A szeptember 19-én megjelent Magyar Közlönyben szerepel az a kormányrendelet, ami 130 pontban listázza azokat a projekteket, beruházásokat, amelyektől a kormány visszavonja a korábban odaígért támogatásokat vagy többletforrásokat.

A rendelet hatályon kívül helyezi azt a 2018-as határozatot is, amely a Sorsok Háza Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye – Európai Oktatási Központ megnyitásához szükséges intézkedésekről szól.

A kormány 2013-ban döntött a holokauszt áldozatainak emlékét megőrző új központ, a Sorsok Háza létrehozásáról a volt Józsefvárosi pályaudvar helyén. Megnyitóját eredetileg 2014. április 16-ra, a holokauszt magyarországi emléknapjára, a vészkorszak hetvenedik évfordulóra tervezték. A szűkös határidő miatt a megvalósítás már akkor is kétesnek tűnt.

Az épületet végül 2015-re húzták fel, a megépítés költsége 7,5 milliárd forint volt.

Józsefváros akkori polgármestere, Kocsis Máté el is látogatott akkor az elkészült Sorsok Házába, és úgy nyilatkozott: „Építészetileg is és tartalmában is, koncepciójában is egy olyan figyelemfelkeltő, egy olyan megdöbbentő alkotás lett, ami kifejezetten Józsefváros büszkeségévé válhat abban az értelemben, hogy valóban egy olyan tudást ad át, amely tudás nélkülözhetetlen a mai fiatalok számára is.”

A projektért felelős Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és más zsidó szervezetek között szakmai és politikai vita támadt a kiállítási koncepció miatt. Mivel nem jutottak megegyezésre, a nyitás elmaradt.

2018-ban szeptemberében döntött a kormány arról, hogy a Sorsok Házát az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) tulajdonába helyezi, működtetőjének és üzemeltetőjének is a hitközséget jelölte ki. Kétmilliárd forint támogatást ítélt oda az építtetési munkák befejezéséhez, valamint a kiállítási és tartalomfejlesztési koncepció megvalósítására. A mára visszavont határozatban a kormány 2019. végéig adott határidőt az emlékhely megnyitására.

A 2018-as döntés után azonban a projekt felelőse, Köves Slomó, az EMIH vezetője időről időre arról tájékoztatott, hogy a megnyitás tolódik, mert a koncepció kivitelezéséhez szükséges anyagi források nem állnak rendelkezésre.

A részletes kiállításkoncepciót 2021-re elkészítették, ami teljes terjedelmében elérhető azóta a Holokauszt Múzeum honlapján – nyilatkozta Köves Slomó a Klubrádiónak a napokban. Kiderült, a Sorsok Házáról a 2022-es választás előtt egyeztetett utoljára a kormánnyal, a mostani döntésről nem értesítették sem megelőzőleg, sem utóbb.

Szerinte a kormányzat azért vonta vissza a Sorsok Házát érintő határozatot, mert a „kormány ebben a kifeszített költségvetési helyzetben úgy gondolta, talán vannak ennél fontosabb dolgok is”. Ettől függetlenül úgy véli „ez egy nagyon fontos ügy. Ez az oka annak, hogy másfél-két éve azt is felajánlottuk a kormánynak, hogy ha erre nincs költségvetési forrás, akkor külföldi támogatóink bevonásával és saját forrásból is megcsinálnánk, ha már ennyi munkát beletettünk.”

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, Grósz Andor korábban azt javasolta a kormánynak, hogy a Sorsok Háza a Páva utcai Holokauszt Emlékközponttal egybevonva valósuljon meg. Köves Slomó szerint, ha ez a megoldás, akkor legyen ez, ugyanis őket nem az intézményi keretek érdeklik, hanem az, hogy érték szülessen. „Ha ehhez bárki bármit hozzá tud tenni, akár tartalmilag, akár forrásilag, ahhoz teljes nyitottsággal állunk.”

Józsefváros polgármestere, Pikó András szerint a most elkaszált Sorsok Háza-beruházás a szakszerűtlen, inkompetens, de mindig nagyravágyó kormány működésének tökéletes szimbóluma. „Mi jól ismerjük a végiggondolatlan, másokra oktrojált állami beruházásokat a kerületben – pedig lehetne központi beruházásokat értelmesen, végiggondoltan és hozzáértő módon is elvégezni: az érdekelt csoportok bevonásával, a helyiekkel való egyeztetéssel, a célok pontos meghatározásával. Ehelyett vagy durva és agresszív beavatkozások, vagy elfelejtett szellemprojektek kísérik az állam útját, amerre látunk a kerületben.”

Pikó úgy véli, a Sorsok Háza kudarca azonban ennél többről szól: „a Fidesz tökéletes emlékezetpolitikai meghasonulásáról. A nemzeti kultúrpolitika célja számukra nem más, mint megnyerni a történelmet: ez pedig mindig megbosszulja magát.”

Fotók: Karancsi-Albert Rudolf