Közel 100 felvételt mutat be a világ minden tájáról az 2022-es fotókat bemutató idei World Press Photo (WPP) kiállítás. „Olyan, mint tavaly. Meg az összes többi”, válaszolja érdeklődésemre egy sajtófotó-közeli ismerős a Nemzeti Múzeumban – a kérdés az volt, milyen az idei termés. És ez nem feltétlenül kritika vagy leszólás – egyszerűen kialakult egy elvárásrendszer és formanyelv, amit a World Press Photo képein megszoktunk. A színek, a beállítások, a témák ugyanúgy ismerősek, mint ahogy egyes filmfesztiváloknál is tudható, hogy mit szeretnek. Ide egy társadalmilag erősebb üzenet kell, oda más.
Tehát kicsit fordítva ülnek a lovon a fotósok, nincsenek igazán átütő, egyéni stílusok, sajtófotósan ismerjük meg világunk történéseit. Amelyek persze olyanok, amilyenek a hírek, háborúk, nyomor, politikai elnyomás, visszatérő és új elemek. Sokat ismerünk, párat nem – tán utóbbiak a legerősebbek: a perui alpakatenyésztők élete (National Geographic, Alessandro Cinque), vagy az agylágyulás látáskárosító hatását bemutató mexikói fotók (Cristoper Rogel Blanquet), de említhetjük a fülöp-szigeteki kábítószer-ellenes állami háborút is, amely gyakorlatilag szabad utat adott a leszámolásoknak, utcai lövöldözéseknek, 30 ezer áldozatot követelve 2016 után. És persze nyilván erős a többi fotó is, az ukrán háború teljes értelmetlensége is tökéletesen átélhető.
Felkerült az MNM termeinek falára egy Melegek idősek otthona (Home for the Golden Gays) című fotósorozat is, ami egy szintén fülöp-szigeteki intézmény mindennapjaiba enged belelátni.
A verseny egyébként megújult 2022-ben, a világban hat régió zsűrije választ győztest négy kategóriában – egyedi fotók, fotósorozat, hosszú távú projekt, szabad formátum –, a fotók témájának, készítésének helyszíne alapján osztják be a képeket. Ebből a 24 győztesből választ ki a World Press Photo központi zsűrije négy fődíjast. Ezen a pályázaton 127 ország 3752 fotósának 60 448 képe indult.
A megnyitó eseményen L. Simon László, a múzeum főigazgatója, Désirée Bonis, a Holland Királyság budapesti nagykövete és Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is beszédet mondott.
L. Simon felhívta a figyelmet arra, hogy a világ egyik legnagyobb és leghíresebb fotókiállítása mellett több kísérő kiállítás is várja a látogatókat: a 20 éves magyar National Geographic fotói is megcsodálhatóak, ami „vetekszik a főanyaggal”. A 24.hu fotóanyaga többek között a múzeum kerítésén látható, és a FotoKozma fesztivál anyagába is betekintést enged a Múzeumkertben álló kiállítás.
Ilyen volt annak idején az első kerítéskiállítás:
„A sajtófotó és a fotó megjelenésével lehetővé vált, hogy a világ távoli pontjain történő események eleven valójukban kerüljenek a szemünk elé, így a valóság sokkal átélhetőbb lett” – mondta Orbán Balázs. Szerinte sajátos összkép tárul elénk a kiállításon, „a képek úgy harminc százaléka szól a természet vagy az emberi civilizáció szépségéről, a maradék hetven százalék viszont valamilyen szenvedést, háborút, katasztrófát tár elénk. A sajtó és a sajtófotó feladata az, hogy figyelmeztessen, szembesítsen és cselekvésre sarkalljon. És cselekedni, közbeavatkozni, segíteni nyilvánvalóan ott kell, ahol baj van. […] A kontinensünk ugyanis ma nem képes a saját hátsó udvarában vagy az elülső kertjében zajló értelmetlen öldöklést sem leállítani”. Orbán korábban, az MCC-n a sajtó szerepéről leplezetlen őszinteséggel beszélt („Aki uralja a médiát, uralja az országot”).
Désirée Bonis, a Holland Királyság budapesti nagykövete az idei World Press Photo kapcsán felhívta a figyelmet a háborúra, a rossz gazdasági helyzetre, a klímaváltozásra és a sajtószabadságra is.
„Ilyen turbulens időben, melyet most élünk – gondoljunk csak a mellettünk zajló háborúra, a természeti katasztrófákra, a soha nem látott intenzitású inflációra, vagy a pénzügyi bizonytalanságra, melyet a cégek és lakosok is megszenvednek – mindannyian szükségét érezzük, hogy megértsük, mi történik körülöttünk” – mondta a holland nagykövet. „Alapvetően fontos, hogy az újságírók, ebben az esetben a fényképező újságírók szabadon dolgozhassanak azért, hogy ellássák a világot megbízható és valódi információval.” Felhívta a figyelmet a Klímatörténetek című kisebb kiállításra is, amely közép-európai fényképészek munkáját mutatja be. Végül a szeptember 28-án nyíló Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált ajánlotta a jelenlévők figyelmébe. Ezt a Millenáris Parkban rendezik meg és Hollandia a díszvendég. Bonis szerint ez egy remek programja az európai kulturális együttműködésnek. „Ünnepeljük együtt a szabad irodalmat!”
Az idei World Press Photo kiállítás szeptember 22. és november 5. között tekinthető meg a Nemzeti Múzeumban. A WPP-t 1955-ben alapították Amszterdamban független nonprofit szervezetként. A múzeum kertjében egy másik kiállítás is helyet kap – Climate Stories címmel –, ez közép-európai fotósok képeit mutatja be az éghajlatváltozásról, amely a budapesti, varsói, prágai és pozsonyi holland nagykövetségek közös projektje.
Fotók: Szigetváry Zsolt / MTI
