Ismét maratoni hosszúságúra nyúlt a csütörtöki képviselő-testületi ülés, nem sokkal este negyed 8-kor zárult le a reggel 9-kor kezdődött esemény. Az ebédszünetig csak 6 napirendi pontra került sor a tervezett 24-ből. A sokakat érintő 7-es napirendi pontban tárgyalták azt a parkolási rendeletet, mely a fővárosi kerületek közt elsőként változtatja meg a parkolási rendet az itt élők számára.

Eddig ugyanis Budapest-szerte az a gyakorlat volt általános, hogy egy kerület lakosai ingyen kérhettek parkolási engedélyt lakhelyükön. Ráadásul nem is egy, hanem két autóra is vonatkozott az ingyenes parkolás személyenként. 2020-ben a második/többedik autóra kiadott parkolási engedélyek száma 2462 volt, 2021-ben már csak 1255, és 2022 szeptemberében 1592.

Ahogy az előterjesztésben olvasható volt, 2021-ben összesen 11 957 parkolóhely volt a kerületben (1547 a fővárosé, 10 410 a kerületé), és 2021-ben 10 453 első és 1255 második autóra adott ki a kerület ingyenes parkolási engedélyt, ami szeptemberre átlépte a 12 ezret. De emellett csak minden harmadik lakosnak van autója, és minden negyedik lakáshoz adnak ki kedvezményes engedélyt.

A Rádai Dániel alpolgármester által elkészített új tervezet szerint ez nemcsak igazságtalan rendszer, de a kor által már meghaladott is. Igazságtalan abból a szempontból, hogy az ingyenes parkolás ösztönzi az autóhasználatot, aminek közegészségügyi következményei vannak, a szálló por az egyik legkomolyabb egészségügyi rizikófaktornak számít ma Magyarországon, az autók pedig termelik ezeket. Ugyancsak igazságtalan az ingyenes parkolás azokkal szemben, akik nem közlekednek autóval, akik nem kapnak ilyen támogatást a közlekedéshez. Az ingyenes közterület-használat valójában nem ingyenes, annak fővárosi értéke autónként egy éves BKV-bérlet árához van igazítva. Ezt engedik el a kerületek az itt élőknek, hogy otthonuk mellett le tudják tenni gépjárművüket.

Már ha van hová. Ugyanis jelenleg több parkolási engedélyt ad ki a kerület, mint ahány parkolóhelye van, Közép- és Belső-Józsefvárosban jelenleg 123%-os a kiadott engedélyek aránya a meglévő helyekhez képest. Ez nemcsak visszaélésekhez vezet – számos fiktív lakcímbejelentés van, főleg úgy, hogy nem lakásonként, hanem személyenként jár két járműre az ingyenes parkolás –, de ahhoz is, hogy az emberek egyszerűen nem találnak parkolóhelyet, miközben a parkolóházak nincsenek hatékonyan kihasználva, az ingyenesség nem ösztönöz arra, hogy fizetős megoldást keressenek az emberek.

Ha ön a VIII. kerületben autózik, bizonyára nem újdonság, hogy külön sportnak számít a parkolóhely-vadászat. Már az sem működik, hogy valaki a lakóhelye környékén tudja letenni autóját, egyszerűen megtelt a kerület. A vadászat során pedig a környezetszennyezés mellett extra költségek is jelentkeznek, egy kimutatás szerint akár 40 000 forintnyi plusz benzinköltséget is jelenthet évente, ha 10 percig keres egy autós helyet arra, hogy letegye a járművét.

Az autózás visszaszorítása egy komplex feladat, ennek csupán egyik eleme a parkolási rendszer újragondolása. A fővárosban szeptember óta működnek az új zónák, és a maximális parkolási időt is csökkentették.

Ezzel is arra igyekeznek ösztönözni mindenkit, hogy a városban használjon alternatív közlekedési módokat, a közösségi közlekedés mellett a kerékpározás, és egy ideje az elektromos rollerezés is egyre versenyképesebb alternatívák.

Hogy a parkolási káosz sokaknak problémája, már az a közvélemény-kutatás is jelezte, amit a Tárkival készíttetett a kerület 2021-ben, melyből kiderült, hogy az itt élők inkább a zöldítést választanák, mint a még több parkolóhelyet. Még az autósok egy része sem tartotta ördögtől valónak, hogy méltányos díjat fizessen a lakóhelyén parkolás során. Emellett 2020 őszén véleményezésre adott ki egy vitairatot a kerület, melyben a parkolási koncepciót véleményezhették.

A vitában a beterjesztő Rádai Dániel alpolgármester rámutatott, a kedvezményes parkolást nem akarják megszüntetni, csak méltányos díjat kérnek, a várakozási övezettől függően legfeljebb 80%-os kedvezmény jár az első gépjárműre, a másodikra legfeljebb 50%. Ez havi 1500-2500 Ft kiadásnak felel meg járművenként, ami a mai BKV-jegyek árát tekintve egyáltalán nem számít soknak.

