bármely más fővárosi üzemeltetőnek.

Az elturistásodás rémének strandpapucsos lába

Közhely, hogy miközben Budapest a fürdőhagyományaival igyekszik felkerülni Európa turisztikai térképére, és a vendégcsalogató kiadványok tele vannak a Széchenyi Gyógyfürdőről, a Gellértről és a hagyományos törökfürdőinkről készült képekkel, a budapestiek egyre inkább kiszorulnak onnan a turisták miatt.

A kötényes fürdőzés körüli konfliktus ezért arról is szól, vajon megéri-e pont a büszkeséggel mutogatott fürdőhagyományainkat feláldozni a jól fizető külföldi vendégek kedvéért. Ugyanaz marad-e a „Szecska” a vízben sakkozó öregurak és a Rudas a külön férfi és női napok, a meztelen fürdőzés lehetősége nélkül is? Azé a fürdő, aki rendszeresen használja – fürdőruhában vagy épp anélkül –, vagy azé, aki hajlandó a neki újszerű látványosságért magasabb áru belépőt fizetni? Elvárhatja-e az a budapesti, akinek az adójából pótolják ki a BGYH veszteségeit, hogy

Mindezt elkenhetjük ízetlen tréfákkal arról, hogy a meztelen fenekeket kiszorítják a kecsegve ringó fecskék, vagy hogy szabad-e lóbálni a Kárpátok alatt. És akkor nem kell arról beszélni, hogy a nemileg szeparált napok és a kötényes fürdőzés lehetősége nem a magamutogatásról szólnak, hanem a biztonságos térről és helyi szubkultúrákról.

A nap, amikor lekerült a kötény

A kérdésnek az adott újra aktualitást, hogy felújítás miatt bezárt a Gellért fürdő. Ezzel kapcsolatban Karácsony Gergely 2 előterjesztéssel is élt a Fővárosi Közgyűlés októberi ülésén. Az egyik szerint a rossz anyagi helyzetben lévő Főváros jóváhagyná, hogy a BGYH 60 millió eurós hitelt vegyen fel a Szent Gellért Gyógyfürdő és Uszoda, a Rác Fürdő és Szálloda teljes körű rekonstrukciójára, illetve a Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda részleges felújítására.

A másik viszont arról szólt, hogy a Rudasban csökkentsék a kötényes fürdőzésre fenntartott időszakok hosszát. Az előterjesztés nem is rejti véka alá, hogy a bevételek érdekében a Gellértből a felújítás miatt kiszorult turistákat szabadítaná rá az amúgy is túlzsúfolt Rudasra, és nekik kell helyet csinálni a kötényes férfi és női időszakok kárára.

„A Rudas fürdőben az elmúlt években is volt már több kisebb periódus, amikor a kötényes fürdőzés felfüggesztésre került, azaz több hétig fürdőruhás fürdőzés volt engedélyezett (nagy nemzetközi sportesemények, Sziget fesztivál, karácsonyi kiemelt időszak idején már több éve). Ezeket a koedukált időszakokat összehasonlítva az azokat megelőző, kötényes működési periódussal az látszik, hogy napi 200-300 vendéggel és nettó 1,3-1,8 M Ft-tal több lett a bevétel a csak koedukált átlagos hétköznapokhoz képest” – írják. Arra is kitérnek, hogy „a Gellért fürdő bezárásával éves szinten több mint 400 ezer fő vendégforgalomtól (kieső vendégek csaknem 90 százaléka turista) és mintegy 4 Mrd Ft bevételtől, ebből adódóan mintegy 2 Mrd Ft eredménytől esik el”.

a budapesti lakosok érdekeivel és a gazdasági szempontokkal érvelő oldalak között, amelyet átszőtt – és átalakított – a frakciók közötti ellentétekből és szövetségekből eredő konfliktus. Elsőként a Karácsony Gergely és Vitézy Dávid, illetve a Karácsony Gergelyt támogató „óbaloldali” szövetség és a Tisza konfliktusában megbízhatóan mindig Karácsony Gergely és az MSZP–DK–Párbeszéd oldalára álló Baranyi Krisztina, az MKKP-frakció párton kívüli tagja kezdett el azon élcelődni, hogy az előterjesztés ellenzői valójában a meztelen fürdőzést védik. A ferencvárosi polgármester a kritikáját elsősorban a Karácsony Gergelyével ellentétes irányú előterjesztést beadó Vitézy Dávidnak címezte.

„Ez az intézkedés a fürdőhöz szorosan kötődő budapesti közösségek körében

A Rudas  törzsvendégei felhívták a figyelmet arra, hogy a módosítás számos vendégcsoport – elsősorban a dolgozó nők, az idősebb, vagy vallási okokból szeparált fürdőzést választó budapestiek – számára ellehetetleníti a fürdő használatát. A tiltakozás nem pusztán az időkeret szűkítése ellen szólt, hanem egyben a fürdőhöz kötődő kulturális hagyomány fokozatos visszaszorulása ellen is” – írta előterjesztésében a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője.

A Karácsony Gergely javaslatát a Közgyűlés előtt tárgyaló bizottság ülésén nagy számban jelentek meg a Rudas férfi és női törzsvendégei, hogy tiltakozzanak nemcsak az időkeret szűkítése, hanem az elturistásodás ellen. Kérelmezték, hogy a Zsigmondy Kártya a Gellért bezárása után várható turistaroham ellensúlyozására legyen érvényes a Lukács fürdőre is. Emellett szeretnék, ha a fürdők fellépnének az olyan – a helyi hagyományokat és illemszabályokat nem ismerő turistákkal megjelenő – zavaró jelenségek ellen, mint a hangos zenehallgatás, a mobiltelefonos fotózás és videókészítés. Ahogy Vitézy a közgyűlési vitában fogalmazott: ha megakadályoznák, hogy „kínai lánycsoportok szelfibotokkal élő TikTok-videókat készítsenek”, zavarva a fürdőzők nyugalmát.

A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője felkarolta a kezdeményezést és ennek megfelelő előterjesztést nyújtott be. Sőt, a bizottsági vitában még az összes frakció támogatta a törzsvendégek kéréseit, a Közgyűlésben ez azonban megváltozott. Amint szóba került, hogy a kötényes fürdőzés valójában azt jelenti, hogy a vendégek ledobják a törülközőt, máris kevésbé volt fontos az elturistásodás elleni javaslatcsomag több olyan frakciónak, amely a bizottságban még támogatta azt. Úgy is fogalmazhatunk, hogy bedobták a törülközőt.

Vitézy Dávid úgy reagált a meglepetésszerű váltásra, hogy „egy Fidesz–DK–Karácsony háttéralku született a budapesti fürdőzőkkel szemben”. Szerinte a 2 párt „az egész tárgyalási folyamatot végigsunnyogva, álláspontját nem felvállalva végül a turisták, a profitérdek és a gazdasági háttér oldalára állt a budapesti fürdőzőkkel és a hagyományokkal szemben”.

Részleges visszarendeződés

A Rudasban az új rendszer október 1-jétől működött, a nőknek kedd reggelente 6 óra és 10:45 között, a férfiaknak a többi nap azonos időszakában biztosították a nem koedukált fürdőzést. Ám nem egészen 3 hét után ismét változás jött. November 18-ától újra lesz 1-1 női és férfi nap – írja a Telex. A nőknek keddenként, a férfiaknak szerdánként egész nap lehetőségük lesz kötényes törökfürdőzésre.

A többi napon nem lesz változás, december 15-étől január 6-áig pedig kizárólag koedukáltan működik a Rudas.

Nyitókép: Fortepan