A parkolási engedélyek kiadásánál a nemrég bevezetett fővárosi zónákat fogják alapul venni a díjtételek meghatározásakor. Az A zónában élők, lakásonként az első autó után évi 30 000 Ft-ot fizetnek majd, a B zónában lakók 24 000 Ft-ot, a C zónában pedig 18 000 Ft-ot. Második autóra ugyanezek a tételek 75 000 Ft, 60 000 Ft, illetve 45 000 Ft.

A fideszes képviselők szakmaiatlannak tartották a koncepciót, hiányolták a hatástanulmányokat, és Vörös Tamás frakcióvezető komolytalannak minősítette a javaslatot. Az iránt is érdeklődött, milyen pluszt kapnak a kerületiek azok után, hogy extra bevételhez jut Józsefváros, és hogyan rendezi majd a határterületeken élők parkolási gondjait a kerület. Az esti kizárólagos helyben élők parkolási bevezetését is hiányolták, ahogy azokat a garanciákat is, hogy a helyiek ezután tényleg találnak majd parkolóhelyet a lakóhelyükhöz közel. Emellett P+R parkolókat is hiányolt a kerületben.

Rádai Dániel válaszai nem nyerték el Vörös Tamás tetszését, azt javasolta a városfejlesztésért felelős alpolgármesternek, gondolkodjon el a lemondásán, ha három év alatt annyi urbanisztikai elképzelése volt, hogy megadóztassa az autósokat.

Sátly Balázs képviselő ezzel szemben megköszönte Rádai Dániel elmúlt kétévnyi munkáját, amivel ezt a koncepciót kidolgozta. Kiemelte, hogy a koncepció nem a problémák szőnyeg alá söpréséből és megúszásból indult ki, hanem megoldásra törekszik méltányos és igazságos módon. Elmondta, ő maga is autós, tapasztalatból mondja, hogy „belefulladunk az autókba Józsefvárosban”, és a Nap utcán nem lehet elférni, ahol két oldalon parkolnak az autók. Példaként említette, hogy a járvány alatti ingyenes parkolás idején a járdákon is parkoltak az autók, nem lehetett rendesen közlekedni. És ő is tapasztalja, hogy nem találni parkolóhelyet, a Corvin köztől munkaidő után a Szigony utcánál lehet parkolóhelyet találni, ez a helyzet pedig fenntarthatatlan.

Ez a koncepció egy bátor lépés szerinte, és rendezni fogja a problémákat.

Veres Gábor, az MSZP-s és DK-s képviselőket tömörítő Józsefváros Jövőjéért frakció vezetője azt felelte a fideszes frakcióvezetőnek, hogy ha Rádait autósüldözőnek tartja, akkor őt nevezze nyugodtan autós érdekképviselőnek. Ez a kialakult koncepció ugyanis úgy született meg, hogy másfél éve „vérre menő vitákat” folytatnak róla, ő maga is javasolt kiegészítéseket, és ő ragaszkodik ahhoz, hogy a kizárólagos parkolási helyek kijelölésének folyamata kezdődjön meg.

Ő sem gondolja, hogy a díjtételek emelése az egyetlen megoldási lehetőség. Ugyancsak a Józsefváros Jövőjéért frakció javaslata volt, hogy az éves parkolómatricák mellett negyedévesek is kerüljenek be a tervezetbe, mert ezzel is csökkenthetők az itt élő autósok egyszeri nagyobb kiadásai. Ő is szeretné, hogy mielőbb parkolóházak épüljenek – de nem P+R parkolók, mert azoknak nem a belvárosban, hanem a város külsőbb pontjain van értelmük –, és ugyancsak feltételként szabták az új koncepció elfogadásához, hogy az új modellt tekintsék majd próbaidőnek, és a tapasztalatok alapján a jövőben tegyék azt még hatékonyabbá. A próbaidőszak után látszódni fog, hogy mi valósult meg a remélni kívánt eredményekből, és a frakció által kért feltételekből.

Stettner István DK-s képviselő javaslatát is beépítik a koncepcióba, hogy legyenek olyan átmeneti parkolók, melyekből van már néhány Budapest más részein, leginkább iskolák előtt, ahol a szülők biztonságosan tudnak megállni, hogy gyermeküket kitegyék az iskolánál, itt pár pillanatra állnak meg a szülők.

Az új parkolási koncepció január 1-jétől lép érvénybe, miután 11-5 arányban elfogadták azt a képviselők a határozati javaslatot, a fideszes képviselők nem szavazták meg.

A teljes vita visszanézhető az alábbi linken, a parkolási ügyekről szóló rész a felvételen 3 óra 10 perctől kezdődik.

Címlapi fotó: Huszár Boglárka